Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-21 / 111. szám

1912. december 22. DÉLMAGYARORSZÁG 9. Karácsonyfa a siketnémák szániára. (Saját tudósitónktól.) A szegedi siketnémák intézetében pénteken délután karácsonyi ünnepet rendeztek. Az ünnepség elsősorban a tanitónőlképző növendékeinek az érdeme, akik karácsonyfát állítottak föl a Bécsilcörnton levő intézet dísztermében és sokféle ajándékkal lepték meg a siketnómáikat. Délután négy órakor kezdődött az ünnepség. A terem zsúfolásig megtelt az érdeklődő közönséggel, a földíszített karácsonyfa körül a tanítónőképző énekkara és a siketnéma intézet növendékei, — mintegy százötven leány és fin — álltak. Megiható jelenet volt, a mikor a siketnémák szép .sorjában bevonultak a terembe. Az öröm tüze 'kigyúlt a szemükben, amikor az ajtóhoz érve, megpillantották a sóik csillogó csecsebecsével teleaggatott karácsonyfát, amelyet tompa fénnyel bevont a megszámlálhatatlan gyertyaláng. A tanítónőképző növendékeinek karénekével kezdődött az ünnepség, amely után Jászai Géza c. püspök ünnepi beszédet tartott. A vallás melegségétől áthatott szavakban beszélt a szent karácsonyról. Az ünnepség legérdekesebb 'eseménye két siketnéma beszéde volt. Kenéz Vilma, az intézet nyolcadik osztályú tanulója imát mondott a karácsonyfa előtt, Bózsik Gergely hatodik osztályú tanuló pedig megköszönte az ajándékokat. Valami hideg borzongás futott végig a hallgatóság között, amikor szinte érezhető kínos vergődés után egy-egy szó 'elhagyta az ajkukat. Első pillantásra groteszk látványnak tűnt föl a siketnémák szónoiblása. Amikor már azonban a lámpaláz leküzdése után friseblb élénkséggel beszéltek, az idegenkedést hirtelen fölváltotta a mély meghatottság, a szánalom és néhány asszonyi szemen előcsiillant a forró könycsepp. Igen érdekes volt a siket néma szónokok mimikája. Majd minden szó kiejtése után megváltozott az arcúik, egy-egy nehezebb szótag leküzdését az arcvonások eltorzulása jelezte. A beszédükben néhol megiepő könnyedség mutatkozott, ami kellemesen érintette a hallgatóságot. A műsoron szerepelt még Dávid Matild tanitónőjelölt és ujabb énekkel tanítónőképző nőikara. Klug Péter, az intézet igazgatója meleghangú szavakban 'köszönte meg a közönség érdeklődését. Az ünnepség legmegfeapóbíb jelenete a műsor befejezése után következett, amikor a siketnémák között szétosztották az ajándékokat. Mindegyiknek jutott valami kedves apróság. Az egyik babát, a másik Skis kocsit, a harmadik paprikajancsit és cukrot kapott. Az idősebb tanulók zsebnaptárat is kaptak. Néhány szegény növendék ruhát, kapott. Megható volt, amikor a kis leányok és fiulk tülekedtek az ajándékokért, fölnyujtották a kezüket és motyogtak valamit. — No, szép az ajándék? — kérdeztük az egyilk fiút. — Igen — mondta kissé vontatottan, de egész érthetően. Némely síiketnéma igen ügyesen beszél, csak színtelen és a legkevésbé sem dallamos a hangja. A dallamosságot mindig nélkülözi majd a beszédük, — mondták a tanárok — mert azt nem lehet megtanulni. A tanítás rendkivül nehéz, mert a tanítás módszerének külön-külön alkalmazkodnia. Ikell a tanuló képességéhez, a tanítási idő pedig naponta mindössze csak négy óra. Klug Péter igazgató bemutatott egy csinos leányt, aki néhány évvel ezelőtt távozott az intézetből és most menyasszony. Igen érthetően beszél. — A vőlegényének mi a foglalkozása? — kérdeztük. — Asztalos — felelte. — Szereti? — Szeretem ánn! — mondta mosolyogva. Az igazgató mutatott egy asszonyt, aki az intézet tanulója volt és most már két gyermeke van. Hiba már csak kevésbé érezhető a beszédében. Az idősebb tanulók az intézetben levő műhelyekben különféle ipari munkát tanulnak. Az intézet egyik volt tanulója Budapesten rézmetsző és havonta négyszázhúsz korona a fizetése. — Sokkal több, mint nekem — mondta rezignáltán az egyik tanár. torvenykezés. SPORT. o Tornaünnepély. A Szegedi TornaEgyesület 21-én este 6 órakor az állami főgimnázium tornatermében házi tornaünnepélyt tart, melynek a részletes programja a következő: 1. Felvonulás. 2. Sulyzógy a korlatok zenére a férfi-csapat részéről. 3. Általános szertornázás a magas nyújtón. 4. A hölgycsapat svédrendszerü szabadgyakorlata zenére. 5. Magasugrás. 6. Szabadgyakorlatok zenére a férfi-csapat részéről. 7. Általános szertornázás a magas és alacsony korláton. 8. A férficsapat szabadgyakorlata zenére. 