Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-14 / 105. szám

1912 december 12. DÉLMAGYARORSZÁG 245 nár a mérgezés gyanúját látta fenforogni és ezért a vizsgálóbírónak szakvéleményt nem is ártott, hanem indítványozta, bogy a hullarészeket vegyileg megvizsgálják. Igy a hu'Ilarészek Felletár Emiil országos bírósági vegyészhez kerültek. A vegyész vizsgálatot tartott, de mérget, amely a leányt megölhette volna, nem talált. Elleniben a törvényszéknek addlt véleményében mfegmagyairázta, (liogy azt a szagot, amelyet a boncoláskor az orvosok éreztek, a medicina okozta, -amit a leány kezelőorvosától kapott. Végül is bizonyítgatta, bogy nem gyilkosságról, sem öngyilkosságról szó sem lehet. Támad az orvosszakértő! . ®zt a szakvéleményt megkapta Ajtay professzor, mire beadta a .büntetőtörvényszékhez második szakvéleményét, aaneflyben annyira .megtámadta Felletár Emilt. A két tudomány, amelyet a két vitázó tudós képvisel, bűnesetek kiderítésénél csak egymás segélyéivel tud eredményeket elérni. Á boncolásra Jhiadott hullákban sokszor vannak olyan mérgeik, amiknek jelenlétét. ,a bonckéssel, górcsőível .kimutatni nem lobét. Ekkor van iszükség a vegyvizsgálatra. A vegyésznek ilyenkor vizsgálatát minden irányba ki kell terjeszteni, mert a boncolóoíjvos gyanúját egy méregre vagy méregcsoportra kifejezni nam tudja. Ajtay tanár ugy találta, hogy az országos vegyész nem igy teljesítette feladatát és ezért második- véleményében ezt irja: — Ha a vegyész máskép cselekszik, mint ahogy ez az országos miivegyésznek már közveszélyessé válható rendszere szerint történik, akkor -ez nemcsak saját kötelességének nem teljesítése, hanem egyenesen visszaélés a boncoló orvosoknak adott azon utasítással, hogy amidőn vegyvizsgálót szükségét látják fenforogni, igyekezzenek megjelölni azon mérget vagy méregcoportot, a melyre különösen gyanujuk'v.an, mert az a vegyész eljárásának csak megkönnyítésére, nem pedig arra való, hogy ezen a réven, a midőn az illető méreg vagy méregcsoport nem találtatik, a maga vizsgálatát (csonkán hagyja és más szintén előfordulható méregre a vizsgálatot ki ne terjessze. Erőis szavak ezek, melyek annál inkább kegyetlenek, mert éppen Felletár Emil ellen irányulnak, aki már negyvenkét éve áll az ország első vegyészeti laboratóriumának élén. Ajtay tainárt különösen az bántotta, hogy Felletár a maga véleményében szinte orvosi véleményt adott. Egy szó miatti Arra, hogy Felletár Emil orvosi .szakvélemény adására ragadtatta magát, ami igazán nem bün, tulajdaniképen egy állítólagos tollhiba adott okot. Ajtay tanár első véleményében ugy amis szó szerint ez a kitétel van: különben mérgezés csakugyan forogván fenn. Igy tehát Felletárnak azt kellett hinnie, hogy az orvosszakértők megállapították a mérgezést, habár első véleményükben ez körülírva nincs, osalk éppen ebben az egyetlen mondatban céloznak reá. iS amikor mérget nem talált, mindenféle szempontból, igy orvosiból is, bizonyítgatta, bogy mérgezésről szó sem lehet. Ajtay tanár második véleményében azt irja, bogy a csakugyan .szó tévedésből kei-ült a gyanúja szó helyett .diktálás közben a jegyzőkönyvbe. Ez bizony gyenge védekezés, amikor ilyen nagy különbséget fejez ki a lkét nem is .annyira lrasonló hangzású szó. Véleményének további .folyamán még élesebben bántja Ajtay az országos vegyészt és egy konkrét vádat is emel ellene. Azt ugyanis, liogy Magyarországon azért olyan gyakoriak az exhumálások, mert Felletár vegyészeti laboratóriuma az első vegyvizsgálónál meftn dofgozik elég pontossággal. Ajtay véleményének az a része különben igy hangzik: Ha az ilyetén véleményeket a vidéki törvényszéki orvosok olvassák, s ha az országos bírósági vegyész az ilyenféle eszmemenetét és eljárását, valamint az 'ezekből következtethető egész álláspontját a többi orvosok js megprti'k, s ha Magyarországon tuitengésben levőnek külőmben sem mondható pontosság, munkaszeretet és kötelességérzet kiérzik belőle azt a szelid terrorizmust is, amely őket általuk gyanúsnak tartott eseteknél negatív vegyvizsgálati eredmény miatt a biróságök és hatóságok előtt az orsz. bírósági vegyész részéről ilyen csuff át étellel fenyeget: akkor Magyarországon még sokalt a több egészséges, főkép pedig beteg embert fognak eltemetni olyat, aki csakugyan nem Isten akaratából és nem a maga jószántából, hanem környezetének gonoszságából, tudatlanságából vagy léhuságából mérgezési halállal pusztult el. Vájjon .miért olyan sok minálunk hosszú évek átfutva a mérgezési exhumatio és vájjon hány percentje ez az exhumatio az exhumáland óknak? Ezért •mondtuk fentebb az országos bírósági vegyész rendszerét közveszélyessé válhatónak. Közveszélyesnek mondja Ajtay Sándor egyetemi tanár Felletár Emil módszerét. Ez már olyan állítás, ami a nyilvánosság elé tartozik. Mert megdől mindemkiiben a bizalom érzete az olyan tudós