Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-19 / 109. szám

1912. december 19. DÉLMAGYARORSZAG A képviselőház ülése. — Teleszky miniszter beszéde. — (Suját tudósítónktól.) Teleszky pénzügyminiszter a képviselőházban a takarékpénztári betétek visszavonásáról oly módon nyilatkozott, mely remélhetőleg erős hatást fog gyakorolni a közönség minden rétegére.* Kimutatta, hogy aki most pénzét esztelen pletyka hatása alatt visszavonja, többet árt az országnak, mint a legvéresebb háború, mer épen ezzel ingatja meg a gazdasági élet egyensúlyát. Époly hazaíiatlanul, mint helytelenül cselekszik tehát. Kimutatta, hogy esetleges háború sammiképen sem veszélyezteti a betéteket, bár háborúról — meggyőződése szerint — immár tartani nem kell. Kijelentette továbbá, hogy teljesen valótlan azon híresztelés, mintha betétek folytán illetve tőketulajdonosoknak nagyobb adóteherlöl kellene tartaniok, ímert az intézetek képtelenek erről a pénzügyi hatóságoknak számot adni; — a miniszter kijelentette, hogy ez nem igaz; az adótörvény az intézeteket ilyenre nem kötelezi, ez egyike azon híreszteléseiknek, melyekkel adótörvények ellen lelkiismeretlenül agitálnak. A Ház üléséről ez a tudósítás szól: -A képviselőház mai ülését délben- tiz-. tkét órakor nyitották mieg. Az üléis megnyitásakor a apmnkaipárt zajos ovációban részesítette az elnöklő Tisza István grófot. A Ház harmadszori olvasásiban elfogadta az appropriációs törvényjavaslatot s a külkereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozásáról szóló javaslatot. Ezután Láng Mihály és Ercsey Péter ismiertetlte a kórvényi bizottság jelentéseit a fölgyülemlett kérvényekről, ezeket résziben a különböző bizottságokhoz utalták, részben elavultság cimen irattárba tétették. Hantos Elemér interpellációt terjesztett elő amiatt, bogy a nép a háborús ijedeilem hatása alatt kiszedi betétjeit a takarékpénztárakból, mert attól tart, hogy az uj adótörvényeik' folytán a betétek után adót kell majd fizetni. Teleszky János pénzügyminiszter nyomban válaszolt az interpellációira. Szerinte azoknak a jelenségeknek, melyeket Hantos ismertetett, a bizalmatlanság az oka, mely gazdasági életűinkben minden ok nélKui annyira elhatalmasodott, bogy most a legkárosaibb következmények kel fenyeget. Egy izben már kijelentette, hogy a háború veszedelmétől való félelem nem okolja meg ezt a pánikszerű idegességet és kétségbeesést, a mely sok helyen tapasztalható. Ismétli azt a reményét, hogy a nemzetközi béke föntartható tesz s hogy gazdasági helyzetünket maga a háború se rendíthetné meg annyira, mint ez az alaptalan izgatottság, amelyben most vergődünk. Ezekben a nehéz napokban minderikinek kötelessége a polgárokat fölvilágosítani, bogy a betétek kiszedésével csak magának s a közérdeknek árt. Arra a kérdésre, hogy az uj tőkékaim,atadó miatt a Iténzintézeteket miért zaklatják a "hatóságok a betéttulajdonosok névsorának kimutatása iránt — azt feleli, hogy a hatóságoknak ilyen eljárásra semmi jogcímük nincs s lia ez valahol mégis megtörtént, csak félreértésből és jogtalanul történhetett. Kéri válasza tudomásul vételét. A Ház a választ egyhangúlag tudomásul vette. Ezzel az ülés véget ért. A képviselőház ma megkezdte karácsonyi vakációját, mely körülbelül január huszadikáig fog tartani, Karácsony és újév között még egy ülést fog tartani a Ház a további teendők