Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-15 / 80. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG Í9Í2. november Í5. Arnyelőn Lajos bériesgazdával, akit durva szavakkal illetett. Angyalán erre Mészárost pofon ütötte, mire ez kirántotta a bicskáját és tövig beledöfte Argyalán mellébe. A szerencsétlen ember eszméletlenül terült el a földön, ma délután pedig beszállították a szegedi közkórházba, ahol konstatálták, liogy életveszélyes .sérülést szenvedett, mert a kés i>engéje a tüdejét is megsértette. — Szabadgondolat. A szabadgondolkodók havi folyóiratának novemberi száma a habomról szóló speciális tantalommal jelent meg. Vezető helyén Anatole Francénak beszédjét közli s utána a cikkek egész Sora a legkülönbözőbb szempont tikból világítja meg a háborúik elméletét s a Balkán-kérdést: Kosa Miklós a nagyhatalniak balkáni érdekeltségeit ismerteti, Iissekruljev Kriszta azokat a momentumokat, amelyek a Balkán-szövetséget létrehozták s a balkáni népeket háborúba vitték, Székely Artúr a háborúk megszűnéséinek lehetőségeiről ir s a. munkásság hatalmas háború ellenes akcióját jelöli meg olyan tényezőnek, amelytől leginkább várhatjuk, bogy még a tőkéstermelési, rend megszűnése előtt Lehetetlenné fogja tenni a háborút. Dénes Artnnnaik „Az egyház és a háború" cimü cikke azt a visszás ós mégis törvényszerűen ismétlődő magatartását teszi éles kritika tárgyává, mellyel az egyházak a most folyó és majd minden elmúlt háborúban aktív szerepet vállaltak. A modern háborúk horribilis költségeit ismertető ós a háborúk „természettudományi" indokolását kritizáló kisebb cikkek után számos aktuális szemle és könyv ism ertetése továbbá a szabad gondolkodó mozgalom hírei — köztük Vermei- Sombart budapesti előadásainak részletes ismertetése — teszik teljessé a füzet tartalmát. A Szabadgondolat. előfizetési ára egész évre 4 korona, félévre 2 korona, egyes szám ára 40 fillér. Megrendelhető Várnay L. könyvkereskedésében. IIIIIIINRIIIIBIRVIIBHIIIIIIIIRIIIfltlIIIRISIRtdl A DÉLMAGYARORSZÁG TELEFON SZAMAI: KIADÓHIVATAL: 81. SZERKESZTŐSÉG: 305. A Nővédő-Egyesület a gyermekekért. (Saját tudósítónktól,) A Szegedi Katolikus Nővédő-Egyesület napközi otthonának épülete amint azt már jeleztük — elkészült s igy most az egyesület azon fáradozik, liogy ezt a fontos gyermekvédelmi intézményét rendeltetésének mielőbb át is adhassa. Ebben a tárgyban az egyesület két bizottsága is tartott ma gyűlést, ínég pedig a napközi otthon felügyelő-bizottsága s az egyesület választmánya. Mindkét gyűlésen a tagők majdnem teljes számban voltak jelen, ezzel is kifejezést adva, a napirenden lévő ügy iránti érdeklődésüknek. A felügyelő-bizottság gyűlését négy órákra- nyitotta meg Raskó Istvánné elnökaszszony. A teljes számban megjelent bizottsági tagok üdvözlése után az elnöknő lelkes szavakban mutatott rá a napközi otthon nemes hivatására s azon szép feladatna, amelyet a gyermekvédelem terén szolgálná kiván. Az önzetlen munkához kéri a fielügyelő-íbizottság minden egyes tagjának közreműködését s a vezetőség részére a támogatást. A helyesléssel fogadott megnyitóbeszéd után Shnkó Elemér dr. titkár bemutatta a napközi otthon szabályzatát, amely a felügyelő-bizottság működési körét is részletesen megállapítja. Az előterjesztett szabályzat alapján a felügyelőbizottság azután a napközi otthonra vonatkozó részletkérdésekkel foglalkozott. Igy .kimondotta, hogy az intézményt 1913. január 7-én nyitja meg s abban naponként 60 gyermeket helyez el. Az elhelyezett gyermekek nemcsak gondozásban és felügyeletben, hanem ellátásban is részesülnek, napi csekély 20 fillér dijért. Azonban még ezen dij fizetése alól is van felmentésnek helye, amelynek feltételeit a bizottság meg is állapította. Tudomásul vette azután a bizottság az elnöikaszszony előterjesztését az intézmény felszerelésére és berendezésére vonatkozólag. Az intézeti orvos választása került most sorra. A felügyelő-bizottság erre a tisztségre dr. Gyuritza Sándor tiszti orvost hívta meg. Minthogy a napközi otthoniban a gyermekeket óvodaszerüteg is foglalkoztatják, a felügyelőbizottság az elnök javaslatára elhatározta, hogy óvónői állást szervez .Az állásra a bizottság Zengei Ilona okleveles óvónő meghívását hozta a választmánynak javaslatba. A felügyelő-bizottság tárgysorozata ezzel ki is merült s a gyűlés Raskó István elnöknek a gyermekvédelem fontosságától mélyen áthatott s őszintén átérzett zárószavaival véget ért. A napközi otthon felügyelő-bizottságának ez volt az első s igy alakuló gyűlése. Az érdeklődés, mely ez