Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-23 / 87. szám

10 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 23. tmmmmmmmHü o „VflSS" mozgófénykép szinház I 554 a Tisztelettel értesítjük a közönséget, hogy pénteken, november 22-én kezdjük meg HUGÓ VIKTOR ^ halhatatlan remekművének A ttyowovnttaH regénynek sorozatos adását. A legkiválóbb párisi színészekkel, A óriási anyagi áldozatokkal játszatta «5< le a PATHE FRÉRES cég a ha- X talmas alkotást, amely eddig a leg^ nagyobb és legszenzációsabb sikere ^C a mozgófényképtehnikának. — A ^ nagyszerű alkotás I. része 3ean Valjeait I november hó 22-én, 23-án, 13 24-én, pénteken, szombaton • és vasárnap kerül előadásra. A további részek sorra kerülnek: „-t. November 29., 30., dec. 1.: A rész FANTINE. December 6., 7., 8. III. rész COSETTE. December 13., 14., 15.: IV. rész ! Cosetfe és Marius. Minden rész teljesen különálló és befejezett dráma és mindegyik külön is megtekinthető. Főszereplők; • Jean Valjean Mr. Henrik Kraus • Fantine Mlle. Ventura Javért Mr. Etienant Cosette ........ La potite Fromet. § $ A helyárak rendesek. Kedvezményes jegyek érvényesek. URÁNIA I magyar tudom. 1 szinház I Szombaton és vasárnap Magyar vígjáték/ Szenzációs műsor. A cirkuszgrófnő Erkölcsdráma 3 felvon. Irta: Félix Dörmann. A főszerepet Bernay a hires bécsi színésznő játsza. Páter és Péter Biográf társaság. A Hunnia legújabb; felvétele. Vígjáték, játszák a Vígszínház művészei. SZEMÉLYEK: A páter Vendrey Ferenc Péter a baka Szerémy Zoltán Kapitány Fenyvessy Ferenc Őrmester Sarkadi Aladár Asztalos Tihanyi Miklós Szakácsnő Kende Paula Ezt megelőzi: Francia manőver az Alpokban. Természeti felvétel. Nászutazás. Amerikai vigjáték. BBHEHBSBiHB!BBBB«nHiSB«B! Előadások szombaton 6, V28 és 9 órakor Vasárnap d. u. 3 órától éjjel 11 óráig KÖZGAZDASAG MWCíHWMMíCíHíKíí x A gazdák panasza. Az idei ősz nagyon sok gondot okoz a gazdáknak. Az időjárás mostobasága miatt rengetek sok a panasz, mert a szeszélyesen váltakozó eső, lió, ború, fagy stb. nemcsak a kapás növények betakarításának befejezését akadályozza meg, hanem a jövő évre szóló munkákat is igen hátrányosan befolyásolta. A „Köztelekében olvassuk, liogy sok gazdaságban van még töretlen tengeri ós földben levő répa. A kiszedett répa betakarítását a járhatatlan utak teszik lehetetlenné. A feneketlen sárba fúló táblákra rámenni sean lehet s így azzal már egész bizonyosan számolnunk kell, hogy a szokásos buzavetésnek nagy átlagában legalább 25%-a elmarad. A meglevő vetés is igen hiányos munka mellett került a földbe s a kedvezőtlen időjárás folytán nehezen csírázik, fejlődése gyenge, szépen zöldelő és megbokrosodott vetést alig lehet látni. Igy még az esetben is, ha a téli és tavaszi időjárás kedvező lesz, az őszi kalászosok jövő évi termése nem, nagy reménnyel biztat. Általános a panasz a cseléd- és munkásviszonyok rosszasága miatt is. x A Maros hajózhatóvá tétele. Az aradi kereskedelmi és iparkamara kezdeményezésére és az ő vezetése alatt a szegedi, kolozsvári, marosvásárhelyi és brassói kamarák mozgalmat indítottak a Maros hajózhatóvá tétele érdekében. A Maros hajózhatóvá tételét már régebb kérelmezték ós sürgették az érdekeltek, azonban eddig eredményt nem értek el. Most, hogy ebben az évben a vasút forgalmi zavarok tetőpontjukat érték s az erdélyi megyék lakosságának nyomora a nagy árvizek miatt a legnagyobb volt, a kamarák újra felelevenítették ezt az életrevaló és egy egész országrész létérdekét képező tervet. Az aradi kamara terjedelmes és kimerítő memorandumot készített erről a kérdésről és azt a képviselőház elé fogja terjeszteni. kérve annak a földmivelésügyi tárca költségvetésével való egyidejű tárgyalását. A memorandum igen alaposan tárgyalja először általánosságban a viziutak fejlesztésének szükségét, azután a Maros hajózhatóvá tételének szükségét, annak előnyeit és fontosságát. A memorandum azzal a kérelemmel fordul a képviselőházhoz, hogy mondja ki, liogy a Marosnak a torkolatától Marosvásárhelyig terjedő szakasza megfelelő mederrendezési és partszabályozási munkálatokkal minél előbb hajózásra alkalmassá teendő és hogy az 1908. XLIX. t.-c. a Maros szabályozására rendélkozésre bocsátott 12.1 millió koronának még hátralevő részét legalább évi egy millió koronás részletekben a földmivelési miniszter e szabályozási munkákra fordítsa. Ez a kérelem megérdemli a legmelegebb pártolást és teljesítést. Egy mindenképen nagyjelentőségű, nemcsak a közvetlenül érdekelt országrész, de az egész ország közgazdaságát érdeklő és az egész ország rokonszenvét érdemlő mozgalom ez, amelynek sikerét az ország közönsége melegen óhajtja. Külön is kiemeljük a képviselőházhoz intézett kérvénynek alapos, beható indokolását. Nyolcvankét oldalra terjedő, kiválóan szakszem, komoly tanulmány ez, Varjassy Lajos, az aradi kamara nagytudásu titkárának kitűnő munkája. HSRBBBHBBBBBBBBBBHBBBBBBBB Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L, ISRSSRRBRBBflSRRBBRmBBRBSmiSRT 3939—1912. végrh. szám. Árverési hirdetmény. ^ Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegedi kir. járásbíróságnak 1912. évi V. 2294. szánni végzése következtében Dr. Barta Dezső ügyvéd által képviselt Szegedi Gazdasági és Iparbank javára 150 korona s jár. erejéig 1912. évi jülius lió 27-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le. foglalt és 3000 koronára becsült következő ingóságok, n. m.: egy cséplőgép garnitúra és egy mozdony nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegedi kir. járásbíróság 1912. évi V. 2294/2. szánni végzése folytán 150 korona tőkekövetélés, ennek 19.12. évi április hó 22-ik napjától járó 6% kannafai, 1/a% váltódii és eddig összesen 76 korona 82 fillérben bíróilag már megállapított költségek erejéig. Szegeden Sárkány-utca 6. sz. alatt leendő megtartására 1912. ÉVI NOVEMBER HÓ 27-IK NAPJÁN DÉLELŐTTI 10 ÓRÁJA HATÁRIDŐÜL kitűzetik ós ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítést, nvertek volna, ezen árverés az az 1881. évi LX. t.-c. 120. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szegeden, 1912. évi november hé 6-ik napján. Sebesztha, kir. bir. végrehajtó. ,,Délmagyarország" telefon számai: Nappali szerkesztőség 305. Éjjeli szerkesztőség 10 83. Kiadóhivatal 305. Kiadótulajdonos 81.