Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-17 / 82. szám

14 DÉLMAGYARÖRSZAG 1912 november 17. 2825—1912. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c, 102. §-a értelmében ezennel közhírré leszi, liogy a szegedi kir. járásbíróság 1912. évi Sp. II. 854/2. szánni végzése következtében Dr. Rainer Ágost ügyvéd által képviselt özvegy Seliiitz; Jánosné úgyis mint kiskora Schütz József és Ilona gyámja, Seliiitz Irén és Mária javára 38,9 korona 63 fillér s jár. erejéig 1912. évi augusztus hó 31-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1270 koronára becsült következő ingóságok u. ni.: különféle házi bútorok, nyilvános árverősen eladatnak. Mely árverésnek a szegedi kar, járásbíróság 1912. évi V. 2833/1. számú végzése folytán 138 korona 87 fillér tőkekövetelés, ennek 19,12. évi szeptember hó 204k napjától járó 5% kamatai és eddig összesen bíróilag már megállapított költségek erejéig Teleki-utca 2. szám alatt leendő eszközlésére 1912:. ÉV I NOVEMBER HÚ 18-1K NAPJÁN DÉLELŐTTI 8 ÓRÁJA HATÁRIDŐÜL kitiizetik és ahhoz venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, liogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek szükség esetén a becsáron alul is el fognak adatni. Elsőbbséget igénylők ennek, az árverés megkezdéséig való érvényesítésére felhivatnak, amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési .jogot, nyertek volna, jelen árverés az 1881. LX. t.-c. 120. §-a és az 1908: XL1. (41.) t.-eikk 20. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szegeden, 1912. évi október hó 194k napján. Farkas Elek, kir. Irir. végrehajtó. Iliidessen a Délmagyai 01 szagban 2866—1912. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, bogy a szegedi kir. járásbíróság 1912. évi V/2227, számú végzése következtében Dr. Griiner Fülöp ügyvéd által képviselt Kliiiger. Henrieh javára 511 korona s jár. erejéig 1912. évi julivis hó 13-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 2590 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: lovak, borjuk, kocsi ós egy cséplőgép nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegedi kir. járásbíróság 1912. évi V. 2227/3. számú végzése folytán 511 korona tőkekövetelés, ennek 1912. évi május hó-7-ilk napjától járó 6%. kamatai, 1lp%' váltódij és eddig összesen 96 korona 60 fillérben bíróilag már megállapított költségek erejéig, Sárkány-utca 6. szám alatt Szegeden 1 oen dő megtartására 1912. ÉVI NOVEMBER Hő 18-1K NAPJÁN DÉLELŐTTI 10 ÓRÁJA HATÁRIDŐÜL kitiizetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, liogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén IVecsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítést nyertek volna, ezen árverés az az 1881. évi LX. t.-c. 120. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szegeden, 19.12. évi október hó 29-ik napján. Sebesztba, t kir. hir. végrehajtó. KÖZGAZDASÁG A magyar kereskedelem és ipar az uj Balkánon. ISaját tudósítónktól.) A magyar kereskedelemre és iparra nézve a Balkán változott viszonyai csak nyereséget jelenthetnek. A török igazgatás alatt ezek a területek gazdaságilag teljesen elhanyagoltattak, mig most nemcsak a pusztításokat hozzák majd helyre, hanem nagyszabású uj építkezéseket, beruházásokat is fognak megindítani, melyeknek javarészét a magyar iparnak kell megkapnia. Mert mi vagyunk a legközelebb a Balkán-államokhoz, melyeknek gazdasági fejlődésére mi elsősorban gyakorolhatunk befolyást. Az osztrák-magyar monarchia tehát nagyszabású kereskedelem-politikai akció előtt áll, melynek sikere sok előnyt és hasznot, balsikere annál nagyobb károkat hozhat közgazdaságunkra. Ezt az akciót az érdekelt körök egyetértésével és meghallgatásával keh düllöre vinni. Politikai szempontokat, melyek az akció sikerét veszélyeztetik, nem szabad ebbe a kérdésbe belekeverni. Az az igyekezet, amellyel Szerbiát vérrei szerzett politikai előnyeiben korlátozni akartuk, máris ártott az ügynek. Most azonban, ugy látszik,.a félreértések eloszlottak, ugy, hogy külügyi kormányunk minden hátráltató momentum nélkül foghat hozzá ahoz a kereskedelem-politikai akcióhoz, mely a magyar exportnak uj életre kelt korszakát hivatott inaugurálni. Minthogy pedig a háború befejezése után a visszahúzódott töke ismét a piacra fog kerülni és ezzel a pénzviszonyok is fokozatosan javulni fognak, a magyar kereskedelmi és ipari tevékenységre nézve kedvező konjunktura kilátásai nyílnak. x A szerb államvasutak áruforgalma. A Máv. üzletvezetősége a szerb kir. államviasutakon fennállott forgalmi akadályra vonatkozóan közli, hogy a szerb kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint ennek vonalain az áruiorgalom folyó évi november hó 14-tőL kezdve a következő megszorításokkal isimét felvétetett: A szerb kir. államvasút ákon a helyi és közvetlen áruforgalom a lehető rakodásig, amennyire azt a járómüvek és a járuilási helyek megengedik, a fuvarozási határidő betartásának kötelezettsége nélkül saját állomásaikon Szerbiába rendéit oly kocsirakoiinányu és Belgrád loco rendeltetésű küldemények vehetőik fel, amelyek legalább 5000 kilogramm súlyúak és ezek elvámolása magában a kocsiban végezhető. Szerbiából származó minden ára, kivéve szárnyast és friss búst, Belgrádban átrakandó és uj fuvarlevéllel továbbítandó. Az áruforgalom Bulgária, ós Törökország részére még szünetel. x Nagyvárad-Kaposvár-Fiume-i gyorsvonat. A Máv. igazgatósága a májusi menetrendbe uj gyorsvonatot állit be: a nagyvárad —kaposvár—tiniméi gyorsvonatot. Goinloakodás fog történni egyúttal az iránt is, liogy e gyorsvonatokhoz Pécs felé kapcsolatot teremtsenek. Az uj gyorsvonat, melynek Kolozsvárról is átmeneti kocsija lesz Fiúméig, Nagyváradról hajnali 3 óra 50 perckor fog indulni, még pedig Domibovárig mintegy 7u kilométeres gyorsasággal, egyike lesz tehát legszebben futó gyorsvonatainknak, Pécsről a délután 4.23 perckor induló gyorsvonatnak lesz Szeged, Nagyvárad felé csatlakozása, a hova a fiumei gyorsvonat éjjeli egy óra után néhány perccel fut he ós az ut Pécsről Szegedre öt órát fog igénybe venni. Szabadkára pedig innen el lehet jutni ötödfél óra alatt, a mi rendkívüli haladásnak mondható. A gyorsvonat! kocsikat Dombóvárnál csatolják a budapest—kaposvár—fiumei nappali gyorsvonathoz, mely este érkezik Fiúméba, A közvetlen Budapest—péosi gyorsvonatok május 1-én megkapták a más vonalakon jól bevált barn ía doszt ál y n kocsik at, x Békésmegye vasutaí, A Csaba—kondorosi vasúthoz Kondoros község 100.000 koronát, Csaba község pedig 200.000 koronát szavazott meg. A még szükséges' tőket a vármegye, az érdekelt és a Békés—Csanádi Vasút fedezik. Ugy bulijuk, liogy az érdekeltek már folyamodtak az építési engedélyért. A Kunszer tűiért on —Szarvas —• Öcsöd — Békésszentandrás—Köröstarcsa—Mezőberéuyi Vasút kiépítéséhez Szarvas és Mozőberény községek nem akarták a hozzájárulás megszavazni. Ennek folytán az engedményesek részletekben kénytelenek tervüket megvalósítani. Egyelőre a köröstarcsa—inezőjberényi, azután pedig a kunszentmártoni—szarvasi vonalrészt akarják kiépíteni. Felelős szerkesztő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. üaisasmiissBSisafaiaBaaMiaBBBaisr laaessasa 6 a abb e a a a a b b a *,' <-*_ Városi , ff Szinház ta«ssseras3»«9a» jSiÍRMBSStl inaa«nnin«ui Wv Folyószám 9.3 Szeged, 1912. évi november 17-én «eassK««»ft*MiH«aaeBv*aaa*Kai!BaM)«»K«*si>«<i»* » ..».«« Délután. Nagv npereüe, 4 képben. Irta: Chremiaux. Fordító (la Latabár. Zenéjót szer/.ette: Offenb'ach. Rendező: FERENCZY FRIGYES, SZEMÉLYEK: Orphe us, hegedűművész riicbebeu Thornra Zsiga Euridice, neje Nagy Aranka Arislheus (Plútó) Ladis-lay József A közvélemény Körmendi Ilonka Jupiter, Olympus uralkodója Heltai Jenő junó, neje Miklósi Margit Vénus ileita: Olga Diana Aulai EIZSI Minerva Kállay Margit Mars Virágháty Lajos Hébe, pohárnokra Horváth Irén Cupido Déry Rózsi Flóra Martinyi Ilona Terpsichore, táncművésznő Egyed Lenke Stix Jankö Solymossy S mdor Herkules, őrmester Erdélyi Sándor Mercur Szatmáry Árpád Bachus Leszkay Dezső , Esculap Pápai József Morpheus Ács Mihály Történik az. 1-ső szakasz: Thebeben, Orpheus laka előtt; a 2-ik az Olymban ; a 3-ik és 4-ik a pokolban. a»saBHRies*aSEnHt>cai9istianB8!:es!saassBas»iis0 Este. TÜNDÉRSZERELEffl. Regényes daljáték 3 felvonásban. Irta: Martos Ferencz, zenéjét szerzette: Muszka Jenő. Rendező: FERENCZY FRIGYES. SZEMÉLYEK: Máté Borbála, a felesége Gergő, a fiuk Örzse, a leányuk Csalabér, bakter Csalabérné Vizi király Csilla, leánya Cincér, tücsök király Remete Gyöngyvér 1 Tünde Sellők. Hableány ] Mari, parasztleány Demeter, harangozó Pista, falubeli legény i\ kis tücskök Pogány Béla Szűcs Irén Olah Gyula Kállay Margit Solyrnossy Sándor Miklósi Margit Szatmáry Árpád Déry Rózsi Körmendy Ilonka Ladiszlay József Horvátit Irén Martinyi Margit Ácsné Lidia Heltai Olga Pápay József Pécsi Lajos Szabó Vili Fekete Margit Ács Gyuszi Ács Aranka Lévai Mariska Falubeli nép, vénasszonyok, leányok, legények, erdei manók, törpék, koboldok, lidércek, békák, sellők, nagyfejű szörnyek, hableányok, kis tücskök.