Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-09 / 75. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 10. (lita meghalt, több megsebesült, egy. -fogság­ba került. b Fogságban a haditudósítók. Milánó, november 8. Három olasz lap> tudósító, köztük a Secolo tudósítója Stara­Zagorából táviratot intézett Hiolittiliez, párt­fogását kérve, mert a bdlgár főhadiszálláson fogva tartják őket és onnan nem távozhat­nak, V, 4 Beleszól Románia! Bukarest, november 8. Az Independence Roumaine Berchtold gróf expozéjáról a kö­vetkezőket irja: Az osztrák-magyar monar­chia ugyan, mint Berchtold gróf mondja, te­rületi aspirációkról lemondhat, de nem is­merhet el oly határváltozásokat, amelyek érdekeibe ütköznek. Ugyanebben a helyzet­ben van Románia is. Megelégedéssel megál­lapíthatjuk — irja egy másik előkelő lap •— hogy Berchtold gróf a balkáni válsággal kap­csolatos román érdekeket nyilvánosan elis­meri. Azt hisszük, hogy kiáltó igazságtalan­ság volna Romániától zokon venni, hogy a háború lokalizálásához hozzájárult. Végsőkig! Konstantinápoly, november 8. Hir szerint a portán tegnap tartott nagykö­vetségi összejövetelen a nagyvezir kijelen­tette, hogy a porta el van határozva, hogy végsőkig menő ellentállást fog kifejteni. Magyar agrárok szitják a szerb gyűlöletet. Belgrád, november 8. A szerb -külügy­minisztérium félhivatalos lapja, a Tribuna mai számában az osztrák-magyar monarchia és Szerbi-a közötti viszony lehetőségeivel foglalkozik. Szerbia — irja a Tribuna — mindig arra törekedett, hogy a monarchiá­val jó viszonyban legyen. Abba azonban nem egyezhet béle, hogy gazdaságilag alattvaló­ja legyen a monarchiának. A független Szerbia érdetkeinek tudatában hajlandó a monarchiával normális ütőn tárgyalásokba bocsátkozni, azonban jövőre kiható érdekei­nek rovására magát megzsarolni nem enge­di. Szerbia mindig -tiszteletben tartotta a kettős monarchiával kötött kereskedelmi szerződéseket, aini a másik oldalon nem tör­tént meg. Elég volt, hogy egy magyar arisz­tokrata kifogásokat emeljen a szerb behoza­tal ellen és máris betegnek nyilvánították Szerbia állatállományát. Arra is emlék­szünk, hogy Ausztria-Magyarország exisz­teneiánkat fenyegette, inert nem akartunk a Skoda-gyárban ágyukat rendelni. Azt a ret­tenetes elkeseredést, amely évek hosszú, so­rán a nép lelkében él monarchia magatartá­sa miatt, nehéz egyszerre eltörülni, mégis, hogy Ausztria -Magyarország balkáni poli­tikusainak gondolatköre megváltozottnak látszik, a Balkán-népek ezeket kívánják a monarchiától: 1. Ausztria-Magyarország, amig tart a lötök háború, ne állítson fel semmiféle igé­nyeket, akármelyik Balkán-állammal szem­ben. 2. Várja meg a monarchia a békekötést, Ezt szolgálatnak fogják tekinteni a Balkán­államok, amit gazdasági előnyök nyújtásá­val fognak -meghálálni. Ha a monarchia nem várná meg a békekötést, vagy más erőszakos lépéssel akarna magának előnyöket biztosí­tani, ezt békés magatartásnak nyilvánítani nem lehetne. Sötét a látóhatár! Konstantinápoly, november 8. Noradung­hian külügyminiszter meghívására délben a portán nagykövetségi összejövetel volt. A külügyminiszter általános jellemzést nyújtott a helyzetről. Később a nagyvezir is megje­lent, aki szintén nyilatkozott a helyzetről. Ki­szivárgott hir szerint a külügyminiszteri je­lentés nem igen volt optimisztikus. Uj osztozkodás! Belgrád, november 8. Egy nagyon előkelő Balkán-politikus a szövetkezett ál­lamoknók uj fölosztási tervet ajánl. A terv szerint európai Törökország fenmaradna. De: Í.Montenegró a szkutari-i vilajetet kapja. 2. Szerbia Ószerbiát és egy földsá­Vot a tengerig. 3. Görögország kapja Thesszálliát, Dél-Epyruszt, Elbasszánát. 4. Bulgária határait a sanstefanói ja­vaslat szerint kiegészitik. Ezenkívül meg­kapja Szalonikit, Drinápolyt, Dedeagacot és a Kalkidike-félszigetet. 