Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-20 / 110. szám

« tereinök most szerzi meg a király végleges hozzájárulását a választójogi reformról szóló törvényjavaslathoz. Sokam éppen ezért ebben híznak, (!) hogy a kormány ebben az évben már nem terjesztheti a reformot a képviselő­ház elé. Emlékeztetnek ugyanis arra, hogy annak idején az Andrássy-féle javaslat is betekig feküdt Bécsben a király ós a trón­örökös előtt s hogy a kormány mostani ja­vaslata is csak az uralkodó és a trónörökös gondos áttekintése után kerülhet vissza, ez pedig előreláthatóan hosszabb ideig fog tar­tami. — Ünnep a siketnéináknál. A siketné­mák intézetében pénteken délután 4 órakor tartják meg a karácsonyfa-ünnepséget, ame­lyet a tani tón őkópző intézet növendékei ren­deznek. Az ünnepségen minden érdeklődőt szívesen látnak. Belépődíj: ülőhely 60, álló­hely 30 fillér. — Matiné és karácsonyfa. A Szegedi Protestáns Jótékony Nőegyesület december 21-én, szombaton délután 4 árakor nyolcvan ruhátlan, szegény gyermeknek oszt ki meleg téli ruhát a református székház dísztermé­ben felállított karácsonyfája alatt. A ruha­kiosztás előtt irodalmi matinét rendeznek, a melyen Móra Ferenc, Gracza János és Kuli­nyi József mailködnek közre. — Választás. Az Országos Magyar Mé­hészeti Egyesület Vékes Imrét Szegedről vá­lasztmányi tagjává választotta. — Szilveszter a Tiszában. Ugy látszik hogy a háború réme lassan-lassan elvonul és az idei farsang még sem lesz olyan csen­des, mint hittük. A közelgő víg szegedi éj­szakák hirnökie lesz az a inagy szilveszter­éjszaka, arnély ia Tisza-szálló termeiben zaj­lik ile az év utolsó napján. A szegedi színház elsőrangú gárdája lép fel a fővárosi és Kül­földi kabaré-színpadok legújabb (ós fehér) műsorával Szilveszter éjszakáján. Déri Ró­zsi, Antal Erzsi, Gyöngyössy Teréz, Heltai Olga, Körmcndy Ilona, Kállay Margit, Hel­tai Jenő, Solymossy Sándor és még mások szerepelnek. Lesz hangverseny, pezsgő-tom­bola, számos móka és tánc reggelig. — Régi jőidők. A tihanyi kolostor könyv­1 ostornak most napfényre került panaszköny­vet találtak. Kis bőrfedelű panaszkönyvet, a melyben a fürdővendégek sírták el panaszai­kat a drágaság ellen, a fürdő ellen, a ható­ságok ellen, száz kerek esztendővel ezelőtt. Istenkém, száz esztendővel ezelőtt: sovány arcú, hórihorgas Ferenc császár nem akarta összehívni az országgyűlést, a rendek zúgo­lódtak, Kazinczy, Kölcsey, Berzsenyi, a Kis­faludyak, Vörösmarty szép, soklképü bölcsel­kedő költeményeket irtak, ha hazafi volt va­laki, ledobta a kurta nadrágot, selyemharis­nyát és zekét húzott, rámás csizmát. Az em­berek nagyon keresnek voltak, Metternich herceg ő fensége finom ós keztyüs keze ráne­hezedett az országra. Bizony kesernyók voltak az emiberek, mint olvasható is a tihanyi kolostor panasz­könyvében. Eblxíl a panaszkönyvből megál­lapitható, liogy az Ur 1812-ik esztendejének julius havában egy szépen bútorozott szoba 48 krajcárba, augusztusban 24 krajcárba ke­rült. Egy négy tálas ebéd ára 48 pengő kraj­cár volt, Vacsorát 18 krajcárért kaptak a für­dővendégek. Igy olvasható a panaszkönyv­ben, még pedig azzal a megjegyzéssel, hogy dr. Szabó nevii fürdővendég drágái ja az el­látást. Két oldalon keresztül, nagyon mérges hangon irja dr. Szabó, liogy nem lehet már megélni ebben a drága világban, horrihile diotu: négy tál étel 48 krajcár, egy bútoro­zott szoba 24 krajcár! Igy, szószerint olvasható ez a tihanyi ko­lostornak most napfényre került panaiszköny vében. Ha elgondolom, hogy vannak embe­rek, akik száz évet is megélnek! Akik még' 24 krajcárért fürdőztek egy hónapig, akik négy fogást ettek 48 krajcárért, akiknek nem főtt a fejük szénuzsora, pékuzsora, élelmiszer uzsora, házbéruzsora, fauzsora miatt? Nem furcsa, hogy a százéves embernek nem lövik főbe magukat? DÉLMAGYARORSZÁG — Halálozás. Súlyos csapás érte Bitten­binder Miklós dr. állami