Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-01 / 69. szám

8 délmaGyarország 1912. november 1. megsebesült török katonák dijtalan ápolá­sát tűzte föladatául aképen, hogy kórhá­zakban és azonkívül erre alkalmas helye­ken bizonyos mennyiségű ágyat ki vám föl­állitani. A; bizottság elhatározta, hogy osz­trák és magyar orvosokat, ápolókat és ápolónőket fog fölfogadni, azonkivül orvosi kötszereket és minden más szükséges or­vosi tárgyakat fog beszerezni. Az ehez szűk séges eszközöket a külföldi körök részé­ről az ,osztrák-magyar kolónia fogja be­szerezni. .£ célból.azzal a kérelemmel fordultunk az osztrák-magyar kereskedelmi társada­lom igen tisztelt tagjaihoz, különösen a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara tisz­teletre méltó tagjaihoz, hogy a megneve­zett célra adakozni és adományaikat a megküldött aláírási ívre bevezetni szíves­kedjenek.; Hasonló kérelemmel fordulunk a Kamara kültagjaihoz. Pénzen kiviil egyéb adományokat, nevezetesen ruhákat, élel­miszereket, úgymint: rizst, kávét, cukrot köszönettel fogadunk el. Remélni merjük azonban, hogy e jótékonyság elől senki sem fog elzárkózni és . (honfitársaik közismert jőtékomysága a legnagyobb tiszteletet fog­ja.aratni mindenütt. Kiváló tisztelettel kész hivük Runczer, a konstantinápolyi Keresk. és Iparkamara elnöke. Az itt közölt fölhívást egy mellékelt le­vél kíséretében küldte meg a konstantinápolyi Kereskedelmi és Iparkamara. A levélben a Kamara elnöke külön is fölkéri a szegedi Ke­reskedelmi és Iparkamarát, hogy a jelzett cél­ra maga is bizonyos összeget adományozzon. Egyszersmind kéri a kamara vezetőségét, hogy az aláirási ivekre bevezetett összegeket a Wiener Bankverein fiókjának küldje be. A kamara elnöksége előbb elnöki tanácsba vi­szi a kérelmet s csak azután fogja kibocsá­tani az aláirási iveket. — A földmivelésdigyi miniszter körirata. Serényi Béla gróf, földmivelésügyi miniszter ma a következő levelet intézte a városhoz: Abból az alkalomból, hogy boldog emlékű néhai Rapaics, Radónak, a földművelésügyi i minisztérium volt államtitkárának Szegeden a város és a szegedi ármentesitő és belvizsza- j bájyozó társulat hozzájárulásával emelt am- j ,íét-miive október 13-án ünnepélyes felavatást ! nyert, indíttatva érzem magam a város kö- , zöuségének, az emlékmű létesítése érdekéhen való lelkes közremunkálásáért meleg köszö­netemet, kifejezni. Budapest, 1912. évi október hó 26-án. Gróf Serényi. — Az uj polgári pörrendtartás. Griin József dr. 'fdráíyi ítélőtáblai biró a szegedi .iO]gászegyesületben c(sü,törtökön 'délután fél­hát örákor előadást tartott az uj polgári per­rendtartás fölebbezési részéről. — Házasság. Csikszentkirályi Csiszér Ká­roly honvéd százados hadbíró és Palócz Ilus, Palócz László szerkesztő lányának esküvője 101:2. novémber 11-én délelőtt fél 12 órakor lek a szógeji belvárosi Szent Demeter terá­piámban. — Eltűnt a Kobrak-gyár igazgatója. A Kobrák-cipőgyár részvénytársaság igaz­gatója,' Neugebauer Sándor, egy hét óta el­tűnt Budapestről, az az alapos gyanú kiséri feltűnő távozását, hogy Öngyilkosságot kö­vet el, e percbén senki sem tudja, hogy hol van, él-e még, végzetes és nem titkolt szán­dékát elkövette-e. A budapesti pénzvilágnak és a tőzsdének a háborús izgalmak közt is most ez a legnagyobb szenzációja. A Kob­rák-cipőgyár egyike a legnagyobb üzemü és leggazdagabb budapesti vállalatoknak, Neu­gebauer Sándor igazgató, aki Kobrakékkai rokoni viszonyban is volt, a Kobrák cég nagyszabású tőzsdei üzleteit vezette és el­tűnése a legszorosabb összefüggésben áll a legutóbbi katasztrofális tőzsdei események­kel. A tőzsde csataterén sokan sebesültek meg a •legutóbbi idők izgalmaiban. Neugebauer Sándor az első jelentékenyebb áldozata. Neu­gebauer eltűnésének rendkívül nagy, milliós tőzsdei veszteség az oka. A Kobrák-cipőgyár igazgatósága nagyban játszott a tőzsdén és szerencsétlenül spekulált. A súlyos vesztesé­geket nem tudta elviselni, ezért tűnt el. Két levelet hagyott hátra. Egyiket a Kobrak-ci­pőgyár helyettes igazgatójának irta, a má­sikat a kis fiának: ebben a levélben megható szavakkal vesz bucsut kis fiától, akinek beje­lenti eltűnését, el ke'll mennie, irja, elmegy és cfbncsnzik, mert nemi tudja, hogy élve vi­szontlátják-e még. Egy hete, hogy Neuge­bauer Sándor eltűnt a Battihyány-utca 4. pzámu házban levő lakásáról, de eltűnése csak ma derült ki, ma terjedt el a tőzsdén is, ahol érthető izgatottságot keltett. A gyáros eltűnésének hire kínos megdöbbenést keltett pénzügyi körökben, annál is inkább, mert a Kobrakfóle cipőgyár számos bankkal állott hitelösszeköttetésekben. Neugebauer