Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-03 / 95. szám

io DÉLMAGYARORSZÁG 1912. december 1, hónapnak a sötétségét egy szelíd fénysugár igyekezett megtörni. Ez a fény a karácsony ünnepe volt, midőn felgyúlt a szivekben a szeretet lángja, melytől a lelkekben öröm, sőt boldogság tükröződött vissza. Hol van az idén ez a fénysugár? Sajnos, nem látható. Talán már a szeretet is kihalt, a szivekből? Nem, de azok a gonosz, sötét árnyak, melyek felet­tünk lebegnek: annyira elhatalmasodtak az idén, bogy elfednek mindent a megnyugtató világosságot kereső szemünk elől. Az iparos és kereskedő latba vetette minden képességét, hogy a karácsony közeledtével minden kíván­ságunkat teljesíteni tudja. Igen ám, de hol van az az ember, akinek ma kívánsága is merészelne lenni? Mikor látja a gyermek, a mai kor élesszemü gyermeke, az. apjának gondtenhes arcát, már az sem mer kívánni valamit, lefölebb csak álmában susogja: „Bár hozna a Jézuska nekem egy vonatot." Micso­da reményekkel lehetnek eltelve ilyen körül­mények között az iparosok és kereskedők? Pedig tizenegy hónapi kínlódás után ettől az utolsótól remélnek még segítséget, mert ha most is csalódnak, akkor már csak az össze­omlás következik. Hogy ebben az észvesztő, kínos aggodalomban megnyugvást találjon az agyongyötört idegzet, csakis a reménység­hez kell fordulnia. A fák ágain ezernyi apró bimbó, a föld mélyében végtelen számú sejt, pete és más elnevezésű csirája szunnyad az életnek, várva az első tavaszi napot: élet­rekeljen. És életre is fog kelni! Épen igy higy jük és reméljük azt, hogy aimint az örökkön száguldó idő fejünk fölé hozta a sok gonoszat, épen ugy el is fogja azt hordani és jobb -idők is köszöntenek ránk. Igy talán nem is lesz olyan nagyon fekete a karácsonyunk. Hiszen csak egy-két nap még és remélhető­leg jól dől el a kérdés, remélhetőleg nem­csak ugy lesz fehér karácsonyunk, hogy min­dent belop a hó, hanem a belső szerete^is tisz­tává teszi ezt a különben olyan szép kará­csonnyi időt . . . — Egészséges a király. Az izgalmak melegágyán boszorkány hirvirágok terem­nek. Kivált, ha vasárnapi felhő tartja az ön­tözőkannát. Ilyen boszorkányhirvirág volt most az, amely szólott királyunk hirtelen be­tegségéről. Ujsághijján a cáfolat csak ma lát­hatott napvilágot. Bécsből, közvetlen a fel­ség környezetéből jelentik, hogy ő felsége ki­tűnő egészségnek örvend, megsokasodott Inunkáját könnyen győzi. Különös, de ugy igaz, hogy az utóbbi napokban állandóan föl­bukkannak rémhírek a közönség körében. Nemcsak a fővárosban, de vidéken is terjesz­tik az ilyen lelkiismeretlen hireket, melyéket minden valószínűség szerint börzemanőverek diktálnak és adnak le még telefonon is a vi­déki üzemeknek és bankóknak. Tudomásunk szerint egyik nagy pesti bank manővere kö­vetkeztében csütörtök óta következetesen ter­jesztették rémhireket a királyról, ő felségé­nek semmi baja, a nagy bank manővere pe­dig sikerült, ennyi az egész. A képviselőház ülése. A költségvetést általánosságban megszavazta ma a képvise­lőház és nyomban megkezdte a részletes tár­gyalást is. Valószínű, hogy öt-hat ülésen a részletes tárgyalással is végeznek ós igy a jövő hét derekán mór alkalmasint ismét el­napolhatják a Házat. Az ülést féltizenegykor nyitotta meg Tisza István gróf. Lukács Lász­ló miniszterelnök jelentést tett a Háznak a Szerbiával szemben elrendelt utlevélkény­szerről. A költségvetési vitában Niamesny Mihály volt az első szónok, ki a törvényható­sági közigazgatás kérdéseiről Pejacsevics Ti­vadar gróf a horvát képviselők nevében nyi­latkozatot olvas föl, amelyben arra hivatko­zik, hogy a horvátok sérelmeinek már rég megígért orvoslása még mindig késik ós a vasúti pragmatika ügye még mindig csak a horvát kormánnyal való tárgyalás stádiumá­ban van. A dolgoknak állapota mellett a