Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-27 / 90. szám

1912. november 24. DÉLMAGYARORSZÁG 14 — A búvár. Szerdán uj műsora lesz az Uránia-szipb á z ha n, még pedig olyan bősé­ges műsor, melyre eddig még nem volt pél­da. Vetítésre kerül egy három/felvonásos Nordi.sk sláger, mely egymaga is elégséges a műsor kitöltésére. A szenzációs dráma cí­me: A búvár. Bravúros mutatványok egész láncolata kerül a fehér vászonra. A műsor­nak aktuális képe is vau: a balkáni háború negyedik részlete. Izgalmas csatározás kerül a nézőközönség szemei elé. A víg hangulatról Pali és Móric gondoskodik. A csudálatos mű­sor csak szerdán és csütörtökön kerül vetítés­re. \ KÖZIGAZGATÁS A novemberi közgyűlés. (Saját tudósítónktól.) Gazdag tárgysoro­zat várja a városatyákat a novemberi köz­gyűlésre, amelyet már megkezdése előtt két részre kellett osztani. December 18-án a foly­tatólagos közgyűlésen tárgyalják a fogadal­mi templom és tüzérkaSzárriya építését, a jövő évi kövezési programot és a tisztvise­lőknek az uj fizetés rendezésilek megfelelő uj beosztását, a tanácskozásoknak erre a második részére várnak tehát a jelentősebb ügyek. i Az interpellációk és indítványok — a melyek természetesen a szerdán megnyiló közgyűlésben is a tárgysorozat élén szere­pelnek — karakterisztikusan domborítják ki törvényhatósági életünket. Például: Som­lyódy István föliratban kérné a kormánytól a pénzek fertőtlenítését. Hogy gondolja ezt? Kár az indítvánnyal való vitáért, inert kivi­hetetlen és céltalan. Somlyódi népházakat is akar. Csatornázásunk sincs, de kórházunk se. Apropo: a kórház. Két törvényhatósági bizottsági tag az építését sürgeti. Még majd azt is észre fogják venni városatyáink, hogy a kórházunk körül bajok vannak. És hogy teljen legyen a lista, lesznek fizetésjavitásolk, telekátengedések iparpártolási címen, fölira­tok. Somlyódy István dr. indítványozza, hogy köriratot intézzen a közgyűlés a törvényiha­tóságokhoz s kérje, hogy föliratban fordulja­nak a kormányhoz a pénzek fertőtlenítése iránt. A tanács nagyon helyesen kivihetetlen­nek tartja ezt az indítványt, ép azért mel­lőzését. javasolja, Névházak létesítését indítványozza még Somlyódy István dr. A tanács a menedék­ház áthelyezése miatt úgyis foglalkozik fog­lalkoztatóház és népkonyha létesítésével és javasolja a közgyűlésnek, hogy érdemleges javaslatot majd a. májusi közgyűlés elé te­hessen. Addig bizonyára mindenki elfeledke­zik Somlyódy indítványáról. Somlyódy interpellál is és kérdi, liogy a hatóság miért nem akadályozza meg, hogy a templomok előtt állandóan koldusok álljanak és a város miért nem gondoskodik a koldusok eltartásáról í A tanács azt válaszolja, hogy a szegényügyre rendelkezésre álló összegből a város szegényeit mind nem lehet eltartani. Továbbá azt, hogy a rendőrség ügyelni fog a koldusok távoltartására. A kórház ügyében interpellál Iiószó Ist­ván dr. Kissé elkésve mondja el, hogy a köz­kórháziban nem lehet már elhelyezni a bete­geket, mert az épület szük, régi, nedves, tisz­tátalan. Azt kéridezi, hogy mi van az uj köz­kórház építésével. A tanács azt válaszolja, ihogy az uj kórház építése és évi föntartása igen nagy pénzbe kerül. Kérte a város a bel­ügyminisztert, hogy a betegápolása dijakat fölemelhesse s hogy a fölemelt dijakból fö­lözze a kórház föntartási költségét. Ezt azon­ban a miniszter nem engedélyezte. Az orszá­gos betegápolási