megállapítása végett. Ezen ez ülésen fogja a miniszterelnök beterjeszteni a választójogról szóló törvényjavaslatot is. ssaaBaisaaaaaaBsiaaaaiisaBaaaBaBeaRigaaBsiiGaaaaaisaaaaaa Kaszárnya és kórház. — Súlyos probléma előtt a város. — (Saját tudósítónktól.) Szeged város törvényhatósági bizottsága csütörtökön délután rendkivüli közgyűlést tart, amelyen súlyos probléma vár megoldásra. Hirtelen aktuálissá vált a tüzérkaszárnya ügye, amely szoros kapcsolatba jutott az uj közkórház kérdésével. A honvédelmi minisztérium delegátusai ugyanis az uj közkórház telkét jelölték ki a tüzérlaktanya céljaira. Két nappal ezelőtt pedig Hazai Samu báró honvédelmi miniszter ia Lázár György dr. polgármesterrel való személyes tanácskozás után határozott iorimában kijelentette, hogy ragaszkodik ehez a telekhez. Ilyen előzmények után tárgyalta az ügyet szerdán délelőtt egy hatvan tagból álló ad hoc bizottság, amely elhatározta, hogy a tüzérlaktanya céljaira a szeszgyár telkét javasolja a közgyűlésnek és egyben fölkérte Lázár György dr. polgármestert, hogy közbenjárásával juttassa érvényre a ! város óhajtását. A szeszgyár telkére tervezett tüzérkaszárnyának már megállapították a költségvetését. A beruházási költségek teljes összege két millió és hatszáznegyvenötezer korona. Ezzel szemben a kincstár a beszállásolási törvény alapján fölajánlott évente nyolcvan- í négyezer és kilencszázhatvanhét korona té- ' ritményt. Ez az évi bérösszeg 3.21 százaléka a beruházási költségeknek. Minthogy százalékkal kölcsönt nem kaphat a város, az ad hoc bizottság Wimmer Eülöp indítványára javasolja a közgyűlésnek, hogy hat százalék évi bérösszeget kérjen a város. Csak ilyen módon szabadulhatna meg a város a súlyos tehertől, amely megrendítené háztartásának az egyensúlyát. Az ad hoc bizottság tehát Tóth Mihály tanácsos előterjesztése alapján a katonai delegátusok megállapodása és Hazai Samu báró honvédelmi miniszter kifejezett óhajtásával szemben a szeszgyár telkét ajánlja a tüzérkaszárnya céljaira. A bizottság tagjai, amikor ebben a határozatban megállapodtak, bizonyosan az uj közkórház vajúdó ügyére gondoltak. A régi kórház szégyenletes és tűrhetetlen állapotában már senki nem kételkedik. Uj közkórházat kell építeni, még pedig sürgősen — ez mindannyiunk forró óhajtása. A tüzérkaszárnya ügye azonban most épen ugy a körmünkre égett, akár csak az uj közikórház. A miniszter igen sok város tülekedésével szemben fölajánlotta Szegednek a honvédtüzérséget és most elérkezett a végjeges megállapodás ideje. A honvédelmi minisztérium már befejezte a tárgyalásokat és most fölveti a kérdést, hogy: Vagy —- vagy! Huza-vonát nem tür meg a kérdés; annál sóikkal súlyosabb. A honvédelmi miniszter kijelentése szerint lehetőleg méltányolta a város érdekét. A nehéz pénzviszonyokra való tekintettel, elállt attól az előzetes megállapodástól, hogy még ebben az évben meginduljon a kaszárnya épitése. A határidőt a jövő őszig kitolta. Ebben a súlyos problematikus kérdésben, amelyben csütörtökön határoznia kell a közgyűlésnek, mi tartózkodunk a határozott állásfoglalástól. A város fejlődése és forgalma érdekében azonban szükségesnek tartjuk fölemlíteni, hogy a három ütegből álló honvédtüzér üteg-osztály milyen anyagi hasznot jelent? A minimális számítás szerint évente egy millió és kétszázezer koronát. Szeged város forgalmára nem mellékes az, ha