hor­vátok most sz egyszer még megszavazzák a költség vetést, főként a monarchia nehéz küi­sőpolitikai viszonyaira való tekintettel, de kijelentik, hogy ha a. legközelebbi jövőben nem rendezik a vasúti pragmatika ügyét, akkor ebből a legmesszebbmenő konzekven­ciákat fogják a horvátok levonni. Janiga Já­nos a szabadkai vasútállomás kibővítését sür­geti. Az elnök az általános vitát berekeszti s a Ház a költségvetést általánosságban meg­szavazza. Nagy Ferenc előadó pár szóval el­fogadásra ajánlja a kisebb tárcák költségve­tését, melyet vita nélkül meg is szavaznak. Sándor János előadó ismerteti és elfogadásra ajánlja a belügyi költségvetést. Giesswein Sándor a közigazgatás reformjával foglalko­zik, amelyet csak a választójogi reformmal kapcsolatban lehet megoldani, még pedig ugy, hogy minél centralizáltabb a közigazga­tás, annál szélesebb alapokra kell helyezni a választójogot. A választójog reformjának azonban meg kell előzni a közigazgatás új­jászervezését. Szóváteszi a szegényügyi és közegészségügyi közigazgatás sok fogyatko­zását, a kórházügy szomorú állapotát. Almá­sy László fölszjólalása utáni, aki elfogadta a költségvetést, az ülés véget ért. — A király és Geriiczy báróné kitün­tetése. A király megengedte, hogy Gerliczy Ferenené báróné született Fejérváry Gizella bárónő császári és királyi palotahölgy a ba­jor királyi Terézia-rendet elfogadhassa és vi­selhesse. — Úrhölgyek ápoiőnői tanfolyama. A szegedi vörös kereszt egyesület elnökségénél a csapatkórházban való ápolónői gyakorlat­ra a keddi terminusra már elegen jelentkez­tek. A szerdaira ós csütörtökire még üres né­hány iiely. Egy csoporotban ugyanis 25-nél több urinőt nem taníthat be Illés Imre dr. törzsorvos. Az első csapat holnap, kedden délután egynegyed háromkor indul a JDugo­nics-téri villamos megállótól ki a csapatkór­házba Worzikovszky Károly né elnök vezeté­se mellett, a második csapatot szerdán dél­után egynegyed 3-kor ugyanonnan Horváth Lajosné alelnök vezeti, a harmadikat csütör­tökön délután egynegyed 3-kor Worzikovszky Károlyné elnök. Az urinők ugyan ily sorrend­ben mégegyszer mennek ki a csapatkórházba a jövő héten kedden, szerdán és csütörtökön. A záró elméleti előadások december 17-én dél­után 4 órakor lesznek a városháza közgyűlési termében, mely alkalommal Szmollény Nán­dor főtitkár a vörös kereszt szervezetről, Illés Imre 'dr. pedig az első segélyről tartanak elő­adást. Erre az élőadásra, a Vörös Kereszt, Egyesület a Központot is meghívja. — Herczel kibővíti a szanatóriumát. Herczel Manó báró dr. .megvásárolta a bu­dapesti szanatóriumával szomszédos Gliick­íéle vizgyógyintézetet, illetve a Városligeti fasor 11. szám alatt levő telket 250,000 koro­náért. , — Házasság. Szabó József a „Szeutes és Vidéke" felelős szerkesztője, kiadótulajdono­sa, volt szegedi ujságiró vasárnap Hódmező­vásárhelyen házasságot kötött Balázs Maris­kával. — Nováky Bertalan városi főgimná­ziumi tanár lányát, Rózsit, szerdán délután félőt órakor a róknsi templomban oltárhoz vezeti Sikorszky Jakab mérnök, felsőiparis­kolai tanár. — Előadás Konstantinápolyról. Kons­stantinápolyról tartott kitűnő előadást vasár­nap délelőtt vetített képekkel Mészáros Gyu­la di-., a Nemzeti Muzeum őre az Urániá-szin­házban. Érdekes és alapos előadását nagy fi­gyelemmel hallgatta a közönség. A pompás előadás jövedelmét a török sebesültek javára fordítják. — György herceg harakirije. A napok­ban egy belgrádi távirati jelentés nyomán megírtuk, hogy György herceg, volt szerb trónörökös, hastífuszban megbetegedett, Most a „Prager Tageblatt" egy belgrádi távirat alapján azt a szenzációs liirt közli, liogy György herceg állítólagos hastífusza öngyil­kossági kísérlettel van összefüggésben. A szenzációs távirat a szerb ex-trónörökös hara­kiri-kísérletéről a következőkben számol