adót öt százalékról tizre emelte föl egy uj törvény. A nagyobb hánya­dát, egymillió koronát, budapesti kórházak építésére fordítja a kormány. A jövő évre tehát ebből Szeged nem számitihat segélyre. De Budapest.után remélhetőleg Szegedre ke­rüli majd a sor. Nyilassy Pál dr. a villaiiyvilágitási sza­bálytalanságok dolgában interpellál, mig Ko­rács Józsdf dr. a közkórház ügyében. A Délibáb-utca légszesz világítással való ellátása iránt interpellál Csáky Vencel. A ta­nács kéri a közgyűlést, hogy a decemberi köz­gyűlés elé tehessen érdemleges javaslatot az utca vi.lágitásáróh A bejelentő hivatalt már két izben kérte a közgyűlés a minisztertől, aki ügy döntött, liogy a, kezdeményezés joga őt illeti, vagyis ő határozza meg, liogy miikor rendelje el va­lamely városban a rendőri bejelentési kötele­zettséget. A tanács most azt javasolja a köz­gyűlésnek, kérje a minisztertől, hogy kezde­ményezze a bejelentő hivatal létesítését. A kórházi rendelő orvosok fizetésének rendezését kérte Boros József dr. kórházi fő­orvos. A tanács javasolja a közgyűlésnek, hogy a kérelemre majd akkor legyen tekin­tettel, ha a városi tisztviselők fizetésének ál­talános rendezésiére kerül a sor. Kovács Ödön dr. gyermekkóriházi orvos számára azonban, tíki önálló hatáskörre1! vezeti a gyer­mekkórházat, ezer korona tiszteletdíj megál­lapítását kéri a. tanács. Az anyakÖnyvi hiva­tal vezetőjének a nyolcadik, a helyettes anya­könyvvezetőnek a tizedik fizetési osztályba sorozását kéri a tanács a közgyűléstől. Telkek átengedését kéri a tanács a kato­likus tanítóképző, a Landesherg-féle cement­gyár és a Szegedi Gazdasági Egyesület szá­mára. A tanítóképzőt a csanádi püspök épít­teti és erre a célra Újszegeden jelöltek ki te­rületet, A gazdasági egyesület a Rákóczi-té­ri városi saroktelket kéri. (—) Torontálmegye közgyűlése. Nagy­hecskerekről jelentik: Torontál vármegye Dellimanics Lajos dr. főispán elnök'lósével rendkivüli közgyűlést tartott, melyen elhatá­rozták, hogy Maros-Tortdamegye határoza­tát, hogy nemzeti birtokpolitikának megfele­lő telepítő és parcellázó törvényt alkossanak, hasonló fölirattal támogatják. Miskolc váro­sának átirata fölött, hogy az állami vasmű­vek lépjenek ki a vaskartellből, a közgyűlés napirendre tért. Az országos ügyvédszövetség nagybeoskereki fiókjának azt a kérését, hogy írjon föl a vármegye a kormányhoz a jegy­zők niagánmiunkálatai eltiltása tárgyában, el­utasították. TÖRVÉNYKEZÉS, § A testvérgyilkos. A szegedi esküdt­bíróság novemberi ciklusának kedden volt az első tárgyalása. A vádlottak padján Dani Jó­zsef horgosi legény ült, aki augusztus 23-án vasvillával agyonverte a bátyját, Dani Já­nost. A tárgyaláson azzal védekezett a vád­lott, hogy nem is tudott a gyilkosságról, elő­zőleg annyit ivott. A védő kérte Dani elme­állapotának a megfigyelését, mert egy ope­ráció alkalmával megsérült az agyveleje. Az operáció óta úgyszólván beszámíthatatlan. A bíróság elnapolta a tárgyalást és elrendel­te a bizonyitás kiegészítését. § A rab vádja. A szegedi törvényszék harmadik büntető tanácsa kedden egy rágal­mazással vádolt fegyenc ügyében Ítélkezett. Szeles Mihály csanádpalotai napszámos a vádlott, jelenleg a soproni fegyház lakója, ahová két évvel ezelőtt utalta a törvényszék, lopás miatt. Ebből az ügyből keletkezett a rágalinazási per. Harkay József nagylaki já­rásbiró, helyettes vizsgálóbíró vezette az