Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)
1912-11-09 / 75. szám
4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 10. (lita meghalt, több megsebesült, egy. -fogságba került. b Fogságban a haditudósítók. Milánó, november 8. Három olasz lap> tudósító, köztük a Secolo tudósítója StaraZagorából táviratot intézett Hiolittiliez, pártfogását kérve, mert a bdlgár főhadiszálláson fogva tartják őket és onnan nem távozhatnak, V, 4 Beleszól Románia! Bukarest, november 8. Az Independence Roumaine Berchtold gróf expozéjáról a következőket irja: Az osztrák-magyar monarchia ugyan, mint Berchtold gróf mondja, területi aspirációkról lemondhat, de nem ismerhet el oly határváltozásokat, amelyek érdekeibe ütköznek. Ugyanebben a helyzetben van Románia is. Megelégedéssel megállapíthatjuk — irja egy másik előkelő lap •— hogy Berchtold gróf a balkáni válsággal kapcsolatos román érdekeket nyilvánosan elismeri. Azt hisszük, hogy kiáltó igazságtalanság volna Romániától zokon venni, hogy a háború lokalizálásához hozzájárult. Végsőkig! Konstantinápoly, november 8. Hir szerint a portán tegnap tartott nagykövetségi összejövetelen a nagyvezir kijelentette, hogy a porta el van határozva, hogy végsőkig menő ellentállást fog kifejteni. Magyar agrárok szitják a szerb gyűlöletet. Belgrád, november 8. A szerb -külügyminisztérium félhivatalos lapja, a Tribuna mai számában az osztrák-magyar monarchia és Szerbi-a közötti viszony lehetőségeivel foglalkozik. Szerbia — irja a Tribuna — mindig arra törekedett, hogy a monarchiával jó viszonyban legyen. Abba azonban nem egyezhet béle, hogy gazdaságilag alattvalója legyen a monarchiának. A független Szerbia érdetkeinek tudatában hajlandó a monarchiával normális ütőn tárgyalásokba bocsátkozni, azonban jövőre kiható érdekeinek rovására magát megzsarolni nem engedi. Szerbia mindig -tiszteletben tartotta a kettős monarchiával kötött kereskedelmi szerződéseket, aini a másik oldalon nem történt meg. Elég volt, hogy egy magyar arisztokrata kifogásokat emeljen a szerb behozatal ellen és máris betegnek nyilvánították Szerbia állatállományát. Arra is emlékszünk, hogy Ausztria-Magyarország exiszteneiánkat fenyegette, inert nem akartunk a Skoda-gyárban ágyukat rendelni. Azt a rettenetes elkeseredést, amely évek hosszú, során a nép lelkében él monarchia magatartása miatt, nehéz egyszerre eltörülni, mégis, hogy Ausztria -Magyarország balkáni politikusainak gondolatköre megváltozottnak látszik, a Balkán-népek ezeket kívánják a monarchiától: 1. Ausztria-Magyarország, amig tart a lötök háború, ne állítson fel semmiféle igényeket, akármelyik Balkán-állammal szemben. 2. Várja meg a monarchia a békekötést, Ezt szolgálatnak fogják tekinteni a Balkánállamok, amit gazdasági előnyök nyújtásával fognak -meghálálni. Ha a monarchia nem várná meg a békekötést, vagy más erőszakos lépéssel akarna magának előnyöket biztosítani, ezt békés magatartásnak nyilvánítani nem lehetne. Sötét a látóhatár! Konstantinápoly, november 8. Noradunghian külügyminiszter meghívására délben a portán nagykövetségi összejövetel volt. A külügyminiszter általános jellemzést nyújtott a helyzetről. Később a nagyvezir is megjelent, aki szintén nyilatkozott a helyzetről. Kiszivárgott hir szerint a külügyminiszteri jelentés nem igen volt optimisztikus. Uj osztozkodás! Belgrád, november 8. Egy nagyon előkelő Balkán-politikus a szövetkezett államoknók uj fölosztási tervet ajánl. A terv szerint európai Törökország fenmaradna. De: Í.Montenegró a szkutari-i vilajetet kapja. 2. Szerbia Ószerbiát és egy földsáVot a tengerig. 3. Görögország kapja Thesszálliát, Dél-Epyruszt, Elbasszánát. 4. Bulgária határait a sanstefanói javaslat szerint kiegészitik. Ezenkívül megkapja Szalonikit, Drinápolyt, Dedeagacot és a Kalkidike-félszigetet. 