évenkint ilyen összeggel gyarapodik. Erre vonatkozólag tessék csalk megkérdezni a kereskedőket, az iparosokat, a vállalkozókat, azok majd bővebb fölvilágositással szolgálnak. Minden eszköz fölhasználásával és a körülmények higgadt mérlegelésével arra kell törekedni, hogy a tüzérséget, amely a forgalomnak évente minimálisan egymillió és kétszázezer koronát jelent, önmagunktól el ne üssük és ne játszunk meggondolatlanul valamelyik versengő város kezére. Ebben valószinüleg megegyezik minden szegedi embernek a véleménye. — Hát ha már megkezdették volna az uj közkórház építését — mondják sokan. Akkor is ragaszkodott volna a honvédelmi •miniszter a kórház telkéhez? Ez a kérdés fölvethető ugyan, de nem alkalmas a vesszőparipa céljára. Elsősorban azért, mert a faktum az, hogy még egy darab téglát sem raktak arra a telekre, sőt még pénz sincs az építkezés megkezdésére. Másodszor pedig: ki tudja, ha az Gedó környékén levő terület ma már nem volna beépítetlen, vájjon nem szüntette be volna a miniszter a Szegeddel való tárgyalásokat? Nem keresett és talált volna-e más városban alkalmas helyet? A csütörtöki rendkivüli közgyűlés hivatott arra, hogy ebben a kénye* es problematikus kérdésben megfelelő megoldásra találjon. Az ad hoc bizottság maga is érezte a felelősség súlyát, amikor ebben az ügyben az ismert álláspontra helyezkedett. Lázár György dr. polgármestert kérték minden oldalról, nogy kövessen el mindent ennek a megoldásnak a sikere érdekében a honvédelmi minisztériumban, a podeszta azonban melegében érezvén még Hazai Samu báró határozott kijelentését, ilyen módon tért ki a biztató válasz elől: — Nagyon nehéz föladat, amelynek az elvégzését vállalom, de sikert nem Ígérhetek. Az ad hoc bizottság bizottsági ülésén, a melyen a tanács minden tagja és ötven törvényhatósági bizottsági tag vett részt, Lázár György dr. polgármester elnökölt. Az értekezletet tanácsülés előzte meg. Tóth Mihály tanácsos előterjesztésében isimertette a tüzér kaszárnya ügyét. Fölemlítette, liogy annak idején a város két telket ajánlott föl a tüzérkaszárnya céljaira és pedig a RókusáPlomás mögött le/vő vásárteret és a szeszgyár telkét. A vegyes bizottság katonai delegátusai azonban- az uj közkórház telkét ajánlották a honvédelmi minisztériumnak. Minthogy a kórház ügyét nem lehet már tovább elodázni, a tanács javasolta a bizottságnak, hogy a szeszgyár telkét ajánlja a köz gyűlésnek, az pedig a honvédelmi minisztériumnak. Tóth Mihály tanácsos közölte a tüzérkaszárnya beruházási tervezetét, amely a következő: Építési költség 1,960.503 K. Telek-érték 422.800 K. Tervezési (költség 58.815 K. Évi föntartási költség 9.800 K. Időközi kamatveszteség a fölveendő kölcsön után 64.170 K. A fölveendő kölcsönzálogllevé! árkülöimjbözete 128.340 K. A beruházási költség összesen két millió hatszáznegyvenötezer és kétszáznyolevannyolc korona. Ezzel szemben a honvédelmi kincstár a beszállásolási törvény alapján fölajánlott perzsa, smyrna szőny egek Van szerencsém tudomására adni a t. érdeklődő közönségnek, hogy továbbá keleti dísztárgyak, óriási választékban megérkeztek. Úgyszintén ajánljuk elismert legdúsabb raktárunkat egyéb szőnyegés függönyökben — Jutányos árak! Kirakatainkat ajánljuk meotekínfesie I i .t iVUdlI lllCgCl IS.CZICK. Ugysziutcil ajaniJUK. CUSIIICIl icguuoauu laiviaiuimuL Domán Mihály és Fia SSSÍtSS •••• palota.