Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)
1912-11-26 / 89. szám
1912 november 26. DELMAGYARORSZÁÖ A HÁBORÚ A BALKÁNON. Vér és kolerái — Újra béketárgyalás indult meg a törökök és bolgárok között. — A szultán levele Vilmos császárhoz. — Ellentét a montenegrói és czerb csapatok között. — Két szerb hadosztály indult a bulgárok segítségére. — Az osztrák-magyar ápolókat visszahívják. (Saját tudósítónktól.) Konstantinápolyból ma délben — az ágyuharcok síirü jelentései között — feltűnő távirat érkezett, amely szerint a török-bolgár harctéren nyolcnapos fegyverszünetet kötöttek a béketárgyalások nyugodt folytatására. Egyidejűleg kopogtat Szófia és újságolja, hogy a békemegbeszélések fonalát újra fölveszik ugyan, de Csataldzsánál és Drinápolynál tovább folynak a harcok. A hirek kontraverz zavarában bekopogtat a Matin egy szenzációs közlése Hilmi bécsi török nagykövetnek egy állítólagos jelentéséről, amely szerint Berchtold a török-bolgár háború folytatását kivan ja, hogy a csataldzsai tüzelések fedezete alatt fölkészülhessen a monarchia Szerbia ellen. Pasics viszont a francia külügyi kormány lapjában, a Temps-ben veri a mellét, hogy a szerbek Alessziótól és Durazzótól nem tágítanak. Altalán fenyegető helyzet arra nézve, hogy a Balkánon nem egy könynyen lokalizálhatják az öldöklő harcokat. Szófiából különben a késő éjszakai órákban megerősitik a hirt, hogy bolgártörök részen megkezdték a békés tárgyalásokat. Természetesen a harcot azért folytatják, Valószínűleg Bulgária jőrészben módosítani hajlandó eddigi föltételeit. A szultán a béke barátja, ma is. Berlini jelentés szerint levelet irt Vilmos német császáinak s hivatkozik eddigi barátFelém fordult, hosszan a szemembe nézett és halkan és fanyarul mondta: — Nekem nem szentek kellenek. Május 5. ... A császár már korán reggel kivágyott a szabadba. Az idő csodaszép. A sivár sziget tele van nappal és ragyogással. A császár jókedvűen és fiatalosan járkált és asszonyokról kezdett velem beszélni. — Én jó voltam hozzájuk — mondta. — Mindegyikhez jó voltam. Sokáig gondolkozott. — Minden asszonyhoz jó voltam — mondotta azután még egyszer. Május 7. ... A császár fiatalos, türelmetlen, mozgékony. Itt most van egyszerre tavasz és nyár és minden zöld és minden virágzik. A császár reggel elbeszélte, hogy egész éjjel álmodott. Fontainebleauról és a párisi palotáról és az asszonyokról, akik titokban meglátogatták. Mikor a Kelvin hadnagy lakása előtt elmentünk, az ajtóban állott Olimpia. A császár visszanézett rá. Május 10. ... A császár türelmetlen, ideges és rosszkedvű. Háromszor is elmondatta magának, kik azok az asszonyok, akik a szigeten laknak és amikor délelőtt kisétált, fölindult azon, hogy a kormányzó katonái mindenfelé keresik. Délután magával vitt a rendes sétájára. Mikor hazafelé jöttünk, a Kelvin hadságos viszonyukra és kéri, hogy hasson oda, miszerint ne alázhassák meg Törökországot az ellenségei. Valószinü, hogy Ferenc József királynak szintén ilyen levelet küldött a töiök uralkodó. Cettinjei jelentés szerint egy kis ellentétbe keveredtek a szerbek és montenegróiak. Szkutarit tudniillik a montenegróiak egyedül akarják meghódítani és nem reflektálnak a szerbek támogatására. Most aztán előállott az a helyzet, hogy Zsifkovics tábornok vezetésével szerb sereg érkezett Szkutari elé, ötven ostromágyuval és nem tudja, mit csináljon seregével. Nem engedték meg a montenegróiak, hogy segítsen Szerbia hada az ostromban, nehogy aztán — esetleg — osztozniok kelljen. Ugyancsak cettinjei forrás szerint a montenegróiak nagy eréllyel kezdték meg ma Szkutari ostromát. Hogy eddig nem operáltak sikerrel, a jelentés szerint, taktikai hiba miatt történt. Monasztir meghódításáról ugylátszik, lemondtak a szerbek. Jelentéseink szerint két hadosztály indult el Monasztir alól, az egyik Drinápoly s a másik Csataldzsa felé, nyilvánvalóan a bolgár csapatok erősítésére. Konstantinápolyból jelentik, hogy a harctéren levő osztrák-magyar honos ápolókat utasítani fogják, hogy térjenek haza . . . nagy lakása előtt ott állott Olimpia. A császár mosolygotj, mikor meglátta, azután igy szólt hozzám: — Adj neki