Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-21 / 111. szám

1912. december 22. DÉLMAGYARORSZÁG 9. Karácsonyfa a siketnémák szániára. (Saját tudósitónktól.) A szegedi siketné­mák intézetében pénteken délután karácso­nyi ünnepet rendeztek. Az ünnepség elsősor­ban a tanitónőlképző növendékeinek az érde­me, akik karácsonyfát állítottak föl a Bécsi­lcörnton levő intézet dísztermében és sokféle ajándékkal lepték meg a siketnómáikat. Délután négy órakor kezdődött az ünnep­ség. A terem zsúfolásig megtelt az érdeklődő közönséggel, a földíszített karácsonyfa kö­rül a tanítónőképző énekkara és a siketnéma intézet növendékei, — mintegy százötven le­ány és fin — álltak. Megiható jelenet volt, a mikor a siketnémák szép .sorjában bevonul­tak a terembe. Az öröm tüze 'kigyúlt a sze­mükben, amikor az ajtóhoz érve, megpillan­tották a sóik csillogó csecsebecsével teleagga­tott karácsonyfát, amelyet tompa fénnyel be­vont a megszámlálhatatlan gyertyaláng. A tanítónőképző növendékeinek karéne­kével kezdődött az ünnepség, amely után Jászai Géza c. püspök ünnepi beszédet tar­tott. A vallás melegségétől áthatott szavak­ban beszélt a szent karácsonyról. Az ünnep­ség legérdekesebb 'eseménye két siketnéma beszéde volt. Kenéz Vilma, az intézet nyol­cadik osztályú tanulója imát mondott a ka­rácsonyfa előtt, Bózsik Gergely hatodik osz­tályú tanuló pedig megköszönte az aján­dékokat. Valami hideg borzongás futott vé­gig a hallgatóság között, amikor szinte érez­hető kínos vergődés után egy-egy szó 'elhagy­ta az ajkukat. Első pillantásra groteszk lát­ványnak tűnt föl a siketnémák szónoiblása. Amikor már azonban a lámpaláz leküzdése után friseblb élénkséggel beszéltek, az idegen­kedést hirtelen fölváltotta a mély meghatott­ság, a szánalom és néhány asszonyi szemen előcsiillant a forró könycsepp. Igen érdekes volt a siket néma szónokok mimikája. Majd minden szó kiejtése után megváltozott az arcúik, egy-egy nehezebb szó­tag leküzdését az arcvonások eltorzulása je­lezte. A beszédükben néhol megiepő könnyed­ség mutatkozott, ami kellemesen érintette a hallgatóságot. A műsoron szerepelt még Dávid Matild tanitónőjelölt és ujabb énekkel tanítónőképző nőikara. Klug Péter, az intézet igazgatója meleghangú szavakban 'köszönte meg a kö­zönség érdeklődését. Az ünnepség legmegfeapóbíb jelenete a műsor befejezése után következett, amikor a siketnémák között szétosztották az ajándéko­kat. Mindegyiknek jutott valami kedves ap­róság. Az egyik babát, a másik Skis kocsit, a harmadik paprikajancsit és cukrot kapott. Az idősebb tanulók zsebnaptárat is kaptak. Néhány szegény növendék ruhát, kapott. Megható volt, amikor a kis leányok és fiulk tülekedtek az ajándékokért, fölnyujtották a kezüket és motyogtak valamit. — No, szép az ajándék? — kérdeztük az egyilk fiút. — Igen — mondta kissé vontatottan, de egész érthetően. Némely síiketnéma igen ügyesen beszél, csak színtelen és a legkevésbé sem dallamos a hangja. A dallamosságot mindig nélkülözi majd a beszédük, — mondták a tanárok — mert azt nem lehet megtanulni. A tanítás rendkivül nehéz, mert a tanítás módszerének külön-külön alkalmazkodnia. Ikell a tanuló képességéhez, a tanítási idő pedig naponta mindössze csak négy óra. Klug Péter igazgató bemutatott egy csi­nos leányt, aki néhány évvel ezelőtt távozott az intézetből és most menyasszony. Igen ért­hetően beszél. — A vőlegényének mi a foglalkozása? — kérdeztük. — Asztalos — felelte. — Szereti? — Szeretem ánn! — mondta mosolyogva. Az igazgató mutatott egy asszonyt, aki az intézet tanulója volt és most már két gyermeke van. Hiba már csak kevésbé érez­hető a beszédében. Az idősebb tanulók az intézetben levő műhelyekben különféle ipari munkát tanul­nak. Az intézet egyik volt tanulója Budapes­ten rézmetsző és havonta négyszázhúsz koro­na a fizetése. — Sokkal több, mint nekem — mondta rezignáltán az egyik tanár. torvenykezés. SPORT. o Tornaünnepély. A Szegedi Torna­Egyesület 21-én este 6 órakor az állami fő­gimnázium tornatermében házi tornaünne­pélyt tart, melynek a részletes programja a következő: 1. Felvonulás. 2. Sulyzógy a korla­tok zenére a férfi-csapat részéről. 3. Általá­nos szertornázás a magas nyújtón. 4. A hölgy­csapat svédrendszerü szabadgyakorlata ze­nére. 5. Magasugrás. 6. Szabadgyakorlatok zenére a férfi-csapat részéről. 7. Általános szertornázás a magas és alacsony korláton. 8. A férficsapat szabadgyakorlata zenére. 