Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-19 / 109. szám

1912. december 19. DÉLMAGYARORSZAG A képviselőház ülése. — Teleszky miniszter beszéde. — (Suját tudósítónktól.) Teleszky pénz­ügyminiszter a képviselőházban a takarék­pénztári betétek visszavonásáról oly módon nyilatkozott, mely remélhetőleg erős hatást fog gyakorolni a közönség minden rétegére.* Kimutatta, hogy aki most pénzét esztelen pletyka hatása alatt visszavonja, többet árt az országnak, mint a legvéresebb háború, mer épen ezzel ingatja meg a gazdasági élet egyensúlyát. Époly hazaíiatlanul, mint hely­telenül cselekszik tehát. Kimutatta, hogy esetleges háború sammiképen sem veszélyez­teti a betéteket, bár háborúról — meggyőző­dése szerint — immár tartani nem kell. Ki­jelentette továbbá, hogy teljesen valótlan azon híresztelés, mintha betétek folytán illetve tőketulajdonosoknak nagyobb adóteherlöl kellene tartaniok, ímert az intézetek képtele­nek erről a pénzügyi hatóságoknak számot adni; — a miniszter kijelentette, hogy ez nem igaz; az adótörvény az intézeteket ilyen­re nem kötelezi, ez egyike azon híresztelé­seiknek, melyekkel adótörvények ellen lelki­ismeretlenül agitálnak. A Ház üléséről ez a tudósítás szól: -A képviselőház mai ülését délben- tiz-. t­két órakor nyitották mieg. Az üléis megnyitá­sakor a apmnkaipárt zajos ovációban részesí­tette az elnöklő Tisza István grófot. A Ház harmadszori olvasásiban elfogadta az appro­priációs törvényjavaslatot s a külkereske­delmi és forgalmi viszonyok szabályozásá­ról szóló javaslatot. Ezután Láng Mihály és Ercsey Péter ismiertetlte a kórvényi bizott­ság jelentéseit a fölgyülemlett kérvényekről, ezeket résziben a különböző bizottságokhoz utalták, részben elavultság cimen irattárba tétették. Hantos Elemér interpellációt terjesztett elő amiatt, bogy a nép a háborús ijedeilem hatása alatt kiszedi betétjeit a takarékpénz­tárakból, mert attól tart, hogy az uj adó­törvényeik' folytán a betétek után adót kell majd fizetni. Teleszky János pénzügyminiszter nyom­ban válaszolt az interpellációira. Szerinte azoknak a jelenségeknek, melyeket Hantos ismertetett, a bizalmatlanság az oka, mely gazdasági életűinkben minden ok nélKui annyira elhatalmasodott, bogy most a leg­károsaibb következmények kel fenyeget. Egy izben már kijelentette, hogy a háború ve­szedelmétől való félelem nem okolja meg ezt a pánikszerű idegességet és kétségbeesést, a mely sok helyen tapasztalható. Ismétli azt a reményét, hogy a nemzetközi béke fön­tartható tesz s hogy gazdasági helyzetünket maga a háború se rendíthetné meg annyira, mint ez az alaptalan izgatottság, amelyben most vergődünk. Ezekben a nehéz napokban minderikinek kötelessége a polgárokat fölvi­lágosítani, bogy a betétek kiszedésével csak magának s a közérdeknek árt. Arra a kér­désre, hogy az uj tőkékaim,atadó miatt a Iténzintézeteket miért zaklatják a "hatóságok a betéttulajdonosok névsorának kimutatása iránt — azt feleli, hogy a hatóságoknak ilyen eljárásra semmi jogcímük nincs s lia ez valahol mégis megtörtént, csak félreér­tésből és jogtalanul történhetett. Kéri vála­sza tudomásul vételét. A Ház a választ egyhangúlag tudomá­sul vette. Ezzel az ülés véget ért. A képviselőház ma megkezdte karácso­nyi vakációját, mely körülbelül január hu­szadikáig fog tartani, Karácsony és újév kö­zött még egy ülést fog tartani a Ház a to­vábbi teendők megállapítása végett. Ezen