Délmagyarország, 1912. december (1. évfolyam, 94-117. szám)

1912-12-10 / 101. szám

10 DfiLMAGYARORSZXG 1912. december 10. közi8azgatas Polgármesterek tanácskozása. A magyar városok polgáriniesterei tauáeykoatak ma délelőtt a budapesti központi városházán, Bárczy István polgármester elnökléséfvcll. A fel szólalok nagyobb része az uj adótörvények ell"n kelt ki. Először Heltai Ferenc, utána Vázsonyi Vilmos tetteik egyértelmű ajánlatot, liogy a polgármesterek depu'tációbain járjanak el a miiniszterelnökiiél és kérjék aiz uj adótöj'vónyíek életbeléptetésének elhalasztását. Az inditványit elfogadták és kiét órakor a kongresszus tagijai a képviselőházban felkeresték a miniszjtéreluököt és a pénzügyminisztert. sport. o Fővárosi eredmények. FTC—UTE 5:1. A bajnokcsapat óriási fölénnyel kezelte ellenfelét. Jobböisiszelkötő a Szegeden katonáskodó Koródy helyett Bllum II. volt, ki egy gólt rúgott csapata javára. Blum tudvalevőleg január 1-től ismét szegedi lakos lesz, tehát tavasszal mi szegediek fogunk az ő bravúros játékában gyönyörködni. Blum visszalépett a SzAK-ba. MTK:BTC 1:1. Nolia MTK a mezőnyben sókkal jobb volt, a szívósén védekező és lelkes BTC-val szemben jobb eredményt nem tudott elérni. A „33"-ok istenét szaporították bajnoki győzelmeiknek és igy pontjaiknak számát. Ezúttal a Törekvést verték meg 2:1 arányban, őszi szenzációs szereplésük igazi erőmértéket a jövő Héten fog mutatna, amikor a FTC-veíl államaik majd szemben. MAC 4:2 aránybán könnyen verte NSC-t. A második osztályai bajnokságban ETC 1:0 arányban győzte, le a Puiskás révén Szegeden ESC-t, mely utóbbi az ősszel szebbnél-szebb eredményeket ért el és még mindig aspiránsa az elisö vagy második helynek, ugy, hogy jövőre elsőosztályu lehlet. o Az SzTK Szabadkán. Ismét hiába rándult áit SzTK Szabadkára. Vasárnap sem játszhatta le bajnoki mérkőzését, miért ellenfele, a Szabadkai Munkástestiedzők Kőire, nem állt ki ellene. A szabadkaiak ugyani® maguknak követelik a két pontot játék nélkül. A központi vidéki bizottság illetékességét 'kifogásolja ezúttal a Munkáscsapat és ügyét a szövetségi tanács elé viszi. közoktatás (o) A gyermektanulmányi társaság szegedi fiókköre vasárnap délután tartotta meg ezrdlei nyilvános első értekezletét. Erre az alkalomra a városháza közgyűlési terme színültig megtelt tanítókkal, bírákkal, orvosokka 1, szülőkkél éís lejgyéb érdeklődőkkel'. Az értekezlete! Turcsányi Imre dr. nyitotta meg, aki rövifden vázolta, az egyesület gazdag munkaprogramját és rám utat ott azokra a pedagógiai intézményekre, melyeknek első sorban leendő megvalósítását az egyesület maga elé tiizte, nevezetesen rámutatott a kisegítő iskolák felállításának, az iskolaorvosi intézmény fejlesztésének és végül a munkáltató tanítás meghonosításának szükségességére. Ezután Doni okos Lászlóné tartotta meg előadását a munkáltató (tanításról. Az előadó rámutatott a mai tanítási rendszer hibáira és főleg arra a fogyatékosságra, hogy nem fejleszti ki a gyermtek tiermószetadta alkotó ösztönét. Ennek oka az, liogy a mai rendszer még mindig a szóemlékezet fokozására törekszik. tisztán előadás, értelmi munka utján •tanít és a gyermek rendkivüli akcióképességét, valamint munkakedvért nem használja, fel. Az előadó.ismertette az ez irányban eddig tett. kísérletiek eredményét és igen érdekes rajzokat, gyermekmunkákat mutatott be. A minden tekintetben élvezetes és tanulságos előadást a hallgatóság élénk tetszéssel fogadta. Majd Hollós József dr. kórházi főorvos tartotta nagy előadását a tuberkulózisnak a gyemnek testi és lelki fejlődésére gyakorolt hatásáról. Készletezte a kór romboló befolyásának tüneteit és kimutatta, hogy a tuberkulózis iránt fogékonyságot mutató gyermekek testi fejlődésüklyen nagyon visszamaradnak kortársaiktól, de szellemi képességeik rendkivül fejlett és betegesen fokozott. A szükséges prevertiv intézkedések és az iskola feladatána nneghlatáirozása zárta be a. jeles szakember előadását, amelyben a betegség állításának szükségességélt hangoztatta. Az előadókhoz .a hallgatóság köréből Füzessi Márton és K. Csapó Róza szóltak hozzá elismerően. A sikerült, nyilvános értekezlet minden tekintetben azt mutatta, hogy Szegednek az iskolavárosnak, hasonló közhasznú pedagógiai eszmecserékre karén nagy szüksége van. A hallgatóság soraiban ott volt Jánossy Gyula dr., Szeged uj .tanfelügyelője, Gaál Endre kulturtanácsuok, továbbá a társaság szakosztályi elnökei: Perjéssy Mihály dr. és Orkonyi Ede dr. táblabírák, Székely Gébovné, Klug Péter, Gallér Kristóf és még sokan mások. TÖRVÉNYKEZÉS. öt évi fegyházra itélt gyújtogató. (Saját tudósítónktól.) A szegedi törvényszék esküdthirósága hétfőn egy