Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-21 / 111. szám

2 DÉLMAGYARORSZAG 1912. december 20. Szép kis egyetértés... — Az ellenzéki pártok egymás közt. — (Saját tudósítónktól.) 'A koalíciónak ed­dig legalább külsőségekben íentartott egy­sége erősen recseg és ropog. Tegnapi érte­kezletén az egységes pártalakitásra irányuló törekvések szenvedtek hajótörést. Ma a pár­tok és párttagok közt létező egyéb ellentétek hire kerül nyilvánosságra. Kiderül, hogy számos ellenzéki képviselő határozottan a mellett van, liogy a Ház tárgyalásán részt venni. Ezt az álláspontot a vezérek csak nagy nehézséggel bírják visszaszorítani. Egy esti lap közli, hogy Zichy Aladár és Justh közt ellentét van a kordon előtt leját­szódó komédia miatt, -melyben Zichy Aladár nem akar részt venni. Justh azt válaszolta, hogy a Nemzeti Kaszinótól nem fogad el ta­nácsot. Apponyinak Kovács Gyula dicsőítése ellen van kifogása. Mindenből látszik, hogy a koalíció kebelében valósággal dühöng az egység. Tegnap este a Royalbán felvetették újból a régtől fogva forrongó tervet, hogy alakít­son az ellenzék egységes „kormányképes" pártot. Az indítványt a jelenvoltak egy része lelkesedéssel, másik része meglehetős hide­gen fogadta. Aki belenéz a dolgok mélyébe, az megállapíthatja, hogy a szövetkezett ellen­zék 67-es elemei és a feléjük huzó más párt­beliek lelkesedtek a végre értekezleten nyíl­tan kimondott tervért, mig a függetlenségi és 48-as párt tagjai tiirték ugyan a felhívást, de nem mentek a lugasba. Már többször volt alkalmunk a függet­lenségi és 48-as párt illetékes tényezőinek felfogását ebben a kérdésben megismerni és ezt a nyilvánosság számára leszögezzük. A közvetlenség kedvéért leadjuk a tényeket ugy, mintha egyetlen férfiú bemondásából folynának: — Valahányszor szóba kerül a szövet­kezett ellenzéki pártok egyesülésének kérdé­se, mindig hozzáteszik, liogy félre kell tenni a személyi kérdéseket és egyetlen vezér alatt kell összefogni a közös cél érdekében. Na­gyon szép, de nem őszinte kijelentés; mert ellágyultán és hitetlenül megnyugvó a férj és a férfi nyugalma folytán nyugtalanná és bi­zonytalanná ébredő — az asszony. Molnár sejtteti ezt a tragikus kifejletei, de meg nem irja és sokan vannak, akik boldog elégedett­séggel távoznak a színházból és nem sejtik, •hogy a dráma csak most veszi kezdetét. A második felvonás olyan, mint egy hatalmas laboratóriumi kísérlet valamely nagy pszikho­logus keze alatt. A drámában ez a nagy pszi­khologus maga az élet, a véletlen és a hogy az asszony képzelete reagál, a lelke félig ön­tudatlan, nyugtalan rugóira, az minden ar­tisztikum mellett szinte tudományos szigor­ral keresztülvitt pszikho-analitikus kísérlet. Még a kora ifjúság kiinduló momentumai is tükröződnek benne. Hajszálig menő modernitás ez. Freud professzor örömét fogja lelni benne. De a dráma nehézkes formája ezt a zseniális sze­szélyt már nehezen türi. A dráma főeleme, lényege: a történés, a kifejlet tulajdonképen a második felvonás­bán megy végbe, amely álom és amely min­den színpadi teknika dacára csak nagyon zök­kenőseri helyezkedik a két másik felvonás közé. A lélektani megokoltság mégis tökéle­tes és az iró virtuozitását jellemzi, hogy az álom badar logikája igazolja az esti másfél­óra történéstelen történetét. A vívódó szerelmes léleknek nagy és komoly passzió-játéka ez a darab. A félté­keny férfi és a konveneiós házasságban az első szerelem mementós délibábjain gyötrődő asszony tisztulása, megérése