Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-25 / 114. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG 1912. december 20. Az ipar fejlődésével kapcsolatosan előtérbe nyomul a munkástakások iigye. A város már évek óta halogatja ezt a kérdést. Munkáslakások nélkül nagyon kinos dolog nagyobb ipari vállalkozások alakulása. Wimmer Fülöp fölveti azt az eszmét, hogy a gyárakkal együtt könnyebb lehetne ennek a szociális ügynek a megoldása. Azokról a módozatokról, amelyekkel a gyáripar Szegeden föllendülhető volna, megkérdeztük Perjéssy Lászlót, a kereskedelmi és iparkamara titkárát és a város két hatalmas vállalatának vezetőjét, Wimmer Fülöpöt és Pick Jenőt. Alább következik az a gazdag program, amelyet fölkérésünkre szívesek voltak megadni. Szeged város geográfiai fekvése rendkivül kedvező a gyáripar fejlesztésére, a mennyiben jó közlekedés és olcsó vizi utak állanak rendelkezésre. Rendkivül hasonlít fekvése tekintetében Franciaország második városához, Lyonhoz, mely a mezőgazdasági termelés középpontján, két folyó összefolyásánál, speciell a szövő-ipar középpontjából fejlődött ki. Fppen ugy, mint Lyon Páris után Franciaország második városa, hazánk kis arányaihoz képest Szeged is második várossá fejlődött az országnak. — Elsősorban szükséges volna a Maros mielőbbi hajózhatóvá tétele, aminek érdekében ezidő szerint az érdekelt kamarák a kormányhoz, első sorban a földmivelésügyi és kereskedelmi ministerihez fölterjesztést is tettek már. A 'Maros hajózhatóvá tétele által •nyersanyagok, szén, fa, kő, továbbá gabonanernüek olcsó vizi szállítással jöhetnének Szegedre s itt a gyáripar részére fölhasználhatók lennének; erősen fejleszteni lehetne vele a különben is szép virágzásban levő faipart és malomipart. Az olcsó szállítású kőszén 'Szeged összes ipartelepeit megfelelő tüzelő anyaggal látná el. A Tiszának balkáni kivitelben van nagy jelentősége, mert a Balkánon a mostani nagy fölfordulás után kell, hogy nagy föllendülés következzék. — Szeged területe kiválóan alkalmas a gyáripar fejlődésére nemcsak 'a fentebb elmondottak alapján, de ügyes, szorgalmas és tanulékony munkásnépe is predesztinálja erre. A város hatósága a munkások egészséges lakásának biztosítása céljából foglalkozott munkásházak létesítésének kérdésével, csupán a rossz pénzügyi viszonyok okozták, hogy azok épitése még idáig nem vitetett keresztül. Szegeden elsősorban azt a gyáripart kellene fejleszteni, mely a nyersanyagát közvetlen mezőgazdasági termelésből veszi és csak másodsorban, a szükséghez képest, olyan gyáripart, amely nyersanyagát is távolból hozza. Minden mezőgazdasági termény földolgozására irányuló törekvést a legmel legebben kellene a városi hatóságnak fölkarolni, mint Szeged város gyáriparának legtermészetesebb fejlődési alapját. Így fejlődtek nagygyá a kendergyárak, seprőgyárak, szalámigyárak stb., szóval azök, amelyek a nyersanyagot e vidékről kapják. Indokolt olyan gyáripar létesítése is, amely a vidéken szükséges tömegárukat állítaná elő. Igy például pamut-vászon gyár vagy kötélgyár. Meg vagyok győződve, liogy ha ezek a véghetetlen rossz közgazdasági viszonyok eL múlnak és közgazdaságunkban egy kis föllendülés mutatkozik, a fejlődő magyar gyáripar Szegedet, ezt a kiválóan alkalmas várost, nem fogja elkerülni. Perjéssy László. Iparpár tolásról és iparfejlesztésről ma véleményt mondani rendkivül nehéz kérdés. A