9. Kötélhúzás. A gazdag és változatos tartalom­mal összeállított program sikeres keresztül­vitelén az egyesület tagjai serényen buzgól­kodnak, liogy az ünnepély, mely iránt eddig is nagy érdeklődés mutatkozik, minél impo­zánsaiban sikerüljön. Az ünnepélyt követő­iéig este félkilenc órai kezdettel a Kass-viga­dó sakktermében tánccal egybeköti társas­vacsora lesz, melyre az egyesület szívesen lát­ja az érdeklődőket, NYILTTER*) Royal Kávéházban ma este Batla Kálmán cigányzenekara muzsikál' Holnap este nagy tombola. Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . félévre . . negyedévre . egy hónapra 24.— kor. 12.- „ 6.— „ 2 _ Vidéken: egy évre . . . 28.— kor, félévre . . . 14.— „ negyedévre . . 7. — „ egy hónapra . 2.40 „ *) Ezen rovat alatt közlöt tok ért nem vál­lal felelősséget a szerkesztőség. Felletáré az igazság. (Saját tudósitónktól.) Nagy feltűnést kel­tettek azok a cikkek, amelyek nyilvánosság­ra hozták Ajtay Sándor egyetemi tanárnak Felletár Emil ellen intézett támadásait. A támadás egy olyan tudósunkat érte, aki büszkesége a magyar tudományos világnak és elsőrangú szaktekintély egész Európában. Ajtay tanár támadásaiban a vidéki törvény­széki szakértőkkel is foglalkozott. Azt irta, hogy az országos vegyész a maga könnyel­mű módszerével a vidéki törvényszéki orvo­sokat csúffá teszi. Ezzel a vidéki orvosokat is megsértette és tudásukat nagyon is le­becsülte. A cikkek nem tévesztették el hatá­sukat, mert felköltötték az egész orvosi kar­nak a figyelmét erre a harcra, amely óriási csorbát üthet a külföld előtt a magyar tudo­mány presztízsén. Az egyetemi tanár és az országos vegyész vitájába most beleszól egy vidéki temesvári törvényszéki orvos, Szigeti Henrik dr. is, aki a vidéki orvosok reputá­ciója érdekében emeli fel tiltakozó szavát. Nyilatkozata igy hangzik: Nem ismervén a tényállást, a Budnick Márta halála okának megállapítása körül dr. Ajtai K. Sándor, egyetemi tanár és dr. Fel­letár Emil, országos bírósági vegyész között támadt vitához nem szólhatok és ez nem is tartozik reám. De mivel Ajtay tanár minden ok nélkül, orvosi véleményében minket vi­déki törvényszéki orvosokat is bizonyos székesfővárosi fölényes lekicsinyléssel leszól, a vidéki törvényszéki orvosok reputációjá­nak megvédésére is kötelességemnek tartom, hogy mint vidéki törvényszéki orvos, aki 17 éves vidéki praxisomban közel 100 mérgezési esetben, mint bírósági orvosszakértő közre­működtem és akit az országos bírósági ve­gyész még egyszer sem tett csúffá, azon mél­tatlan támadás ellen, amelyet Ajtay tanár Budnick Márta esetéből kifolyólag dr. Fel­letár ellen intézett, szót emeljek. Mert aki ismeri és kellően méltányolni tudja dr. Fel­letár már több, mint 40 éves törvényszéki vegyészt működését, mely szaktudás és lelki­ismeretes pontosság dolgában mindenkor még a közmondásossá vált német alapossá­gon is túltesz, aminek bizonyságául szolgál­nak a törvényszéki kémia elemeiről irt és általa feltalált ós bevált sok eredeti vizsgá­lati módszereket tartalmazó kézikönyve és a törvényszékek irattáraiban országszerte el­fekvő sok ezer szakvéleménye, melyeknek tekintélyes száma liazai és külföldi szakla­pokban megjelent és résziben az Igazságügyi Orvosi Tanács munkálataiban is közzététe­tett, — aki tudjía, hogy ő volt hazánkban a törvényszéki vegytan első mivelője és az országos bírósági vegyészi hivatalnak ezen bármely más kulturállamnak is csak becsü­letére váló mintaszerű intézetnek megalapí­tója, aki e téren iskolát teremtett és nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is elismert szaktekintély, — és aki tudja, hogy dr-. Fel­letár volt az első vegyész, aki már 1867-ben, tellát jóval Selmi és Brieger előtt a ptomai­nokat felfedezte és bizonyos holttestalkáloi­dok és növényi mérgek azonos kémia ireak­ciójából eredhető végzetes tévedésekre figyel­meztetett és hogy ő volt az, aki megelőzve Hofmannt, már 1876-ban vizsgálati módszert talált fel, melyet később 1887-ben a mikro­spekroskopra alkalmazva, tovább fejlesztett, melynek segítségével a bűnjelen mákszem­nyi, sőt még ennél is kisebb véri olt is egé­szen biztosan felismerhető, — szóval akinek minderről tudomása van, az csak a legna­gyobb elismeréssel szólhat dr. Felletár Emil országos bírósági vegyész pontosságáról, alapos és rengeteg tapasztalatokban bővel­kedő szaktudásáról és lelkiismeretességéről. Szigeti Henrik dr., a temesvári törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents