Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)
1912-11-20 / 84. szám
DELMAOYARORSZÁG erélyesebben lépett akcióba és a török lovasság részéről is hathatós támogatásban részesült. Palotát épit a szövetség. Belgrád, november 19. A szövetséges balkáni államok pályázatot irtak ki, egy Üszkübbeti építendő szövetségpalotára, amelyben a parlamentek közös delegációja ülésezne. Egyúttal Párisban már közös aranypénzt is rendeltek. A pénzen ez a fölirat volna: Confúdcration Balkanique. Ferdinánd követe Károlynál. Belgrád, november 19. illetékes körökben is azt beszélik, hogy Ferdinánd király, öcscsét, Fülöpöt, kóburggotliai herceget igen bizalmas misszióval Károly román királyhoz küldte. London, november 19. A „Daily Mirror" jelenti Cettinjéből: A legjobb forrásból hire jár, hogy Törökország és Montenegró között küszöbön áll (i fegyverszünet, melynek a megkötése már csak órák kérdése. A bolgár gyalogság veresége. Konstantinápoly, november 19. A főparancsnok ma a következő táviratot intézte a nagyverzérhez: A tüzérharc tovább tart, de gyöngébb mértékben, mint tegnap. A bolgár gyalogságot is, mely néhány ponton elő akart nyomulni, az egész vonalon visszavertük. (Hivatalos.) A csataldzsai vonalon. Konstantinápoly, november 19. Mahrnud Muktar pasa egy Cselebkőinél végzett kémszemle alkalmával megsebesült és a német kórházban fekszik. Este ideérkezett tisztek jelentése szerint a csataldzsai vonalon a tegnapi nap aránylag nyugodtan telt el. Reggel heves ágyutilzelést hallottak, mely azonban csak rövid ideig tartott. Ugy látszik, hogy a bolgárokat Csekmedzénél is véglegesen viszszavetetiék. A porta megnyugtatja az idegeneket. Konstantinápoly, november 19. A porta hivatalos kommünikét közöl a külföldi államok csapatainak partraszállitása dolgában. A kommüniké a következőket mondja: A külföldi missziók, engedve védenceink sürgetésének, akik az országunk viszonyait nem ismerik és biztonságukat féltik, a portától csapatok partraszállitására kértek engedélyt. A porta, tiogy a biztonság érzetére nézve minden kételyt eloszlasson, megadta hozzájárulását. Az országban azonban semmi sem történt, ami alkalmas volna a rend megzavarására. A kormány intézkedéseket tett műiden eshetőség ellen. Semmi ok nincs arra a föltevésre, liogy az ország lakossága befolyásoltatná magát a külföldieknél megnyilvánuló félelem által. A csataldzsai hadsereg abban a helyzetben vau, hogy sikerrel védekezzék, A lakosság azokat a híreket, melyeket rosszakaratuak terjesztenek a külföldiek megfélemlítése végett, teljesen figyelmen kivül hagyhatja és nyugodtan és bizalommal mehet foglalkozása után. A ,.Délmagyarország" telefon számai: Nappali szerkesztőség 305. Éjjeli szerkesztőség 10 83. Kiadóhivatal 305. Kiadótulajdonos- 81. Hátrább! zt izeni a magyar delegáció Szerbiának. (Saját tudósítónktól.) A magyar delegáció első plenáris ülését ma délelőtt tizenegy órakor tartotta Zichy Ágost gróf elnöklete alatt. A közös kormány részéről Berchtold Lipót külügyminiszter, Wickenburg Márk és Thallósy Lajos osztályfőnök, a magyar kormány részéről pedig Lukács László miniszterelnök jelentek meg. Mindjárt a formaságok elintézése után megindult a külügyi vita, melyet Nagy Ferenc előadó beszéde vezetett be. Nyegre László jegyző fölolvasta a delegáció megalakulásáról szóló külügyminiszteri átiratot, amelyet tudomásul vettek. Ezután áttért a bizottság a napirendre:,a külügyi albizottság jelentésének tárgyalására. Napp Ferenc előadó rámutatott arra, hogy az albizottság nemcsak a külügyi költségvetést tárgyalta, haneim foglalkozott a monarchia idáig követett és ezután követendő külpolitikájával. Reméli, hogy a. bizottság jelentése megnyugtató hatású lesz s azért ennek főbb momentumaival foglalkozik. örömét fejezi ki a fölött, bogy az olasztörök háború befejeztetett. A balkán helyzetet ugy kell megoldani, hogy az állandó békét teremtsen. A Balkánon olyan egyensúlyt kell teremteni, amely megfelel az ottani népek és nemzetek érdekeinek. A státuszkvó elvét fentartani nem lehet, mert Törökország képtelen volt arra, bogy a státuszkvó feltételeit teljesítse s igy a balkán népek törekvéseit megállítani nem lehet. Törökországot sajnáljuk, de Európa többé nem segíthet rajta s nekünk különben sincs semmi okunk Török országgal közös érdekeket keresni. A külügyminiszter már kijelentette, bogy a monarchiát területi aspirációk nem vezetik, de ez nem jelenti azt, bogy most már nekünk nincs semmi érdekünk a Balkánon. Kérdést intéz végül a külügyminiszterhez a mitravicai konzul ügyében. Ez az incidens a nemzetközi jogba is beleütközik, nemcsak a monarchia nagyhatalmi érdekeeibe és méltóságába. Láng Lajos szerint nem áll meg az a vád, bogy a, balkán-háború csak Magyarország agrár érdekeit érinti, éppen ugy vonatkozik az Ausztriára is. Az adriai partokon olyan kevés szerb van, bogy magasabb érdekek sérelme nélkül Szerbia adriai kikötőre nem tarthat igényt, A lakosság nagy része albán és Szerbia érdeke a nyugattal való öszszeköttetés Bosznia-Hercegovina és Dalmácián keresztül, persze a monarchiával való egyezség utján. Szerbia kívánsága ép olyan, mintha ma az aegei tengeren kikötőt kérnénk, amit bizonyára a szerbek fogadnának hahotával. Albániában 1 millió 100 ezer albánnal szemben áll 150—200 ezer szerb. Ezeknek kiszolgáltatni az albánokat oly politika volna, amelyet Európa sohasem hagyna jóvá. Románia és Bulgária méltányolja, barátságunkat, csak Szerbia nem akarja. De reméli, hogy ez a félreértés is mihamarább el fog oszlani s be fogja látni, hogy nekünk hóditó álláspontunk nincs. Mindnyájan a békét akarjuk, de tartós, állandó ás egészséges békét, mert amelyik nem ilyen, az előbbutóbb háborúihoz vezethet. A monarchia nemzetiségeinek nem szabad látniok, hogy a monarchia gyenge, mert ez létalapját gyengítené meg. Ezt be kell látni a monarchia mindkét államában. A monarchia tekintélyét és hatalmát erősíteni kell, ebben egyesüljünk mindnyájan. Teljes bizalommal csatlakozik a külügyminiszter politikájához és örül, liogy mindenki belátja azt, hogy a monarchia s a dinasztia politikája egy a magyar nemzet politikájával. A jelentést elfogadja. (Élénk helyeslés.) Návay Lajos: Szerbia fejlődése ránk nézve nem lehet veszélyes, mégis kellő komolysággal emelünk szót Szerbiának az adriai partokon való térfoglalásával szemben, mert ez a monarchia nagyhatalmi politikájával ellenkezik. Reanéli, hogy a belátás útjára tér Szerbia. A monarchia, kifelé mint egy egységes nagyhatalom szerepel, amelynek külügyi vezetősége a két állam akaratán alapszik. De azért tiltakoznia kell az úgynevezett Ina tárvillongások ellen, mert a dualizmus csak ugy tartható fenn, ha mindkét részről megtartják a teljes közjogi precizitást. A Magyarországot érő közjogi támadások nem alkalmasak arra, hogy a monarchia egységét kifelé megmutassák. A kötelesség nehéz órájában gondoljuk meg valamennyien, mi, akik itt vagyunk ós akik kint vannak, hogy egybe kell forrnunk. Bizalommal a külügyminiszter politikája iránt, a jelentést elfogadja. (Általános helyeslés.) Bogdánovics Lucián szerb patriarka helyesli a. külügyminiszter politikáját. Mint a béke és szeretet embere, mélyen fájlalja a balkáni vérontást. Kéri a külügyminisztert, keresse az utat lehetőleg békésen intéztessenek el. A magyarországi szerbek a balkáni rokonság dacára is hűek a kormány és a haza iránt és semmiféle kísérletek nem tántoríthatják el ettől a hitétől. (Élénk helyeslés.) Pejacsevics Tivadar gróf az osztrák delegátusoknak a mi dolgainkba való beavatkozása ellen tiltakozik és hangoztatja gazdasági érdekeinek védelmét. Elnök: Az ülést tiz percre felfüggeszti. A szünet után Lukács György szólalt föl. Iparunk, kereskedelmünk és mezőgazdaságunk termékei ndk — mondata — szabad utat kell biztosítanunk a Balkánra, annál inkább, mert nekünk nincsenek gyarmataink. Az legyen a legfőbb feladatiunk most, hogy az uj helyzettel szemben miként tudjuk megvédeili export-ke,reSkedélmünk és iparunk érdekeit, Előnyös kereskedelmi szerződéseket kössünk a Balkán-állalmokkal s a Törökország által elveszi tett uj területek szuverénjeivel is. Fontosnak tartja, hogy az aegei tengerre szabad legyen az utunk; akadálytalanul el kell jutnunk Szalonikig is. Ezután Berchtold Lipót gróf közös külügyminiszter mondta a következő beszédet: Engedje meg a tisztelt országos bizottság, bogy konstatálhassam, hogy a tisztelt országos bizottság fölfogása a külügyi helyzetről és a követendő külügyi politikáról általában és lényegében egyezik a részemről követett politikával (Helyeslés), amely értékes támogatást talál a tisztelt bizottság állásfoglalásában és bizalmában. Ennek a politikának alapelvei a szilárd ször iséges viszonyhoz való ragaszkodás és a ssertelenségektől tárol álló reális politika, a mely nem vágyódik területi terjeszkedésekre s szem. előtt tartja érdekeinket. A balkáni helyzetinek a háborús események okozta, változásai arra indítanak, bogy azokkal a visszahatásokkal foglalkozzunk, a melyeket ez események a mi érdekeinkre gya korol hatnak. Nincs okunk kételkedni, bogy a balkáni államok a helyzet tárgyilagos megítélése alap ján kiváló jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a szomszédos monarchiával tartós, egészséges viszonyt teremtsenek. A bolgár kamara elnökével, Danevtfél több izben folytatott eszmecseréim csak megerősitettek e fölfogásomban és értékes bizonyítékát tadták a józan politikának, mely a bolgár hadsereg fényes sikerei mellett is e fiatal királyság áillaimiférfiait elihatározásaikbam vezérli. Szándékunk Szerbiával minden téren barátságos szomszédos viszonyban élni. RemélLegújabb női és leánykabátokat csak a Holtzer Ac flLAnil; Piínnól Szegeden, Széchenyi-tér 2. szám, lehet olcsón, MUUIVyi teyiiei szabott árak mellett vásárolni.