gyújtogatás bűntettével vádolt vásárhelyi csépi őmunkás bűnügyében ítélkezett. Sallay Mihály ült a vádlottak padján, aki Károlyi Erzsébet batidai birtokán fölgyújtott két asztag búzát, a melynek az értéke meghaladta a huszonötezer koronát. A gyújtogatás szeptember huszadikán történt. Salllay a nyomozás során beismerte a bűnét. Az esküdtszéki tárgyaláson megkérdezte Pákai Elek elnök: — Miért gyújtotta föl a búzát? A vádlott megdöbben — cinizmussal válaszolta: — Meguntam már az aratást. Kellett a pénz. Ennek a válasznak az a magyarázata, liogy az araitómunkás részes volt a cséplésben, die a gabonarószét már előre eladta. A pénzt italra költötte, állandóan részegeskedett. A gyújtogatás óta vizsgálati fogságban ült az ügyészség fogházában. A cinikus vádlott súlyos büntetést szenvedett. A bíróság az esküdtek verdiktje alapján öt éri fegyházra ítélte. A súlyos Ítéletet indokolása szerint a vádlott cselekvésében a legnagyobb fokú rosszaalkarat ós elveiteteiültsóg nyilvánul meg, amelynek csekély anyagi érdek a rugója. Ezért veszélyeztett a tényleges káron kivül százezer koronámyi értéket. Az ügyész megnyugodott az Ítéletben, a cséplőmunkás seimmiségi panasszal élt. Délmagyarország előfizetési ára Szegeden: egy évre . . . 24.— kor. félévre . . . 12.— „ negyedévre . . 6.— „ egy hónapra . 2.— „ Vidéken: egy évre . . . 28.— kor. félévre . . . 14.— „ negyedévre . . 7. — „ •igyhőnapra . 2.40 „ közgazdaság x A gazdasági felügyelők és a törvényhatóságok. A törvényhozásnak régi óhaja volt már, hogy a gazdaságii érdekek gondozása a (törvényhatóságoknál hivatott, közegekre bízassák. lEz okból lét esít ették rniár 1882-ben a vármegyékben a közgazdasági előadói intézményt. A fejlődő ós modern gazdálkodás rohamos hal adásával azonban .ez az intézmény nem felelhetett meg azoknak a követelményeknek, amelyek a. föikknivelésügyi igazgatás hivatásos szakképviselőjével szemben joggal támaszthatók. A mezőgazdasági igazgatás terén legújabban mélyreható változás állott be az által, hogy az állattenyésztés fejlesztéséről 'szóló 1908:XLIIL törvénycikk alapján az eddigi állattenyésztési felügyelőségek helyéhe a királyi gazdasági felügyelőségek léptek, melyek személyzetük szakképzettségénél fogva hivatva és képesítve vannak az állattenyésztési teendőkön kivül a szorosan vett mezőgazdasági szakteendők ellátására is. Végrehajtó közegét nyárt tehát a magyar földmivelésügy laz ország minden törvényhatóságában, tai/efly az idevágó öszszes teendők tekintetében hivatott a központi kormányzatnak az ország gazdasági állapotairól tájékozást nyújtani. A legelő,szerzés, apaáillathesKierzóS', telepítési, munkásügyi és egyéb akciók célirányos végrehajtásánál nagy feladat és szép munkakör összpontosul a gazdasági felügyelők kezében, akik mindezen feladatukat és hatáskörükét megtartva, most január 1-én a törvényhatóságok mezőgazdasági összes ügyeinek szolgálatait is teljesítik. A mezőgazdasági ügyeknek a törvényhatóságoknál való intézéséről szóló 1912: XXTIT. törvénycikk alapján történik ez a változás, mely törvényiek végrehajtási és életbeléptető rendeletét most adta ki a földmivelósügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértően. ggbbbbhnbbbbhnhhnbflbhb&bibbf Felelős szerkesztő : Pásztor József. Kiadótulajdonos : Várnay L. fflaiBHIBIHRHiaüHHRIRBIIRN 3565—1912. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegedi kir. járásbíróság 1912. évi Sp. I. 225. számú végzése következtében Dr. Székely ós Dr. Szívassy ügyvédek által képviselt Gömröri Lajos és neje Fisehof Vilma javába 180 korona s jár. erejéig 1912. évi augusztus hó 5-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 2751 koronára becsült következő ingóságok u. m.: különféle házi bútorok, •építési anyagok és egyebek nyilvános árverésen eladatnák. (Mely árverésnek a szegedi kir. járásbíróság 1912. évi V. 2569/4. számú végzése folytán 180 korona, tőkekövetelés, ennek 1911. évi november hó 1-ső napjától járó 5% kamatait ós eddig összesen 229 korona 32 fillérben bíróilag már megállapított költségek erejéig Kossuth Lajos-isugárut 23. sz. a. megkezdve és Felső-tiszapart 23. sz. a. folytatva leendő eszköz,lésére 1912. ÉVI DECEMBER HÓ 10-IK NAP.J.iN DÉLELŐTTI 11 ÓBA JA HATJB1DÖÜL kitiizetik és ahhoz venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetén a becsáron alul is el fognak adatni. Elsőbbséget igénylők ennek, az árverés megkezdéséig való érvényesítésére felhívatnak, amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. LX. t.-c. 120. §-a és az 1908: XLI. (41.) t.-cikk 20. §-a érteiméhen ezek javára is elrendeltetik, Kelt Szegeden, 1912. évi november hó 14. napján. Farkas Elek, kir. hir. végrehajtó.