9. Kötélhúzás. A gazdag és változatos tartalommal összeállított program sikeres keresztülvitelén az egyesület tagjai serényen buzgólkodnak, liogy az ünnepély, mely iránt eddig is nagy érdeklődés mutatkozik, minél impozánsaiban sikerüljön. Az ünnepélyt követőiéig este félkilenc órai kezdettel a Kass-vigadó sakktermében tánccal egybeköti társasvacsora lesz, melyre az egyesület szívesen látja az érdeklődőket, NYILTTER*) Royal Kávéházban ma este Batla Kálmán cigányzenekara muzsikál' Holnap este nagy tombola. Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . félévre . . negyedévre . egy hónapra 24.— kor. 12.- „ 6.— „ 2 _ Vidéken: egy évre . . . 28.— kor, félévre . . . 14.— „ negyedévre . . 7. — „ egy hónapra . 2.40 „ *) Ezen rovat alatt közlöt tok ért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Felletáré az igazság. (Saját tudósitónktól.) Nagy feltűnést keltettek azok a cikkek, amelyek nyilvánosságra hozták Ajtay Sándor egyetemi tanárnak Felletár Emil ellen intézett támadásait. A támadás egy olyan tudósunkat érte, aki büszkesége a magyar tudományos világnak és elsőrangú szaktekintély egész Európában. Ajtay tanár támadásaiban a vidéki törvényszéki szakértőkkel is foglalkozott. Azt irta, hogy az országos vegyész a maga könnyelmű módszerével a vidéki törvényszéki orvosokat csúffá teszi. Ezzel a vidéki orvosokat is megsértette és tudásukat nagyon is lebecsülte. A cikkek nem tévesztették el hatásukat, mert felköltötték az egész orvosi karnak a figyelmét erre a harcra, amely óriási csorbát üthet a külföld előtt a magyar tudomány presztízsén. Az egyetemi tanár és az országos vegyész vitájába most beleszól egy vidéki temesvári törvényszéki orvos, Szigeti Henrik dr. is, aki a vidéki orvosok reputációja érdekében emeli fel tiltakozó szavát. Nyilatkozata igy hangzik: Nem ismervén a tényállást, a Budnick Márta halála okának megállapítása körül dr. Ajtai K. Sándor, egyetemi tanár és dr. Felletár Emil, országos bírósági vegyész között támadt vitához nem szólhatok és ez nem is tartozik reám. De mivel Ajtay tanár minden ok nélkül, orvosi véleményében minket vidéki törvényszéki orvosokat is bizonyos székesfővárosi fölényes lekicsinyléssel leszól, a vidéki törvényszéki orvosok reputációjának megvédésére is kötelességemnek tartom, hogy mint vidéki törvényszéki orvos, aki 17 éves vidéki praxisomban közel 100 mérgezési esetben, mint bírósági orvosszakértő közreműködtem és akit az országos bírósági vegyész még egyszer sem tett csúffá, azon méltatlan támadás ellen, amelyet Ajtay tanár Budnick Márta esetéből kifolyólag dr. Felletár ellen intézett, szót emeljek. Mert aki ismeri és kellően méltányolni tudja dr. Felletár már több, mint 40 éves törvényszéki vegyészt működését, mely szaktudás és lelkiismeretes pontosság dolgában mindenkor még a közmondásossá vált német alaposságon is túltesz, aminek bizonyságául szolgálnak a törvényszéki kémia elemeiről irt és általa feltalált ós bevált sok eredeti vizsgálati módszereket tartalmazó kézikönyve és a törvényszékek irattáraiban országszerte elfekvő sok ezer szakvéleménye, melyeknek tekintélyes száma liazai és külföldi szaklapokban megjelent és résziben az Igazságügyi Orvosi Tanács munkálataiban is közzététetett, — aki tudjía, hogy ő volt hazánkban a törvényszéki vegytan első mivelője és az országos bírósági vegyészi hivatalnak ezen bármely más kulturállamnak is csak becsületére váló mintaszerű intézetnek megalapítója, aki e téren iskolát teremtett és nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is elismert szaktekintély, — és aki tudja, hogy dr-. Felletár volt az első vegyész, aki már 1867-ben, tellát jóval Selmi és Brieger előtt a ptomainokat felfedezte és bizonyos holttestalkáloidok és növényi mérgek azonos kémia ireakciójából eredhető végzetes tévedésekre figyelmeztetett és hogy ő volt az, aki megelőzve Hofmannt, már 1876-ban vizsgálati módszert talált fel, melyet később 1887-ben a mikrospekroskopra alkalmazva, tovább fejlesztett, melynek segítségével a bűnjelen mákszemnyi, sőt még ennél is kisebb véri olt is egészen biztosan felismerhető, — szóval akinek minderről tudomása van, az csak a legnagyobb elismeréssel szólhat dr. Felletár Emil országos bírósági vegyész pontosságáról, alapos és rengeteg tapasztalatokban bővelkedő szaktudásáról és lelkiismeretességéről. Szigeti Henrik dr., a temesvári törvény-