ügyében a vizsgálatot. A főtárgyaláson azzal vádolta Szeles a járásbirót, hogy bikacsök­kel kényszeritette beismerő vallomásra. A járásbiró az igazságügyminiszter fölhatalma­zása alapján hatóság előtt való rágalmazás­ért följelentette a napszámost. A biróság öt hónapi fogházra itélte Szelest, akit Polgár Péter dr. védett. Fogak1 és teljes műfogsorok szájpad­lás nélkül, arany koronák és :: hidak :: 597 Lukács Imre fogtechnikusi műtermében Szeged, Kölcsey-utca 10. sz. a Próféta-vendéglőtől jobbra KÖZGAZDASÁG x Törvényjavaslat a községi takarék­pénztárakról. Az utóbbi években nagyon sok város határozta el, liogy községi takarékpénz­tárt létesít. A határozatokat azonban nem le­hetett megvalósítani, mert a kormány nem adta meg a beleegyezését a községi takarék­pénztárak létesítés óh ez, még pedig azzal a íqegokolással, liogy a kérdést törvényhozás utján, egységes alapon akarják szabályozni. Talán elérkezik most már ennek is az ideje. Ugy halljuk, hogy a kormány még ebben az érben benyújtja a képviselőháznak a községi takarékpénztárak felállításáról és szervezeté­ről szóló törvényjavaslatot, mellyel a belügy­minisztériumban teljesen elkészültek. Mig a törvényhozás a javaslattal nem foglalkozott és az törvényerőre nem emelkedik, a benyúj­tott kérvények természetesen függőben ma­radi) ak. x Az aradi Forgalmi Bank bajai. A A műit óv végén alapított Forgalmi Bank — mint Aradról jelentik — nagy nehézségek­kel küzködik. Az alaptőke legnagyobb része nines meg, mert a bukott debreceni Nagyrna­.gyarailföidii Banknál volt letétben. A mikor ez a han'k fizetésképtelen lett, a Forgalmi Bank 270.000 koronás betétjét követelte tőle, de nem kapta meg, mire bűnvádi feljelentést tett a Nagymagyaralföldi igazgatósága, ellen. Egyezség utján az igazgatóság kötelezte ma­gát a 270.000 koronás hetét részletekben való visszafizetésére. De az alaptőkének nemcsak ez a része hiányzik. A részvényesek egyik ré­sze ugyanis az első 30%-os befizetést nem tel­jesítette készpénzben, hanem váltóval fedez­te. A tőkehiány folytán most az uj intézet nagy fizetési zavarokkal küzd. Néhány nap előtt több főtisztviselő elhoesájtátott s ezek a a bankot perrel támadják meg s visszaköve­telik befizetett részvényeik árát. Ugyanis né­hány főtisztviselőt csak nagyobb részvény­jegyzés ellenében alkalmazott a Forgalmi Bank. Az intézet szanálása érdekében az ara­di piac pénzintézetei akciót indítottak, amely eddig nem vezetett eredményre. A budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon ma lanyhább volt az üzlet. A megnyitás előtt az irány javulására voltak ugyan elkészülve, mert a mai lapok­ban közö'lt táviratihalmiazból is azt az im­pressziót szerezték, hogy a háború veszedel­me éppen olyan fenyegető, mint már napok­kal előbb, déllelőtt azonban mégis a kínálat volt túlsúlyban. A kedvező időjárás, a kész­áru lanyihiasága lebonyolításra késztette a helyi spekulációt annál is inkább,, mert az értékek szilárdabb iránya folytán délelőtt valamivel optimisztikusan vélekedtek a helyzetről. Egy órakor a következők voltak a záróárfolyalmok: Buza áprilisra Buza októberre Rozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májusra Zab áprilisra Zab októberre 12 05—12 06 11 04—1105 10-52-10-53 1008-1009 7-87- 7-88 11.08-10-09 11.91-11-92 A készáruvásáron 5 fillérrel olcsóbban mintegy 20.000 mm. buza keit el.

Next

/
Thumbnails
Contents