Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-27 / 90. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG 1912. november 27. Oroszország egy olyan hadjárattal, amely­ben semmit sem nyerhet, ami a szörnyű kockázattal fölérne, ellenben a kockázata irtóztató s mit akarnak egy olyan háború­ban, amelyben Franciaországot nagyobb csapás érheti, mint 1870-ben? Az egész vészes mozgalmasságban csak egy dolog tiszta s ez a mi helyzetünk. Mi mindenkép el akarjuk kerülni a hábo­rút, de ismert és helyesen megállapított érdekeinket föl nem áldozhatjuk. Ezt hang­súlyozza az a bécsi jelentés, mely a nem­zetközi helyzetről szól s amely illetékes körök kiadása. Ez a jelentés igy hangzik: — A külpolitikai helyzetben a legcse­kélyebb jel sincs arra, hogy az enyhült volna. Viszont semmiben se súlyosbodott. Szó sincs arról, hogy európai konferencia elé vigye a monarchia Szerbiával támadt konfliktusának kérdését. Valamint nincsen szó arról sem, hogy elhalasztottuk volna követelésünket. A békés politika hive va­gyunk, viszont a békés politika nemcsak a monarchiától függ. Általában abban ösz­szegezhctjiik a monarchia álláspontját, hogy a kérdések megoldása tovább nem halasztható. Az európai konferenciára utal a nyilat­kozat. Ugyanis ma egy párisi jelentés a kö­vetkezőket mondta: Poincaré tegnap hossza­san tanácskozott Ausztria és Magyarország és Oroszország nagykövetével. A tanácsko­zásról a hivatalio>s korok a legmélyebb hallga­tásra kötelezték magukat. Kamarakörökfből jelentik, hogy Poincaré ragaszkodik az euró­pai konferencia eszméjéhez, amelyet az álta­lános megegyezés legbiztosabb eszközének hisz. A Neue Freie Presse a monarchia állás­foglalása dolgában jól értesült helyről ezt jelenti: Ausztria és Magyarország kezdettől fogva azon az állásponton volt, hiagy meg kell várni a háború befejezését, mert minden diplomáciai beavatkozás az egyik vagy má­sik fél javára befolyásolhatná a katonai hely­zetet a Balkánon. A monarchia úgynevezett minimális programját már régebben tudo mására adták a balkáni államoknak, hogy azoknak irányításul szolgáljon arra vonatko­zóan, hogy milyen érdekköre van a mon­archiának. Ha a háború betesz fejezve s a béke föltételeit már megállapították, Ausztria és Magyarországi ép ugy meg fogja vizsgálni ezeket, mint a többi európai hatalom. Ha Ausztria és Magyarország azt fogja látni, hogy érdekeit nem vették kellőképen figye­lembe, minden körülmény között a legtelje­sebb mértékben követelni fogja kiráuságai­uek figyelembe vételét. Ennélfogva mindazok a híresztelések, amelyek legutóbb a mon­archia ultimátumáról elterjedtek, maguktól dőlnek össze. Természetes, hogy Ausztria és Magyarország a tervezett európai konferen­cián csak akkor fog részt venni, ha előbb biz­tositékot fog kapni, hogy minimális program­ját elismerik. Pétervárról jelentik: Itteni diplomá­ciai körökben a helyzetet súlyosnak mond­ják, de válságról még nincsen szó. A dip­lomácia határozottan a békés megoldáson dolgozik. A belgrádi orosz követ utasítást kapott a kormányától, hogy a S^erb kabi­netet a kapitulációk respektálására figyel­meztesse. Bécsből jelentik: A király ma délelőtt tizenkettedfél órakor háromnegyed órai kihallgatáson fogadta Montecuccoli gróf tengerészeti parancsnokot. Ma délután Ferenc Ferdinánd királyi herceg jelent meg a királynál kihallgatáson. Bécsben különben élénk tárgyalások vannak a monarchia vezető államférfiai között, igy többek között Hazai Samu báró miniszter behatóan tárgyalt ma délután Auffenberg lovaggal. A külpolitikai kérdé­sekben tanácskoztak. Belgrád megerősítésén lázasan dol­goznak. Ma husz ágyút vontattak föl és általán harcias a fővárosban a nép han­gulata. Lapzárta után telefonálja tudósítónk: Pétervári jelentés szerint Ausztria-Ma­gyarország itteni nagykövete ma délután feltűnő hosszú ideig audiencián volt az orosz cárnál. Diplomáciai körökben e ki­hallgatásnak rendkivül nagy fontosságot tulajdonitanak. E kihallagtás után rögtön kiszivárgott az a hir, hogy a helyzet ked­vezőbb, a monarchia nem fog ultimátumot intézni Szerbiához és