iránt, bármilyen nagy is legyen a hírneve, két, egy nem kevésbé elismert nevű egyetemi professzor kuruzslónak nevez. Értesülésünk szerint Fclletár Őmill frappánsul fog felelni második szakvéleményében ezekre a vádakra. Lukács miniszterelnök a nemzetközi helyzetről. (Saját tudósítónktól.) Lukács László miniszterelnök ma délelőtt a király személye 'körüli minisztériumban hivatalos ügyeket intézett el Bécsben. A Neues Wiener Tagblatt egyik munkatársa ma fölkereste Lukács miniszterelnököt s elmondta peki, liogy budapesti politikai körökben az a hir van elterjedve, hogy a miniszterelnök azért maradt tovább Bécsben, mert az osztrák és a közös miniszterekkel külső politikai dolgokról tárgyal. Lukács László erre ezt felelte: — Ü, erről nem lehet szó, csak magánügyek miatt maradtam tovább Bécsben. Az ujságiró ezután rátért a nemzetközi helyzetre s a miniszterelnök ezt mondta: — Csák azt jelenthetem ki, liogy a nemzetközi helyzet nem rosszabbodott meg és nem élesedett ki. Ara a kérdésre, vájjon a megoldás már legközelebb várható-e, Lukács László ezt 'felelte: — Csak azt ismételhetem, amit az imént mondtam: a nemzetközi helyzet az utóbbi időben nem rosszabbodott meg és egyáltalában nem változott meg. Hogy mikor lesz a megoldás és milyen formában fog bekövetkezni, arról sem lehet most határozottan nyilatkozni. Lukács még nyomatékosan megjegyezte, hogy sem királyi kihallgatás, sem miniszteri tanácskozás, mely az ő jelenlétét szükségessé tette volna, nem volt kilátásba Véve. A N. Fr. Pr. ma reggeli számában utal arra, hogy a magyar kormány minden programpontját eddigelé pontosan betartotta. Illetékes' helyen nyert információ alapján jelenti a lap, hogy Lukács László miniszterelnök a parlamentben tett igéretét, mely szerint reméli, hogy .a választói jog reformjára vonatkozó törvénytervezetet a képviselőházban még ebben az évben benyújthatja, szintén be fogja váltani. Budapestről telefonálják: Lukács László miniszterelnök ma este 7 órakor a magyar fővárosba érkezett. Háború a tengeren!. — Amikorra megkezdik a londoni béketárgyalásokat, akkorra Törökország befejezi az általános mozgósítást. — Se bolgár, se török részről nem hisznek a megegyezésben. — Törökország megtámadta a görög flottát. — Véres tengeri ütközetek. — Janinánál is megverték a görögöket. — Románia is belép a balkáni szövetségbe. — (Saját tudósítónktól.) Két nap óta véres, dühös harcok folynak a Balkánon, szárazföldön és tengeren. Most, ugylátszi'k, a törökök megsemmisítik a görög csapatokat és görög hajókat. Janina előtt, a vár keleti oldalán, a riszko-hegy alján öszszeütközött a görög főcsapattal a török sereg és nagy vereség után visszadobta. A görögök igen sok halottat és sebesültet veszítettek. A tőrök csapatok üldözőbe vették az ellenfelet és valószínű, hogy teljesen tönkre verik vagy elfogják. Ugyancsak ma mind több jelentés érkezik arról, hogy a görög hajóflottát tönkreteszik a török hadihajók. A tengeri csata még tegnap megkezdődött és ma egész nap folytatódott. Konstantinápolyi drótnéíiküli jelentések közlik, hogy a harc most a ÁTrosi öbölben folyik. A görögök hajóanyaga silány a törököké mellett és súlyosbítja a helyzetüket az, miszerint a török flotta zárt sorban vonult a görög hajók ellen. Állítólag két görög torpedónaszádot elfogtak és egy hajót elsülyesztette'k. A török flotta megsemmisítő győzelme bizonyosnak látszik. De nemcsak a török—görög háború dönt e két ország sorsa fölött, hanem minden jel szerint újra, sokkal vehemensebi erővel kiujul az általános balkáni háború is. Se bolgár, se török részről nem biznak a londoni békekonferenciában. Bolgár jelentések közül figyelemreméltó a némeí bolgár követ nyilatkozata, ki a „Berliner Tageblatt" munkatársa előtt ugy nyilatkozott, hogy nem bízik a békében, annál inkább, mert Drinápolynák átengedése nélkül békéről szó se lehet. Érdekes, hogy c nyilatkozatot Danevvel való tárgyalása után tette. Danev különben már Londonba érkezett és hosszasan tárgyalt a szert megbízottakkal. Ugyancsak Konstantinápolyból is olyan jelentések jönnek, melyek nem bíznák a békés megoldásban. Törökország soha nem volt annyira harcra kész, min most. Amikor a londoni konferencia megkezdődik, akkorra a hadügyminiszter befejezi az általános mozgósítást. Bécsből megcáfolják azt a belgrádi jelentést, mely szerint Románia belép ; balkáni szövetségbe. Bécsi félhivatalos je •lentés elmondja, hogy Románia és Bulgá ria közt ma lehető legjobb a viszony, ellenben szó sincs arról, hogy Románia belépne a balkáni szövetségbe. Danev buka resti misszióján nem is volt erről szó. A mai napon még ezek a jelentései, érkeztek: Tengeri csata! Konstantinápoly, december 13. Drót nélküli táviratok jelentik, hogy megkezdő dött a tengeri csata a török és görög flott között, A törökök nagy előnyben vannal a görögök felett, mert a kisebb csoportok