magyar tőke a mai válságos pénzviszonyok között a már meglevő iparvállatokat is nehezen tudja, kielégiteni. Ily körülmények közepette nincs is nagy létjogosultsága annak, hogy a. szegedi ipar elmaradottságát tárgyaljam. Ma más gondok foglalkoztatnak mindenkit. Amit elmondandó vagyok, az csak Mormális viszonyok beálltával lesz aktuális. , Kétségtelen tény az, hogy Szegeden az utolsó 10 esztendőben az ipar nem fejlődött, hanem hanyatlott, Elismerem azt, ihogy vannak egyes iparvállalatok, amelyek kitűnő vezetés, szakszerű irányítás, kedvező konjunktúrák kihasználása és szerencsés földrajzi fekvésük folytán szép eredményeket értek el, azonban, ha városunk lakosságának számarányát szembe állítjuk más városoknak Pozsony, Győr, Temesvár és Arad ipari fejlődésével, megdöbbentően szomorú képet nyerünk. Szeged város vezetőinek mai elfoglaltságuk mellett nincs idejük kereskedelmi ós ipari vállalatok létesítésével foglalkozni. Ténykedésük kimerül abban, liogy tárgyalnak azon vállalatokkal, amelyek véletlenül Szegedre tévedtek. De ez nem elegendő! ,A városnak kellene felkeresni azon iparvállalatokat, amelyeket itt kívánnak letelepíteni. Nem akarom egyenként felsorolni azon vállalatokat, melyeknek létesítésére minden alapfeltétel meg van Szegeden, de Iha felkértek arra, hogy a kérdéssel foglalkozzam, csak egy példára utalok annak igazolására, hogy semleges magatartásunk nem egy iparvállalatot terelt más városba. Hazánkban a, cukoripar bámulatos fejlődésnek indult. Az utolsó P/2 év alatt Magyarországon nem kevesebb mint nyolc cukorgyár létesült és pedig: Sarkadon a „Magyar cukoripar r.-t." -aladtása már üzemiben van. Az Ujvertbászon létesített cukorgyár telepén a munkálatok serényen haladnak. Frigyes főherceg baranyavári cukorgyára már üzemiben van. Tőketerebesen létesített gyár a jövő évben üzemképes lesz. A „Eejérmegyei cukorgyár .r-t." ercsi gyára szintén épül. A bácscservenkai gyár építését szintén rövidesen megkezdik. A „Szolnoki cukorgyár r.-t." és a „Szatmári cukorgyár r.-t." gyártelepeinek építése is hamarosan megtörténik. Legújabban a zombori cukorgyár létesítését tervezik. Szegeden dacára annak, hogy a közgyűlés már öt évvel ezelőtt kimondotta, hogy kívánatosnak tartja a cukorgyár létesítését, ennek dacára mint említettem, mindenütt másutt létesítenek cukorgyárat csak Szegeden nem, pedig Szegedet földrajzi fekvése, nagy kiterjedésű saját földei, olcsó viziutjai, a környékbeli latifundiumok közelségei, é. p. (őrgróf Pallavicini, gróf Károlyi, báró Gerliczy, gróf Csekonies, csókái Lederer uradalmak) predesztinálják városunkat egy cukorgyár létesítésére. Már öt évvel ezelőtt foglalkoztunk e kérdéssel, de azon földbirtokosok, akik a szegedi cukorgyár létesítését tervezték, időközben a nagybecskereki cukorgyárnál vállaltak érdekeltséget. Nekünk tehát más összeköttetés után kellett volna, vagy kell ezután néznünk. Szeged gazdasági életének fejlesztése érdekében kívánatosnak tartom, hogy a város bízza meg tanácsnokainak egyikét a gyárai a; pitási kérdések referálására, vagy — ez még célszerűbb lennie — creáljon egy uj tanácsnoki állást, mely kizárólag ipari és kereskedelmi ügyekkel és> a város saját ipari üzemeinek — vizmiitelep, gőzfürdő, közvágóhíd stb. ellenőrzésével folgalkoznék. Ha a válságos krízisen tul leszünk, véleményem szerint elérkezett az ideje annak, hogy e kérdést alapos megfontolás