ez, ineggyogyu­lása egy hatalmas lelki válságban, amelynek mindenki tudja, hogy annyi ellentétes alapon álló pártok bajosan tudnak egy személyben megegyezni. A magát nagy garral egységes­nek hirdető munkapártnak is Lukács és Tisza személyében két vezére, a Kossuth-pártnak Kossuth és Apponyi személyében két vezére és a néppártnak pláne Zichy, Molnár és RaL kovszky személyében három vezére van; a Justh-pártnak Justh a vezére, de mellette Batthyány, Holló és Földes valóságos alve­zér-triumvirátust képeznek. De itt vannak még a kisgazdák és a pártonkivüliek és itt van mint nyomós egyéniség, Károlyi Mihály gróf egymaga. Hát még Andrássy Gyula gróf. Amint tetszik látni, ez a személyes kérdés nem is olyan könnyű. Á koalíció idejében is 21 vezért kellett beállitani a vezérlő-bizottság keretébe. Bizonyos, mondják sokan, hogy a szö­vetség mint külső keret nagyban megköny­nyiti a közös küzdelmet és kizár minden ne­hézséget, mely személyes kérdésekből fakad­hatna. Igy szövetségben őszinte fegyverba­rátság és kölcsönös udvariasság megkönnyí­tik még a tárgyi nehézségeket is. A pártok számarányuk és ancienitás szerint felváltva vezérkednek és mindenkinek kijut a megfe­lelő tisztelet. Hiába, emberek vagyunk és mindegyikünk azt akarja, hogy az őt meg­illető helyre jusson. A beavatottak jól tudják, hogy az egy­kegyetlemil bántalmazott több nyolc-kilenc hanem tárgyi érdemleges nehézségei vannak. A személyes kérdésben talán könnyen tud­nánk túlesni, ha tárgyi nehézségek nem vol­nának. Nem az választaná szét őket, hogy Kossuth, Justh, Andrássy, Apponyi vagy Károlyi Jegyen a vezér, mint inkább az, hogy az uj párt legyen-e 67-es vagy 48-as, szabad­elvű vagy konzervatív; mert mind a négy­féle van a szövetségben. Azt pedig alig lehet várni, hogy Andrássy függetlenségi, vagy Justli hatvanhetes legyen. Ép oly kevéssé lehet várni, hogy Molnár János szabadelvű és Baathyány Tivadar konzervatív legyen. A nevek itt csak példák, amennyiben elveket jelentenek. Különben hogy mennyire ragasz­kodnak az elvekhez, azt ugyebár, maiieia nélkül ne is emlitsük. súlyos terheit a véletlen könnyű láncszemei lebegtetik. A drámában ezúttal nagyobb sze­repe van a véletlennek, mint az okozatosság­nak, de a véletlen történéseken belül, az álom bizarr fordulataiban is, örök emberi törvény­szerűségek bonyolódnak le. A jelenetek szépsége, a párbeszédek szel­lemessége, a stílus pompás határozottsága Molnár Ferenc irói tökéletességét ragyogtat­ják és ha talán ez a leggyengébb drámája mégis, annyi gyönyörűséget és figyelmet le­kötőt szolgáltat, hogy feledteti a konstruk­ció hibáit. A szegedi bemutató előadás, majdnem egészében, kiváló nivón állott. A rendezés he­lyesen fogta fel a darab belső, irodalmi értel­mét és szinszeriiségét, csupán az álom-felvo­násban engedett tulnagy szerepet a karrika­turás humornak. Kissé vontatott volt az eisö felvonás is, de ez nyilván másképen lesz a további előadásokon. A férjet, Kelemen ügyvédet, Baráti Jó­zsef játszotta aprólékos, gondos készültség­gel, még egy kicsit darabosan, de minden vonatkozásban kifogástalan felfogással. Szor­galmas és tehetséges színész Baróti, a játé­kából csák egy bizonyos ritmus hiányzik, amely a különben bevégzett szinészi alakitás­nak teljes életvalóságát megadja. Különösen jó volt a második felvonásban, ahol a szere­pe nagyon nehéz helyzeték elé állítja. A „szép asszony" feleséget Gömöry Vilma adta és kitűnő siker részesévé lett. A második felvo­nás után