be fogja várni a há­ború végét s akkor újra előterjeszti isme­retes követelését. A nagyhatalmak között kialakult az a meggyőződés, hogy Szerbia semmiesetre se kap Adriai-kikötőt. Ezifi né­zete ma már Oroszországnak is. a • • a«a • • • • D S Az iij adózásodra S D kimerítő felvilágosítást nyújt D n Dr. Dános Árpád min. fo- n galmazó által irt és Várnay L. D kiadásában megjelent követ- D • kező müvek: • D A házadó . . .... Ára 1 kor. D Ü A földadó ...... Ára 1 kor. n Az általános kereseti- és jö- , U n vedelemadók .... Ára 2 kor. n u A nyilvános számadásra kö­[] telezett vállalatok adózása Ára 2 kor. [] Magyarország adórendszere Q Kötve Ára 6 kor. D Kulinyi kárpitosmunkái legjobbak Szeged, Kiss-utcza, Kiss D.-ház. Szőrmeáruk, francia szabású fuzok, legújabb női kötött kabátok, óriási választékban Pollák Testvéreknél Szeged—Szentes. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor: SZERDA: Faust, tragédia. CSÜTÖRTÖK: Bohémélet, opera. PÉNTEK: Bohémélet, opera. SZOMBAT: A miniszterelnök, komédia. VASÁRNAP d. u.: Asszonyfaló, operett. VASÁRNAP este: Limonádé ezredes, operett. * Almássy és a temesvári szinház. Egyik temesvári lap, a „Délmagyarországi Közlöny" cikket ir a temesvári és szegedi színházról. A cikkből közöljük ezt a részt: „A temesvári szinház igazgatójának kérdése ismét aktuális. Ugyanis eddig minden harmadik évben újították meg a szerződést az igazgatóval és a szerző­dés megújítása vagy a pályázat kiirása most válik esedékessé. Szegeden már fog­lalkozott a szinügyi bizottság Almássy En­dre színigazgató szerződésének meghosz­szabbitásával. Almássy állítólag, ha a sze­gedi színházat nem kapná meg, ugy biz­tosan pályázik a temesvári színházra, a melynek szerződését szintén ebben a szi­niévadban kell perfektuálni." Temesvárott különben beszélnek arról, hogy a mostani igazgató: Krecsányí Ignác a szegedi színházra is fog pályázni. Krecsá­nyi valószínűleg a budai, állandó szinház kér­désének elintézésére számit legjobban. * Akit másodszor is megdicsértek. Serédi Jenő dr. miskolci újságíróról és Íróról vatn szó, meg az ő színpadi darabjairól. Á Dngonics-TárSaság most nem adta ki a pá lyadijait, ellenben három munkát megdicsért. Egyik műnek — Művész-szerelem a elme — tudvalevőleg Scossa Dezsőmé a szerzője. Most a másik munka szerzője is jelentkezett. A mü cime: Gyurka s a szerző Serédi Jenő. Seré­dit a Dugonics-Társaság most másodszor di­csérte meg. Egyszer pályázott és akikor a Bomlás cimü drámáját megdicsérték, Dalnoki Lajos asztalosnak „Pesti gyerek" cimü nép­színművét megjutalmazták. Egyik biráló sze­rint Serédi müve sokkal értékesebb volt Dal­nokiénál. Serédi most egyik szegedi ismerősé­nek leverten panaszkodik, hogy a Dugonics­Társasággal ilyen félszerencséi vannak: egy­másután dicsérik, de nem jutalmazzák és mü­veit elő se adják. * Teli Vilmos. A klasszikus ciklus har­madik díarabjia, Schiller nagyhírű tragédiája, Teli Vilmos lesz. * Bohémélet. A szinházi iroda jelenti: Puccini operája, a Bohémélet, nem csupán zeneileg ró jelentős feladatot a szereplőkre, hanem scenikailag is. A teljes énekes sze­mélyzeten kivüll negyven statisztát is foglal­koztat, nyüzsgő tömegbe egyesülve a párisi karáosony-esitén. Különösen a második felvo­nás beosztásán fáradozik sokat Ferenczi Fri­gyes, az opera rendezője. Itt ugyanis három cselekmény folyik egyszerre a színen: a ká­véház előtti t orr ászon a főszereplők ülnek, az árusok és vevők kórusa a gyerek jelene­tével a harmadik. A harmadik felvonás Pá­ris külvárosában játszik, kora reggel, mikor a tejárusok hozzák be a havas időiben a tejet. Itt csúcsosodik ki a tragédia, ekkor tudja meg ugyanis Mimi, hogy halálos beteg. Ez egyébként a darab legszebb része. Az első és második kép között rövidebb, a második és harmadik kép között hosszabb szünet lesz. * Legjobb szinházi cukorkák Linden­Bertfeldalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. A ,,Délmagyar ország" telefon számai: Nappali szerkesztőség 305. Éjjeli szerkesztőség 10 83. Kiadóhivatal 305. Kiadótulajdonos 81,

Next

/
Thumbnails
Contents