Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-26 / 89. szám

1912 november 26. DELMAQYARORSZÁG Városi Folyószám 104. Színház Szeged, 1912. évi november 26-án TÜNDÉRSZERELEft. Regényes daljáték 3 felvonásban. Irta: Martos Ferencz zenéjét szerzette: Huszka Jenő. Rendező: FERENCZY FRIGYES. SZEMÉLYEK: Máté Borbála, a felesége Gergő. a fiuk Örzse, a leányuk Csalabér, bakter Csalabérné Vizi király Csilla, leánya Cincér, tücsök király Remete Gyöngyvér 1 Tünde Sellők Hableány ) Mari, parasztleány Demeter, harangozó Pista, falubeli legény Pogány Béla Szűcs Irén Oláh Gyula Kállay Margit Solymossy Sándor Miklósi Margit Szatmáry Árpád Déry Rózsi Körmendy Ilonka Ladiszlay József Horváth íren Martinyi Margit Ácsné Lidia Heltai Olga Pápay József Pécsi Lajos Szabó Vili Fekete Margit kis tücskök Ács Gyuszi Ács Aranka Lévai Mariska Falubeli nép, vénasszonyok, leányok, legények, erdei manók, törpék, koboldok, lidércek, békák, sellők, nagyfejű szörnyek, hableányok, kis tücskök. I v f : szállító Szegeden. Bútorszállítás és beraktározás. Telefon. 34 51 Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal, Szeged Kárász-utca 9 Jtfeinl Gyula kávébehozatal telefonszám 11-33. Uj fiók: 62; Szeged, JClauzál-tér 2. szám. ARVERES! A Szegedi BankegyesüSet Részvénytársaság zálogintézetében a lejárt zálogtárgyak folyó év december hó 3-ik napján a déletőtt 9 órakor kezdődő, esetleg a következő napon folytatandó nyilvános árverésen eladatnak. :-: Zálogintézetünket feloszlatjuk, ennélfogva csakis kiváltások eszközölhetők. SZEGEDI BANKEGYESÜLET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ZÁLOGOSZTÁLYA, SZEGED. HIRDETMÉNY a házbérjövedelem bevallása tárgyában. A házbéradó az 1913. évre v-aló érvénynyel kivetendő lévén, az ezen kivetés alapiául szolgáló házbérvalloniási ivek benyújtására a m. kir. pénzügyminisztérium 1912. évi 111.507. szám alatt kiadott rendeletével az 1912. évi november hónap 2-tól 30-ig terjedő időt tűzte ki. A házadóról szóló 1909. évi VI. t.-cz. 46. §-a értelmében a bevallás annak a községnek elöljáróságánál történik, amelynek területén a ház fekszik. A házbérjövedelem bevallására kötelezve van: a) a tényleges birtokos, illetőleg vagyonközösség esetén az összes tényleges birtokosok; b) a házközösségnél annak feje; c) nem önjogu, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő. Ha a közös tényleges birtokosok közül csak egy ád vallomást, utóbbi az összes tényleges birtokosok meghatalmazottjának tekintendő. A ház tényleges birtokosa (tulajdonos vagy haszonélvező), illetve a törvényes képviselő, a házbérvallomási ivet meghatalmazott által is kiállíttathatja, ennek eljárásáért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A bélyegmentes meghatalmazás kívánatra felmutatandó. Felhívatnak tehát a vallomásadásra kötelezettek, liogy a házbérvaliomási ivet pontosan és a valóságnak megfelelő hűséggel töltsék ki, s azt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) november hó 2-tól kezdve legkésőbben november hó 30-ig nyújtsák be. A bevallás tárgya: a házak évi nyers bérjövedelme. Nyers jövedelemnek tekintendő együttvéve mindaz, amit a bérlő a bérlettárgy használata fejében a bevallás időpontjában ellenértékül fizet, illetőleg teljesíteni tartozik. Ide számitandók különösen: 1. a szoros értelemben vett lakbér. 