5. Törökországnak megmarad a Ma­rica-torkolaitól Midiáig, az Ergené-folyó által határolt földrész. E terv szerint Románia nem kap sem­mit, de a javaslatterv egy szóval sem em­líti a novibazári szandzsákot. Bevonul-e a bolgár Konstantinápolybn ? Bécs, november 8. (Félhivatalos) A bolgár győzelmek következtében Törökor­szág alig remélheti többé, hogy sikerülnie fog a bolgároknak Konstantinápolyba való bevonulását megakadályoznia. Arról ugyan ellentmondó hirek vannak forgalomban, vájjon a bolgár vezető személyiségek va­lóban ambicionálják-e csapataiknak a török fővárosba való bevonulását, de minden­esetre számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a bolgár hadsereg akarata lesz ezút­tal is döntő. Ily körülmények között legföl­jebb a hatalmak közbelépése akadályozhat­ja meg. bogy a bolgárok ideiglenesen elfog­lalják Konstantinápolyt és a Pol. Korr. lon­doni értesülése szerint ebben az irányban már fáradozás is történik. Drinápoly kapitulált ? Bukarest, november 8. Drinápoly már a mult kedden megadta magát a bolgárok­nak. Szófiában ezt a hirt egyelőre titkolják, nehogy a nagyhatalmak közbelépésüket siettessék. A török helyőrség már mult hét­főn fölajánlotta a város átadását azzal a föltétellel, hogy a török hadsereg katonai tisztességgel szabadon kivonulhat a város­ból. A bolgárok ezt a föltételt visszauta­sították és folytatták a város bombázását, amire aztán a török helyőrség kedden min­den föltétel nélkül kapitulált. Az angolok. London, november 8, Az angol sajtó figyelmezteti a bolgárokat, hogy saját ér­dekük ellenére ne menjenek be Konstanti­nápolyba, de ha diadaluk teljessé tétele vé­gett mégis be akarnának vonulni, akkor Európának csak nehézségeket okoznának. Először azért, mert a török fővárosban minden európai ember elnusztnlna és má­sodszor azért, mert a törökök abban az esetben visszavonulnának Ázsiába és a tengerszorosok őrzése végett helyettük uj módot kellene keresni. Az angol mértékadó körök azt hiszik, ha Konstantinápoly nem marad a törököké, akkor Anglia fogja el­válalni a tengerszorosok őrzését. A „Daily Ohro-nicle" ma ezzel a cini­mel: Osztrák veszedelem vezető cikket kö­zöl, melyben azt mondja, hogy a szerbeknek joguk van Albániára és hogy megkövetelhe­tik: a tengerihez vivő természetes utat, leg­alább addig, amig Ausztria és Magyaror­szág megszállva tartja Dahnátországot és Horvátországot. Bulgária reméli, hogy meg­tarthatja a meghódított területeket Trá©iá­val egészen az Égei tengerig, körülbelül Szeresztől Rodostóig. A bolgárok most már Konstantinápolyra is számi tanaik, mert győ­zelmeik sokkal nagyobbak voltak, mint ők maguk hitték. Szerbia meg fogja kapni Ma­cedóniának legnagyobb részét. Ami a szalo­niki kikötőt illeti, még nem történt végleges döntés, Ausztria és Magyarország kereske­delmi jogainak biztosítása végett fönn fog­ják tartani az utal Novibazártól Szalonikiig. Görögország éázaki határa érintkezni fog az uj Szerbiának déli határával s magában fog ja foglalni Albániáinak egy részét. Albánia ról még nem történt végleges döntés. A lenyűgözött török birodalom. Pétervár, november 8. A nagyhatal­mak eszmeváltásának az lett az eredmé­nye, hogy egyelőre nem adnak Törökor­szágnak közvetitő kérésére kielégitő vá­laszt, mert a nagyhatalmak megegyeznek abban, hogy Törökországnak fegyverszü­net elnyerése végett biztos garanciákat kell adni, hogy hadseregét kisázsiai csapatok­kal nem fogja megerősiteni. Azt kivánják továbbá tőle, hogy jelölje meg a területi és politikai koncessziók minimumát, ame­lyet a balkáni államoknak megadni hajlan­dó. Ebben a hármas szövetségi és a hár­mas ántánt hatalmak teljesen megegyez­nek. A szövetséges balkáni államok kije­lentették, hogy Drinápoly és Szaloniki be­vétele előtt semmiféle tárgyalásba sem akarnak bocsátkozni. Megbukott a statuszkvó. Pétervár, november 8. A török kor­mány az idevaló külügyi hivatalnak kije­lentette, hogy azt hitte, hogy a nagyhatal­mak közvetitő akciójukban a státuskquo el­ve által fogják magukat vezettetni. A por­tának ennek kijelentése miatt a békés tár­gyalás abban maradt. őrmeáruk, francia szabású fűzök, iegujabb női kötött kabátok, óriási választékban l*oftlák Testvéreknél Szeged—Szentes.

Next

/
Thumbnails
Contents