vagyoni státusa egyelőre ismeretlen. Beavatottak szerint teljesen tönkrement. A Kobrak-gyár főli|telezőjd a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. mely a váci gyárra jelzálogkölcsönt nyújtott. Hir szerint a rendezés munkáját ez a bank vette kezébe és rövidesen eredményre is fog vezetni. Kobrakék magán vagyonukból rendezik az iigveket. A gyár üzemiét, a rész­vénytársaság érdekeit, továbbá a Kohrak-cég akkreditált nevét Neugebauer katasztrófája nem érinti és igy csupán részvét az, amely a pénzügyi körök figyelmét e szomorú szen­záció felé fordítja. — A szegedi pénziigyigazgatóság hir­detményei. A szegedi pénzügyigazgatóság két "hirdetményt bocsátott kii a házbér jövedelmek bevallása ós ia tőkekaimat és járadékiadé alá tartozó jövedelmiek bevallása ügyéhen. A házbérvallomási ivek benyújtására a pénz­ügyminisztérium a november 2-től november 30-ig terjedő időt tűzte ki. A bevallás tár­gya: a házak évi nyers bér jövedelme. A tő­kék amat és járadékadónál a kivetés alapjául szolgáló vallomási ivek benyújtására a pénz­ügyminisztérium 1913. január elsejétől hu­szadikáig terjedő időt tűzte ki. A tőkekainat én jábadék&dó tárgya mind az a vagyon vagy vagyonjog, amely a jövedelemadón ki­viil más egyenesadó alá nem tartozik. — Az ujszegedi népkert diszkapuja. Az ujszegedi népkert bejáratában emelendő diszkapu terveinek .elkészítésére a Magyar Mérnök- és Építész-Egyesület szegedi osztá­lya tervpályázatot hirdetett. A pályázaton csak szegediek vehetnek részt. A kapu kör­nyezetbe illő, művészi kiképzésű, lehetőleg épiteít kapu legyen, vas vagy fa szárnyakkal ós összköltsége a 10000 koronát nem halad­hatja tul. A helyszínrajz figyelembe vételé­vel a kapu ugy terveztessék, hogy a három fasorral négy mezőre osztott úttest két kö­zépsője kocsi behajtónak, két szélsője gyalog­bejárónak szolgáljon. Ezen általános kívánal­makon a tervezőnek a megoldás formájára és anyagára nézve szabadságot engednek. Elké­szitendő a kapu nézete, alaprajza és metszete, ugy, hogy abból a terv teljesen megérthető le­gyen 1:50 méretben. A pályázat titkos. A pá­lyázatokat jeligés levéllel ellátva 1913. január 30. déli 12-ig Hoffer Imre építész tanár, egye­sületi titkár címére kell küldeni. A legjobb­nak talált terveket a Mérnök- és Építész­Egyesület a városnak fogja felajánlani, a ki­vitel céljára. A pályaterveket két héten be­lül elbírálják. Bírálók: Tóth Mihály városi főmérnök, Csernovits Agenor társulati igaz­gató főmérnök, Hoffer Imre építész tanár, egyesületi titkár, Müller Miksa építész, Baf­fay László felsőipariskolai tanár, Farkas Ár­pád városi mérnök. Első díj 160, második díj 60 korona. — Agyonszúrt korcsmáros. Budapestről jelentik: Az Ipar-utca 13. számú házban van Guhd János korcsmáros, amelyet leginkább napszámosok látogatnak. Szombaton este is iddogált a korcsmában három napszámos, a kik a fizetésnél összekoccantak a korcsmá­rossal. Amikor eltávoztak a korcsmából, az utcára hivatták Guhd Jánost. A korcsmáros néhány pillanat multán visszatért az ivóba és alig támolygott néhány lépésnyire, ösz­szeesett és meghalt. Csak annyit mondott, hogy: „Megszúrtak a gazemberek." A rend­őrség megindította a nyomozást és már nyo­mában van a gyilkosoknak. — Történet a ravasz bolgárról. Min­kuf Simon szegedi bolgár kertész furfangos módon csapta he egyik társát, Sztelofil Va­zult, aki tegnap érkezett Nagyváradról. Szte­lofil Minkuf kalauzolására bizta magát és így gyanútlanul fogadta ldsérŐje meghívását néhány pohár borra. Betérték a legközelebbi korcsmába, ahol Minkuf történeteket be­szélt a, szegedi zsebmetszőkről, akik olyan ügyesek, liogy a jámbor vidékinek még a sze­mefényét is ellopják. Ilyen bevezetés után föl­szólította Sztelofilt, hogy ha van pénze és va­lami okmánya, adja át neki megőrzés végett. Sztelofil hálálkodva fogadta a jóindulatot s átadott Miníkufnak 540 korona papírpénzt s egy munkakönyvet. Még rövid ideig beszél­i gettek, amikor Minkuf fölkészülődött: i — Várj rám, néhány perc múlva vissza­jövök. Elment s szegény Sztelofil egész nap vár­ta a korcsmában visszaérkezését. Mikor késő este sem tért vissza, a nekiszomorodott, be­csapott bolgár fölment a rendőrségre s csalás miatt panaszt tett iMinkuif ellen. A ravasz bol­gár azonban megszökött. A rendőrség ország­szerte körözteti. Szőrmeáruk, francia szabású fu%ok, legújabb női kötött kabátok, óriási választékban Pollák Testvérek nél Szeged—Szentes. I3!> 1"VIM mm legszebb és legmodernebb kivitelben Braun Viktornál Szeged, Vár-utca 7. szám. Telefon 11-77. Telefon 11-77. A legkedvezőbb fizetési feltételek!

Next

/
Thumbnails
Contents