lányiskolái tanárt. Lánykája, Bittenhinder Mariska szerdán el­hunyt. A kis halottat csütörtökön délután he­lyezték örök nyugalomra. — Medikusok sztrájkja. Haliéból jelen­tik: Az itteni egyetem orvosi fakultása, mely tegnap este az orvostanhallgatók sztrájkja ügyében állást foglalt, a sztrájkot jogosu­latlannak jelentette ki, mert az átmeneti idő­ben nem ,lehet a külföldieket elutasítani. A miniszter rendelete szintén arra az állás­pontra helyezkedik, hogy a régebbi félévesek egyelőre itt tovább tanulhatnak. Tegnap este az orvostanhallgatók gyűlést tartottak és a fakultás határozatára való tekintettel elhatá­rozták, hogy egyelőre nem látogatják a kli­nikát. — üreitswaldból jelentik: Az itteni egyetem orvostanhallgatói foglalkoztak a haliéi egyetemi sztrájkkal. Elhatározták, hogy rokonszenvet nyilvánitó táviratot kül­denek Maliéba, érintkezésbe lépnek az itteni orvosi fakultással és a lipcsei vezetőséget felkérik, hogy az összes német orvostanhall­gatókat január lü-ére Haliéba rendkivüli szö­vetségi nagygyűlésre hivja össze. Kifejezést adtak annak a reménynek, hogy a greifswal­di egyetem tanárai és hallgatói itt lehetővé fogják tenni a viszály békés elintézését. Mindazonáltal elhatározták, hogy újév után, ha az összes német orvostanhallgatók köve­telései nem fognak elismertetni, ők is sztrájk­ba lépnek. — Házasság. Kiss Dezső dr, belügymi­niszteri segédtitlkáir a szegpedi református templomban december 21-én (szombat) dél­előtt fél 12 óraikor tartja esküvőjét, Barkóczy Elzával. — A pankoíai nótárius. Aradról jelen­tik: Pankotán, a Korona-vendéglő udvarán ma délelőtt íőbelötte magát egy előkelő aradi fiatalember, Fényes Andor, Fényes Dezső nyugalmazott villanygyári igazgató fia. A fiatal Fényes nem tudta tanulmányait befe­jezni s emiatt sok pörpatvara volt családjá­val. Legutóbb segédjegyzői állást kapott, de sorsával nem tudott kibékülni és halálra ké­szült. Fényes homlokon lőtte magát s nyom­ban meghalt. — Fizetésrendezés helyeit elbocsátás. Furcsa módon akarja rendezni a tisztvise­lők fizetését Nagykőrös képviselőtestülete. A városi törvény értelmében végre emelni kel­lett a tisztviselők fizetését, amelyek eddig a nyomorúságos ólibér szintjén állottak. Sókat tanakodott a képviselőtestület a nagy prob­lémán,, hogyan adjon több fizetésit a tiszt­viselőknek, de olyan módon, liogy a város kiadásai ne szaporodjanak. Félteik nagyon a pótad'ó növekedésétől, amely évek óta tart. Végre kitalálták a megoldásit: adnak ugyan magasabb fizetést a tisztviselőknek, de közü­lök elbocsátanak nyolcat, épen a legjobban dotált állásunkat. Azt gondolták, igy lesz a fizetésrendezés és még som lesz nagyobb pót­adó. Az ötletet határozatba foglal iáik a köz­gyűlésen s megszüntették nyolc állást. Ki­mondták, liogy elbocsátják állásából a városi mérnököt, az alügyészt, a gazdasági, az el­nöki tanácsost, az egyik árvaszéki ülnököt, az alszámvevőt ós két számtisztet. A közgyű­lés utasította a polgármesterit, liogy ennek a nyolc hivatalnoknak, akilk közül kettőt élethossziglan, a többitTTat évre választották meg, ne utalványozzon fizetést és számukra ügy darabokat ne jelöljön k.i. Nagykőrösön élénk visszatetszést- keltett a határozat, amely ellen a tisztviselői kar a belügyminiszterhez ad be fölebbezést. Bizonyos, liogy ez a nagy­kőrösi példa nem fog például megmaradni, hanem a minisztérium is megváltoztatja, meri ez tényleg szégyenletes! — Moslékkoszton. Borzalmas dologról hoz liirt, a táviró Debrecenhői, Egy Kiss László nevű földesi gazda hetvenéves roko­nát, Domokos Miklósaiéit, aki vénségére hoz­zá került kegyelemkenyérre, a fáskamrában tartotta ós moslékkal etette, A rendőrség tu­domást szerzett a borzai másságról, a brutális gazdáit letartóztatták, a szerencsétlen mái­rónát pedig beszállították a debreceni kór­házba. 