ez ülésen fogja a miniszterelnök beterjesz­teni a választójogról szóló törvényjavasla­tot is. ssaaBaisaaaaaaBsiaaaaiisaBaaaBaBeaRigaaBsiiGaaaaaisaaaaaa Kaszárnya és kórház. — Súlyos probléma előtt a város. — (Saját tudósítónktól.) Szeged város tör­vényhatósági bizottsága csütörtökön délután rendkivüli közgyűlést tart, amelyen súlyos probléma vár megoldásra. Hirtelen aktuális­sá vált a tüzérkaszárnya ügye, amely szo­ros kapcsolatba jutott az uj közkórház kér­désével. A honvédelmi minisztérium delegá­tusai ugyanis az uj közkórház telkét jelölték ki a tüzérlaktanya céljaira. Két nappal ez­előtt pedig Hazai Samu báró honvédelmi mi­niszter ia Lázár György dr. polgármesterrel való személyes tanácskozás után határozott iorimában kijelentette, hogy ragaszkodik ehez a telekhez. Ilyen előzmények után tárgyalta az ügyet szerdán délelőtt egy hatvan tagból álló ad hoc bizottság, amely elhatározta, hogy a tüzérlaktanya céljaira a szeszgyár telkét javasolja a közgyűlésnek és egyben fölkérte Lázár György dr. polgármestert, hogy közbenjárásával juttassa érvényre a ! város óhajtását. A szeszgyár telkére tervezett tüzérka­szárnyának már megállapították a költség­vetését. A beruházási költségek teljes össze­ge két millió és hatszáznegyvenötezer koro­na. Ezzel szemben a kincstár a beszállásolási törvény alapján fölajánlott évente nyolcvan- í négyezer és kilencszázhatvanhét korona té- ' ritményt. Ez az évi bérösszeg 3.21 százalé­ka a beruházási költségeknek. Minthogy szá­zalékkal kölcsönt nem kaphat a város, az ad hoc bizottság Wimmer Eülöp indítványára javasolja a közgyűlésnek, hogy hat százalék évi bérösszeget kérjen a város. Csak ilyen módon szabadulhatna meg a város a súlyos tehertől, amely megrendítené háztartásának az egyensúlyát. Az ad hoc bizottság tehát Tóth Mihály tanácsos előterjesztése alapján a katonai de­legátusok megállapodása és Hazai Samu báró honvédelmi miniszter kifejezett óhajtásával szemben a szeszgyár telkét ajánlja a tüzér­kaszárnya céljaira. A bizottság tagjai, ami­kor ebben a határozatban megállapodtak, bizonyosan az uj közkórház vajúdó ügyére gondoltak. A régi kórház szégyenletes és tűrhetetlen állapotában már senki nem kétel­kedik. Uj közkórházat kell építeni, még pe­dig sürgősen — ez mindannyiunk forró óhaj­tása. A tüzérkaszárnya ügye azonban most épen ugy a körmünkre égett, akár csak az uj közikórház. A miniszter igen sok város tü­lekedésével szemben fölajánlotta Szegednek a honvédtüzérséget és most elérkezett a vég­jeges megállapodás ideje. A honvédelmi mi­nisztérium már befejezte a tárgyalásokat és most fölveti a kérdést, hogy: Vagy —- vagy! Huza-vonát nem tür meg a kérdés; annál sóikkal súlyosabb. A honvédelmi miniszter kijelentése szerint lehetőleg méltányolta a város érdekét. A nehéz pénzviszonyokra való tekintettel, elállt attól az előzetes megálla­podástól, hogy még ebben az évben megin­duljon a kaszárnya épitése. A határidőt a jö­vő őszig kitolta. Ebben a súlyos problematikus kérdés­ben, amelyben csütörtökön határoznia kell a közgyűlésnek, mi tartózkodunk a határozott állásfoglalástól. A város fejlődése és forgal­ma érdekében azonban szükségesnek tartjuk fölemlíteni, hogy a három ütegből álló hon­védtüzér üteg-osztály milyen anyagi hasznot jelent? A minimális számítás szerint évente egy millió és kétszázezer koronát. Szeged város forgalmára nem mellékes az, ha éven­kint ilyen összeggel