be: György herceg állítólag tífuszban való meg­betegedéséről tegnap szenzációs hir terjedt el Belgrádban. Egész határozottsággal híreszte­lik, hogy az ex-trónörökös megbetegedése ön­gyilkos-kísérlettel van összefüggésben. György herceg kimondhatatlan hazaszereteté­ből királyi atyja szemeláttára öngyilkosságot kísérelt meg. Ivanovics kapitány elbeszélése szerint az eset igy történt: „György herceg megjelent- Péter király előtt és kérte, hogy csapatunk élére állva a főhadiszállásra jö­hessen. A király ekkor kategorikus hangon figyelmeztette, hogy mint engedelmes katona, tartózkodjék minden politizálástól. Atyja szi­gorú magatartása feletti fájdalmában György herceg ott a király előtt előrántotta kardját és fel akarta metszeni a hasát. Péter király még idejekorán megakadályozta szándéka kivitélében. György herceg azonban igy is súlyos sebet ejtett magán a hastájékon." — Egyháztársadalmi összejövetel. A szegedi református egyház vasárnap délután egyháztársadalmi összejövetelt és vallásos délutánt tartott az uj református székház nagytermében. Nagy közönség előtt Bereczk Sándor lelkész mondott rövid megnyitó be­szédet, Tetszéssel hallgatták ezután Somlyó­dy István dr. gondnok, majd Parti Irén ta­nítónő föl olvasását, Igen szép cello-kvartett ós Jarossy Jenő kitűnő tárogatója követke­zett. Majd Darabos Lajois, a hódmezővásárhe­lyi református egyház énekvezére énekelte Dávid Mihály szegedi karvezetővel duettben a Nabukodonozor című opera egyik részle­tét — Halálozások. Rosenberg Márton, nyu­galmazott déli vasúti főellenőr vasárnap, éle­tének 53-ik évében elhunyt, A halál hosszú szenvedéstől váltotta meg. Gyermeket kiter­jedt családja gyászolják. Temetése hétfőn délután két órakor ment végbe igen nagy részvét mellett. — Komlósi József szegedi földbirtokos, volt törvényhatósági bizottsági tag meghalt. — Föloszlatott köztársasági vacsora. Furcsán hangzik, de igy igaz, hogy a ma­gyar köztársasági párt ma még egy vacso­ráért harcol a legtüzesehben. Az eset Buda­pesten történt vala, most vasárnap. Délután hat órára a Sas-körbe hívták össze a rajon­gó Nagy György által alapított Országos köz­társasági pártot, hogy budapesti szervezetét megalapítsa. A vezetőségnek azonban tudo­mására jutott, liogy a. rendőrség a megala­kítást- meg akarja akadályozni; ezért- titok­ban délelőtt tizenegy órakor megtartották az alakuló gyűlést, amelyen Nagy Györgyöt, az országos párt elnökét választották meg a bu­dapesti szervezet elnökévé. Diszeinöknek id. Madarász Józsefet, Szappanos Istvánt és La­katos Miklóst, titkárnak Korniczky Dezsőt választották meg. Este hat órakor a köztár­sasági-párt tagjai ismét összejöttek a Sas­körben társas vacsorára. A vacsorán megje­lent Szappanos István is diszmagyarban s ugyancsak magyar díszruhában jelent meg a párt t.öhl) tagja is. Már együtt volt az egész vacsorázó közönbég — amelynek -soraiban hölgyek is voltak, — almikor belépett a te­rembe Szirmay Andor rendőrtanácsos két fo­galmazó és egy szakasz rendőr társaságában. Szirmay egyen&sen Nagy Györgyhöz tartott és a következőket mondta neki: — Egy napilaptól tudomásomra jutott, hogy ma este itt a köztársasági pártot akar­ják megalakítani. Minthogy a hatóságnak ezt nem jelentették he, a gyűlés megtartá­sát nelm engedélyezhetem. Nagy György erre a következőket felelte: — A köztársasági párt budapesti szerve­zete már megalakult. Itt most csak vacsora köziben akarunk eszmecserét folytatni ós er­re a tanácsos urat is szívesen látjuk. A tanácsos és a rendőrti-szviselők erre helyet foglaltak az asztalnál. Nemsokára fel­állott Kalmár Antal dr. ós beszédet mondott. Beszédét igy kezdte: — A mag, amelyet a köztársasági párt, mint politikai párt . . . -Szirmay tanácsos erre közbeszólt: — Engedelmet kérek, itt nem lehet sem-

Next

/
Thumbnails
Contents