2. a természetbeni szolgáltatások, a tulajdonos helyett fizetett kárbiztositási dijak, állami, helyhatósági s egyéb adók, azoknak az összegeknek kivételével, melyeket a bérlő községi adó lejében házbérfillérek elnevezése alatt, vagy más községi lakásadó czimén fizet, ha a bérbeadó ezeket az összegeket elkülönítve mutatja ki, vagy bérvallomásában oda nyilatkozik, hogy a mellékjárulékaival együtt bevallott nyers jövedelemben a házbérfillérek már benfoglaltatnak; 3. azok az összegek, melyeket bérbeadónak a bérlő háztartása keretében vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű mellékköltségek czimén fizet, ide nein értve a ház gondozásával megbízott egyénnek a bérlők részéről külön fizetett, akár előre meghatározott járandóságokat, továbbá a lakás világitásáért és fűtéséért kiilön megállapított összegeket, végül a bérlő, inint üzlettulajdonos által üzlete czéljaira felhasznált viz után fizetett vízvezetéki dijakat; 4. azok az összegek, melyeket a bérlő a bérbevett ház vagy lakrészek állandó átalakításának vagy karbahelyezésének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából oly feltétel alatt előlegezett, hogy e költség visszatérüléséig készpénzben aránylag csekélyebb összegű lakbért tartozzék fizetni. Ha e költség visszatérítése a szerződő felek által több évre osztatott fel, a költségeknek csak ama része számítandó a nyers jövedelemhez, mely a megállapított felosztás szerint az illető évre esik. Altalános házbérodó alá eső helyeken a házbirtokos által használt vagy másnak Ingyen átengedett épületeknek, illetve épületrészeknek nyers házbérjövedelme gyanánt a bérbeadás esetéH elérhető haszonértéket (bérértéket), az üresen átló lakásoknál pedig az előző évi adóalapot kell bevallani. Üzletfelszereléssel, földbirtokkal, házi kerttel vagy egyéb dolgokkal és jogokkal együtt bérbeadott házaknál vagy lakrészeknél nyers jövedelemnek az az összeg vallandó be, mely házbér czimén a bérszerzödésben külön kitüntetve van. Bútorzattal együtt bérbeadott lakrészek bérjövedelmét minden levonás nélkül kell bevallani, amelyből azonban a bútorzat elhasználása fejében 30%-ot a kivető közegek fognak leszámítani. A bérlök a vallomási iven bizonyítják a vallomás helyességét, nevöknek a vallomásadásra kötelezett felhívása folytán a megfelelő rovatba történt bejegyzése által. Ez a bejegyzés a bérösszeg beírása előtt tilos. A felek a házbérvallomások beadásáról elismervényt kérhetnek. Aki a vallomását a kitűzött határidőben be nein adja, abban az esetben: a) ha a megállapított adóalap 1069 K-t nem halad meg, a kivetés során megállapított házbéradónak \%át illetőleg, ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől számitott 8 nap alatt sem adja be vallomását további 4%-át fizetik pótlék fejében; b) ha pedig a megállapított adóalap 1000 koronát meghalad, a kivetés során megállapított házbéradónak 5%-át illetőleg, ha a részére szabályszerűen kézbesített és a vallomás benyújtására szóló felhívás vételétől számitott 8 nap alatt sem adja be vallomását, az adónak további 25%-át fizeti pótlék fejében. (Az 1909. évi VI. t.-c. 48. Va, illetőleg az 1912. évi LIII. t.-c. 39. a.) Ha a vallomásadásra kötelezett a vallomási ivet a bérösszegnek beirása előtt Íratja alá bérlőjével, annyiszor büntetendő 5—2000 koronáig terjedő rendbírsággal, ahány bérlőjével ezt elkövette. Hasonló rendbírság alá esik a bérlő is, ha a vallomási iv aláírását elfogadható ok nélkül megtagadja. (1909. évi VI. t.-c. 59. §-a.) Bíróilag büntetendő, vagyis jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a tényleges birtokos vagy annak törvényes képviselője, ha a házbérjövedelemre vonatkozó vallomási ivben adóköteles jövedelmet szándékosan elhalgat, vagy abban tudva, valótlan vagy szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésére alkalmas. Ha ennek a kihágásnak elkövetésében a bérlő is szándékosan részt vesz, ez a tettessel egyenlően büntetendő. Tájékozásul szolgáljon végül, hogy a vallomásadásra kötelezetet a bevallás kötelezettsége alól nem menti fel az a körülmény, hogy a vallomási iv részére hivatalból kézbesítve nem lett. Kelt Szeged, 1912. október 20. A m. kir. pénzügylgazgatóság.