gyarapodik. Erre vonat­kozólag tessék csalk megkérdezni a kereske­dőket, az iparosokat, a vállalkozókat, azok majd bővebb fölvilágositással szolgálnak. Minden eszköz fölhasználásával és a körül­mények higgadt mérlegelésével arra kell tö­rekedni, hogy a tüzérséget, amely a forga­lomnak évente minimálisan egymillió és két­százezer koronát jelent, önmagunktól el ne üssük és ne játszunk meggondolatlanul vala­melyik versengő város kezére. Ebben való­szinüleg megegyezik minden szegedi ember­nek a véleménye. — Hát ha már megkezdették volna az uj közkórház építését — mondják sokan. Akkor is ragaszkodott volna a honvédelmi •miniszter a kórház telkéhez? Ez a kérdés föl­vethető ugyan, de nem alkalmas a vessző­paripa céljára. Elsősorban azért, mert a fak­tum az, hogy még egy darab téglát sem rak­tak arra a telekre, sőt még pénz sincs az építkezés megkezdésére. Másodszor pedig: ki tudja, ha az Gedó környékén levő terület ma már nem volna beépítetlen, vájjon nem szüntette be volna a miniszter a Szegeddel való tárgyalásokat? Nem keresett és talált volna-e más városban alkalmas helyet? A csütörtöki rendkivüli közgyűlés hiva­tott arra, hogy ebben a kénye* es problema­tikus kérdésben megfelelő megoldásra talál­jon. Az ad hoc bizottság maga is érezte a felelősség súlyát, amikor ebben az ügyben az ismert álláspontra helyezkedett. Lázár György dr. polgármestert kérték minden ol­dalról, nogy kövessen el mindent ennek a megoldásnak a sikere érdekében a honvédel­mi minisztériumban, a podeszta azonban me­legében érezvén még Hazai Samu báró ha­tározott kijelentését, ilyen módon tért ki a biztató válasz elől: — Nagyon nehéz föladat, amelynek az elvégzését vállalom, de sikert nem Ígérhe­tek. Az ad hoc bizottság bizottsági ülésén, a melyen a tanács minden tagja és ötven tör­vényhatósági bizottsági tag vett részt, Lá­zár György dr. polgármester elnökölt. Az értekezletet tanácsülés előzte meg. Tóth Mi­hály tanácsos előterjesztésében isimertette a tüzér kaszárnya ügyét. Fölemlítette, liogy annak idején a város két telket ajánlott föl a tüzérkaszárnya céljaira és pedig a Rókus­áPlomás mögött le/vő vásárteret és a szesz­gyár telkét. A vegyes bizottság katonai de­legátusai azonban- az uj közkórház telkét ajánlották a honvédelmi minisztériumnak. Minthogy a kórház ügyét nem lehet már to­vább elodázni, a tanács javasolta a bizott­ságnak, hogy a szeszgyár telkét ajánlja a köz gyűlésnek, az pedig a honvédelmi miniszté­riumnak. Tóth Mihály tanácsos közölte a tü­zérkaszárnya beruházási tervezetét, amely a következő: Építési költség 1,960.503 K. Telek-érték 422.800 K. Tervezési (költség 58.815 K. Évi föntartási költség 9.800 K. Időközi kamatveszteség a föl­veendő kölcsön után 64.170 K. A fölveendő kölcsönzálogllevé! árkülöimjbözete 128.340 K. A beruházási költség összesen két mil­lió hatszáznegyvenötezer és kétszáznyolevan­nyolc korona. Ezzel szemben a honvédelmi kincstár a beszállásolási törvény alapján fölajánlott perzsa, smyrna szőny egek Van szerencsém tudo­mására adni a t. érdek­lődő közönségnek, hogy továbbá keleti dísztárgyak, óriási választékban megérkeztek. Úgyszintén ajánljuk elismert legdúsabb raktárunkat egyéb szőnyeg­és függönyökben — Jutányos árak! Kirakatainkat ajánljuk meotekínfesie I i .t iVUdlI lllCgCl IS.CZICK. Ugysziutcil ajaniJUK. CUSIIICIl icguuoauu laiviaiuimuL Domán Mihály és Fia SSSÍtSS •••• palota.

Next

/
Thumbnails
Contents