tárgyává tegyük. Szegedet és környékét szorgalmas, törekvő munkásnép lakja, a szomszédos elég sürii lakosságú községek (Dorozsma, Algyő, Tápé, Szőreg, Gyála, Szentmihálytelek) bevonásával lassan-lassan ipari góopontá emelhető Sze ged, csak kellő eréllyel ós hozzáértéssel kell e nagyfontosságú kérdéssel foglalkozni. , Pick Jenő. Miként lehetne Szeged iparát megerősiteni és fejleszteni? Hogy e kérdésre helyesen válaszolhassak, először is felteszem azt a másik kérdést: melyek az előfeltételei annak, hogy egy városban az ipar virágozhassák és fejlődhessék? Ezen előfeltételek szerintem: 1. minél jobb és tökéletesebb közlekedési eszközök, hogy ugy a nyersanyag jól, olcsón és könnyen beszerezhető, mint a kész gyártmány minden irányban lehetőleg előnyösen elszállítható legyen, 2. központi fekvés nem tul messze a fővárostól, mint a legnagyobb konsumenstől, valamint az ország többi nagyobb konsumáló vidékétől, 3. a munkaerő könnyű és aránylag olcsó biztosítása, 4. a szén előnyös beszerezhetősége, 5. a hatóságok megfelelő magatartása, nem túlságosan nagy adók és egyéb közterhek, ö. előnyös fekvés Fiúméhoz, mint a kivitelt egyedül közvetitő kikötőhöz, valamint a balkán államokhoz. Ha már most az iparvállalatok létesítéséhez és fölvirágoztatásához szükséges ezen előfeltételeket sorba vesszük és Szegedre applikáljuk, bátran mondhatjuk, hogy az első két pontra nézve városunk fekvése 'egyszerűen ideális, vasúti és hajózási gócpont 190 kilométernyire a fővárostól, az ország kellő közepén, ahonnan annak minden vidéke és része könnyen és olcsón megközelíthető. E tekintetben csak azon általános óhaj marad fenn, hogy a máv. közlekedési eszközei mindinkább ,tökéle tesbi titessenek és nagyon sóikat nyerne Szeged a Maros hajózhatóvátétele által is. Sokkal kevésbé kedvezően áll a munkáskérdés és noha e tekintetben sincs itt nálunk nagyobb baj, mint sok más városban, mégis a legnagyobb nyomatékkal követelnünk kell a már oly régóta napirenden levő munkásházak létesítését, mert ezek nélkül minden uj iparvállalat létesítése a munkáskérdés nehézségei miatt legalább is fennakadni fog, de még a fennálló vállalatok fejlődése is már a múltban e kérdés miatt több esetben abban maradt. Vagy építsen a város maga — a gyárakkal egyetértve — olcsó munkáslalkásokat, ugy, hogy azok költsége — telket fel nem számítva — 5 és fél százalékkal amortizáltassák, vagy adjoin e célra minden iparvállalatnak ingyen teliket, hogy ennek és a kormány támogatásának segítségével minden iparvállalat saját munkásainak olcsó lakást építhessen. A szén beszerzése Szegeden nem épen kedvező, de a Dunagőzhajózási társulat szabolcsi szene a vizi uton itt mindig elfogadható árban kapható. A (hatóságok magatartása nem mindig kifogástalan, (különösen az egészségügyi közegek a kelleténél nagyobb nehézségeket támasztanak és figyelmen 'kivül hagyják London, Berlin, Páris és Wien példáját, mely világvárosok óriási iparát bizony szintén csak egy kis szénpor, sőt egy kis bűz eltűrésével létesíthették; a polgármester, főkapitány és a tanács azonban, bátran merem mondani, a kérdés fontosságához képest előzékenyék és a terhek bizonyosan nem nagyobbak, mint egyebütt. Fiúméhoz, különösen az uj vonal létesítése óta, elég közel vagyunk, a magyar iparra a jövőben döntő fontosságú balkán kivitelt illetőleg pedig, különösen a vizi útra való tekintettel, fekvésünk nagyon kedvező.