1912. december "20. — Thorne kegyelmes ur. Hákon király a minap a Szent Olaf-rend nagykeresztjét adományozta Thorne volt norvég miniszter­nek, érdemei elismeréseiül. A volt (miniszter azonban visszaküldte a nagy keresztet a ka­binetirodának s egy táviratban, mely a kabi­netiiroda titkárának volt címezve, azzal, ma­gyarázta meg eljárását, hogy nézete szerint csak kötelességén teljesítette, miikor a köz­életben és a politikában aktív szierepet vál­lait és azért semmiféle kitüntetést nem fo­gadhat el. Ezt a hint nem igy szokás megír­ni. Hanem élőbb el kell mondani, liogy egy ilyen nagy férfin visszautasított egy rend­jelet (netm is rendjelet szokás írni, hanem or­dót) s aztán a végén liozzá kell tenni, liogy az eset neon Magyarországon történt. Ez az a. bezzeg, amit egy ilyen hir adásba okvet­lenül bele kell venni. Hogy bezzeg nálunk máskép vau. Vallóban máskép van. Itt elfo­gadják a rendjelet. Vagy, ha visszautasítják, mert e;z is előfordult már, akkor telegramon nélkül teszik ezt. Jobban mondva: reklám nélkül. Pékiául Arany János magkapta .a Szent István-rend nagykeresztjét, de nem óhajtotta ezt a kitüntetést. Szerette volna visszaadni, de tudta, hogy a visszaadás té­nye hangosabb és kínosabb volna még, mint az adományozásé. Tehát lenyelte a Szent Ist­ván-rendet. De soha-soha iniom viselte. Még csak ki sem irta, liogy ő Szénit István-rendes ember. Mert rendes ember volt. Ellenben fé­lek, hogy a norvég miniszter pózos fiu. Ha ő elfogadta volna a Szent 01 áf-rend nagyke­resztjét, akkor a kakas sem kukorékolt volna feléje és én e pillanatban netm tudnám, liogy volt a világon egy Thorne nievü norvég mi­niszter. De iniost tudom. Nemi a kitüntetés, hanem a visszautasítás fényéből. Tehát nem hajlóik meg tisztelettel Tbormie miniszter előtt, hanem megkérdem tőle,, liogy miért olyan szerény. Van-e mire ennyire szerény­nek lennie? — Öngyilkos úriasszony. Budapestről jelentik: A Nádor-bástyán ma délben egy uriasan öltözött nő szublimáltai megmérgez­te rn-agát. A mentők az öngyilkos asszonyit a régi Szent János-kórházba vitték, ahol azonban az öngyilkos minden személyére vo­natkozó felvilágosítást megtagadott. Annyit mondott, csupán., liogy a Nádor-kaszárnyá­ban lévő egyik tiszt a barátja, aki azonban pár nap előtt elhagyta. Azért, kereste a ba­lált. — A főtitkár ur. Somogy megyében fa­luról falura járt egy ur és sorra vette a ka­tonafcötieOies legényeidet. Azt mondta: — Ne­vem Kaufmann Adolf, jelentette, liogy uj biztosító társaságnak a főtitkára. És aztán azt mondta a háborútól rettegő legényeknek, liogy ő biztosítja őket a berukkolás ellen, Egy potomiságért, esetleg busz koronáért. És még azt a viccet is megcsinálta velük, hogy irást adott át nekik, utasítván őket, hogy mi­helyt behívót kapnak, csak mutassák fel az irást és akikor nem tartják őket a kaszárnyá­ban, haza mehetnek. Szép számmal vannak a becsapott legények", akiknek a pénzét a főtit­kár besöpörte és nyomtalanul eltűnt. — A cipészipari tanfolyam. A szegedi ál­lami felső ipariskolában cipészipari szaktan­folyam lesz, mély 1913. évi január 5-én ve­szi kezdetét, ős február végén nyer befejezést. A tanfolyamra beiratkozni lehet az iskola igazgatóságánál (Mars-tér 7.) naponta dél­előtt 11 óráig, valamint a tanfolyam megnyi­tásának napján esti 6—7 óráig. A tanfolyam ingyenes; 'a tanórák >a jelentkezőkkel együtt fognak megállapittatni. A tanfolyamra fel­vétetnek dly cipész iparosok és ipari alkal­mazottak, kik legalább 18 évesek, magyarul olvasni lés irni tudnak éss a számtani alap­műveleteket ismerik. A jelentkezés alkalmá­val a személyazonosságot igazoló okmány (iparigazolvány, adókönyv, munkakönyv) is felmutatandó. — 35 ezer bányamunkán sztrájkja Berlinből jelentik: A saar-vidéki bányamun­kások keresztény szakszervezetének határo­zata értelmében a szerződést az összes állami bányákban január 21-re felmondották a mun­kások. A felmondást az összes bányákban

Next

/
Thumbnails
Contents