tizennégyszer hívták a lámpák elé és a közönség tüntető melegséggel ünnepelte a sikerben vele osztozó társakkal együttesen. Lassanként bevonulnak a parlamentbe. — Karácsonyi szünet. — (Saját tudósítónktól.) A törvényhozás a főrendiház holnapi szombati ülése után megkezdi karácsonyi vakációját. A főrendek holnap az appropriációs törvényjavaslatot s a külső kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozásáról szóló javaslatot tárgyalják. A pénzügyi és közgazdasági bizottság szer­da délutáni ülésén mind a két javaslatról hosszabb vita folyt s előrelátható, hogy ez holnap megismétlődik. A külső kereskedelmi és forgalmi viszonyokat szabályozó törvény­javaslattal szemben tudvalevően az agrariu­sok táplálnak erős aggodalmakat s holnap hir szerint, Dessewffy Aurél gróf, az OMGE volt elnöke is felszólal, hogy a kormánytól e tekintetben megnyugtató nyilatkozatot kérjen. A politikai élet a holnapi nappal aztán egyelőre el is csöndesedik. Az ellenzéki pár­tok is vakációra mennek, a nélkül, hogy meg­valósították volna az egyesülés szándékát, a mely egy idő óta állandóan kísért közöttük. (Erről különben lapunk más helyén, külön cikkben szólunk.) Itt csupán arra hivatko­zunk még, miszerint feltűnt az értekezleten, hogy a Justh-pártból semmi visszhang nem felelt ezekre a beszédekre, bizonyságául an­nak, hogy a párt vezérei most is azon az ál­lásponton vannak, amelyet az egyesüléssel szemben eleitől fogva elfoglaltak, hogy tud­niillik ez megszüntetné a párt taktikai ónál lóságát s alámosná programjának radikális politikai tartalmát. A karácsonyi vakáció lejártával, január huszadika után, ha addig még néhány bizott­sági ülést tart a Ház, két-három képviselő ki­vételével, lejár az ellenzék kirekesztésének időtartama is, ugy, hogy a választójogi re­form tárgyalásában akadálytalanul részt ve­hetnek az ellenzéki pártok. Tudomásunk sze­rint azoknak az ellenzéki képviselőknek szá­ma, akik mint Giesswein Sándor és Lengyel Nagyon elegáns és illuziókeltően szép volt, helyes volt a jellemzése mindvégig, a máso­dik felvonásban pedig tökéletes, meglepő je­lenései voltak. Az ulánus tiszttel, az attasé­val, a lakájjal való jelenések során megjele­nése, mozgása, beszédje hibátlan volt és a mozdulatai megkapóak, stílusosak voltak. Finom érzelmességgel, nemes bájjai játszott. Talán először jutott ma egyéniségéhez való szerep birtokába és megmutatta, hogy első­rendű és egyéniséggel biró, biztos .játéku színésznő. Szabó Györgyöt, az ifjúkori ideált, Vi­rányi Sándor játszotta. Imponáló volt mind­járt az első megjelenése és kiválóan jelleg­zetes játéku az utolsó felvonás jeleneteiben. Nagy alakító képességét ragyogtatta a má­sodik felvonás bizarr változataiban. Az ulá­nus főhadnagy lángoló szerelmi szavait el­ragadóan mondotta el és nagyon finoman ját­szotta a kimért, álom-fenséges attasét, bájos, mértéktartó és ötletes komikummal az olasz •énekest és a lakájt. A két huszártisztet, a ne­velő kisasszonyt, Ungváry Kálmán, László Tivadar és Kállay Margit játszották igen kedvesen, finoman. Miklóssy Margit számos gixert csinált, komikai vérmérsékletét nem kellő helyeken is szabadjára bocsájtván. Nem tudott méltóságteljes lenni, ami pedig a sze­repéhez, de sőt a második felvonás egész szer, kezetéhez is hozzátartozik. Szathmáry Ár­pád bohózatba való, tolakodó burleszkje egye­nesen ártalmára volt az előadásnak. Kicsi szerepeket játszottak helyesen Szüéi Irén és Csáder Irén. Pálos Endre.

Next

/
Thumbnails
Contents