pénzt. Mondd, hogy én küldöm. Hadd vásároljon magának cifraságokat. Május 18. ... A császár tombol az ideges és türelmetlen haragtól. Most egyre érzi, hogy börtönben van. Éjjel nem tud aludni. Nincs megelégedve a komornyikjával. A kormányzótól női cselédséget akar kérni. Május 24. ... A császár ma korán lefeküdt. Egész nap aggasztóan sápadt és ideges volt. Tizenegy óra tájban ugy tetszett, mintha a szobája ajtaja kinyílt volna. Hallgatóztam, de azután csönd lett. Később nyugtalankodni kezdtem miatta és a szobája elé lopóztam. Bent semmi nesz nem volt. Vissza akartam menni a szobámba, de ekkor mintha az udvar felől a császár hangját hallottam volna. Ijedten siettem a folyosó ablakához, de ezen az ablakon át csak az angol őrszemet láttam, amint a holdfényes, világos nyári éjszakában sétált. Befelé fordultam az udvar felé, lesiettem a lépcsőn és megálltam. Az udvar túlsó végén, a szomszéd lakás mellett két alak rajzolódott bele a holdas éjszakába. Figyeltem. Egy halkan kacagó, kényeskedő, vonakodó női hangot hallottam. Az Olimpia hangja volt. Azután egv könyörgő férfihangot. Reszketve figyeltem. Ez a császár hangja volt. 8 A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Béketárgyalás kezdődött. Szófia, november 25. Ma fegyverszünet nélkül megkezdődtek a béketárgyalások. A csataldzsai vonalon csak jelentéktelenebb összeütközések voltak. Drinápolyból semmi ujabb hir nem érkezett. Béke előtt dühöng a harc! Konstantinápoly, november 25. A török főhadiszállásról ideérkezett illetékes személyiségek állitják, hogy a török hadsereg helyzete tetemesen javult. Az e hó 17., 18. és 19. küzdelmek a török fegyverek nagy eredményét jelentik. A bolgárokat állítólag visszaverték, de lehetetlen megtudni, mely pontig vonultak vissza. Ugy látszik azonban, hogy még megszállva tartják Csataldzsa városát. Amennyiben a foglyul ejtett bolgárokon megítélhető, a bolgár hadsereg rossz helyzetben van. A foglyok rongyokba burkolva már napok óta nem ettek kenyeret, hanem csak kukoricát. A kolera a török hadseregben, hir szerint, lényegesen visszafejlődött. A halandóság csak föllépése első napjaiban volt nagy. A kolerában elhunyt török katonák számát 5000-re becsülik. A török hadsereg helyzetében beállott javulás a portának lehetővé fogja tenni, hogy a fegyverszünet és a béke megkötésekor előnyös föltételeket követeljen. Hir szerint a porta semmi esetre sem fog hozzájárulni a csataldzsai csatasor kiürítéséhez és á békekötéskor a drinápolyi vilajet nagy részét vissza fogja követelni. Kirkkilissze irányában. Konstantinápoly, november 25. Egy török estilap jelentése szerint a drinápolyi őrség tegnap ismét sikeres kirohanást intézett Kirkkilissze irányában. A bolgároknak számos halottjuk és sebesültjük volt. Ma folytatták a csataldzsai csatavonalon a tüzérségi harcot. Konstantinápoly, november 25. A porta Nazim pasa főparancsnokon kivül Resid pasa kereskedelmi minisztert, Nizam pasa berlini nagykövetet és Hadi pasa tábornokot nevezte ki a béketárgyalások teljhatalmazottjaivá. Ezek majd érintkezésbe lépnek a bolgár teljhatalmazottakfcal, hogy megállapítsák a fegyverszünet föltételeit, amint Bulgária módosítja eddigi föltételeit. Izzed tábornok, ki békealkudozónak van kiszemelve, tegnap a főhadiszállásról ideérkezett. Egy ideig részt vett a minisztertanácson, azután ismét visszatért a főhadiszállásra. A kolera. Konstantinápoly, november 25. A város lakossága és a menekülők között tegnap 60 koleraesetet állapítottak meg. Eddig mindössze 531 kolerueset volt, köztük 247 halálos kimenetelű. Csataldzsa és Konstantinápoly között a lakosok több falut a kolerától való félelmükben elhagytak. A kolera San Stefanoban a menekülők és sebesültek között egyre terjed. Paris, november 25. A Temps külön tudósítója Konstantinápolyból jelenti: Az angolok által vezérelt egyiptomi vörös félhold tagjai, kik a csataldzsai csatasorban tartózkodnak, jelentik, hogy a szigorú egészségügyi intézkedések folytán a koleraesetek száma az egész hadseregben az utolsó napokban napi 3000-ről napi 100-ra csökkent. Útban Prizrend felé. Belgrád, november 25. Az osztrák-magyar követség értesülést kapott, hogy Edl