5. Törökországnak megmarad a Marica-torkolaitól Midiáig, az Ergené-folyó által határolt földrész. E terv szerint Románia nem kap semmit, de a javaslatterv egy szóval sem említi a novibazári szandzsákot. Bevonul-e a bolgár Konstantinápolybn ? Bécs, november 8. (Félhivatalos) A bolgár győzelmek következtében Törökország alig remélheti többé, hogy sikerülnie fog a bolgároknak Konstantinápolyba való bevonulását megakadályoznia. Arról ugyan ellentmondó hirek vannak forgalomban, vájjon a bolgár vezető személyiségek valóban ambicionálják-e csapataiknak a török fővárosba való bevonulását, de mindenesetre számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a bolgár hadsereg akarata lesz ezúttal is döntő. Ily körülmények között legföljebb a hatalmak közbelépése akadályozhatja meg. bogy a bolgárok ideiglenesen elfoglalják Konstantinápolyt és a Pol. Korr. londoni értesülése szerint ebben az irányban már fáradozás is történik. Drinápoly kapitulált ? Bukarest, november 8. Drinápoly már a mult kedden megadta magát a bolgároknak. Szófiában ezt a hirt egyelőre titkolják, nehogy a nagyhatalmak közbelépésüket siettessék. A török helyőrség már mult hétfőn fölajánlotta a város átadását azzal a föltétellel, hogy a török hadsereg katonai tisztességgel szabadon kivonulhat a városból. A bolgárok ezt a föltételt visszautasították és folytatták a város bombázását, amire aztán a török helyőrség kedden minden föltétel nélkül kapitulált. Az angolok. London, november 8, Az angol sajtó figyelmezteti a bolgárokat, hogy saját érdekük ellenére ne menjenek be Konstantinápolyba, de ha diadaluk teljessé tétele végett mégis be akarnának vonulni, akkor Európának csak nehézségeket okoznának. Először azért, mert a török fővárosban minden európai ember elnusztnlna és másodszor azért, mert a törökök abban az esetben visszavonulnának Ázsiába és a tengerszorosok őrzése végett helyettük uj módot kellene keresni. Az angol mértékadó körök azt hiszik, ha Konstantinápoly nem marad a törököké, akkor Anglia fogja elválalni a tengerszorosok őrzését. A „Daily Ohro-nicle" ma ezzel a cinimel: Osztrák veszedelem vezető cikket közöl, melyben azt mondja, hogy a szerbeknek joguk van Albániára és hogy megkövetelhetik: a tengerihez vivő természetes utat, legalább addig, amig Ausztria és Magyarország megszállva tartja Dahnátországot és Horvátországot. Bulgária reméli, hogy megtarthatja a meghódított területeket Trá©iával egészen az Égei tengerig, körülbelül Szeresztől Rodostóig. A bolgárok most már Konstantinápolyra is számi tanaik, mert győzelmeik sokkal nagyobbak voltak, mint ők maguk hitték. Szerbia meg fogja kapni Macedóniának legnagyobb részét. Ami a szaloniki kikötőt illeti, még nem történt végleges döntés, Ausztria és Magyarország kereskedelmi jogainak biztosítása végett fönn fogják tartani az utal Novibazártól Szalonikiig. Görögország éázaki határa érintkezni fog az uj Szerbiának déli határával s magában fog ja foglalni Albániáinak egy részét. Albánia ról még nem történt végleges döntés. A lenyűgözött török birodalom. Pétervár, november 8. A nagyhatalmak eszmeváltásának az lett az eredménye, hogy egyelőre nem adnak Törökországnak közvetitő kérésére kielégitő választ, mert a nagyhatalmak megegyeznek abban, hogy Törökországnak fegyverszünet elnyerése végett biztos garanciákat kell adni, hogy hadseregét kisázsiai csapatokkal nem fogja megerősiteni. Azt kivánják továbbá tőle, hogy jelölje meg a területi és politikai koncessziók minimumát, amelyet a balkáni államoknak megadni hajlandó. Ebben a hármas szövetségi és a hármas ántánt hatalmak teljesen megegyeznek. A szövetséges balkáni államok kijelentették, hogy Drinápoly és Szaloniki bevétele előtt semmiféle tárgyalásba sem akarnak bocsátkozni. Megbukott a statuszkvó. Pétervár, november 8. A török kormány az idevaló külügyi hivatalnak kijelentette, hogy azt hitte, hogy a nagyhatalmak közvetitő akciójukban a státuskquo elve által fogják magukat vezettetni. A portának ennek kijelentése miatt a békés tárgyalás abban maradt. őrmeáruk, francia szabású fűzök, iegujabb női kötött kabátok, óriási választékban l*oftlák Testvéreknél Szeged—Szentes.