alkalommal a tagok részéről megnyilatkozott, biztositéka annak, bogy az intézmény vezetése oly kezekbe van letéve, amelyek azt céljának és hivatásának megfelelően irányítani is fogják. Az intézmény helyes vezetésének és működésének legbiztosabb alapja azonban kétségkívül Raskó Istvánné elnöknő személyében rejlik, aki kezdettől fogva. elismerésre méltó s valóban páratlan tevékenységgel fáradozik a napközi otthon szervezése és megalapozása érdekében. A felügyelő-bizottság gyűlése után a tereim képe megváltozott, amennyiben most a választmányinak majdnem teljes számban megjelent tagjai foglaltak helyet a zöld asztal körül, liogy az egylet ügyeiben tanácskozzanak. A választmányi gyűlést is Raskóné elnöknő vezette. Üdvözlő szavai után a választmány magáévá tette a felügyelő-bizottság javaslatát Zengei Ilona óvónő meghívását Illetőleg. A gyűlés legfontosabb tárgya most következett. Az egyesület ugyanis intézményei nek célirányos vezetése érdekében igazgatónői állást szervezett s ennék a betöltése képezte a mai gyűlés faladatát, Raskó Istvánné ajánlatára a választmány erre a tisztségre egyhangú határozatával Rónai Erzsébet okleveles polgári iskolai tanítónőt hívta meg. A meghívott igazgatónő nyomban le is tette a fogadalmat s az elnöknő meleghangú üdvözlő szavaira szép beszédben köszönte nieg a bizalmat s fejtette ki programját, amely szerint működni kíván. A háború eshetőségéről esett szó a választmányi gyűlésen. A hölgyek ugyanis válságosnak tartják a helyzetet, hogy a napközi otthont háború esetére átengedik kórház céljaira. Azonban nemcsak ezzel kávámnak szolgálatot, tenni szükség esetén a haza védelmében megsebesült hősöknek, hianem azokat maguk ápolni is fogják s ebből a oélbő-l a szükséghez képest ápolónői tanfolyamot rendez majd a válaSztmáovy. Napirenden volt még ai első közművelődési estély rendezése is, amelyet az egyesület december 1-én tart meg. A szokásos katolikus hál is szóba került, amelynek megtartását azonban az országos viszonyoktól tették függővé s a további intézkedésekkel az elnökséget bízták meg. A bál tiszta jövedelme a napközi otthon céljait fogja szolgálni, örömmel vette tudomásul a választmány, hogy a városi törvényhatósági bizottság az 1913. évre 2500 koronát s 9 öl tűzifát szavazott meg a napközi otthonnak, a DMKE pedig két patromázsa részére könyvtárt adományozott. Kisebb jelentőségű folyó ügyek tárgyalása után az elnök asszony megköszönte a választmányi tagok támogatását és érdeklődését s a gyűlést bezárta. KÖZIGAZGATÁS Miniszteri leirat a bejelentő hivatalról. (Sajót tudósítónktól.) A szegedi bejelentő hivatalról már évek . óta tárgyalnak, a közgyűlés a mult év januárjában már el is határozta a bejelentő hivatal szervezését ós a belügyminisztertől kérte a bejelentési kötelezettségről szóló szabályrendelet jóváhagyását, Bejelentő-hivatal azonban még ma sincs az ország második városában, még mindig az aktalovelezésnél tartanak. Most például, a legújabb belügyminiszteri leiratból kitűnt, bogy formaságon akadt meg a szegedi bejelentő hivatal ügye. A közgyűlés ugyanis a miniszter megkérdezése nélkül határozta el a bejelentő hivatal szervezését. A megalkotott szabályrendelettel] megállapította a költségeket, a hivatalnokok számát és fizetését. A miniszter erre megjegyzi, hogy a bejelentési kötelezettség kiterjesztése az ő joga. Most tehát elölről kell kezdeni mindent: kérni kell a belügyminisztert, hogy engedjp meg a bejelentési kötelezettség kiterjesztését. Csak azután jöhet a többi. A miniszteri leirat szószerint a következő: A rendőri bejelentési kötelezettségről alkot ot t szabály rendel et, Mult évi január hó 27-ón tartott rendes közgyűlésén 41. kgy. sz. a. hozott határozatára, mellyel a rendőri bejelentési kötelezettség életbeléptetése tárgyában 102458/912. sz. a. kelt rendeletem ellenére a bejelentési kötelezettségről alkotott szabályrendelet jóváhagyását újból kéri, — értesítem a közönséget, hogy az idézett határozatában kifejtett álláspont téves, mert az 1879. XXVIII. t.-e. 23. /pában foglalt ama rendelkezése, mely a belügy minisztert hatalmazza fel arra, hogy az idézett törvényben körüliirt bejelentési kötelezettséget azon városokra is, ahol annak szüksége mutatkozik, rendeleti uton kiterjeszthesse, ma is érvényben van és igy a fent idézett rendelet nem sérti a törvényhatóságnak az 1886. XXI. t.-c. 2. §-ában biztosított szabályrendelet alkotási jogát. A mellett, hogy az előbb idézett törvénycikk fontos államérdekből ezen kötelezettség életbeléptetésének jogát a kormányhatóságira ruházza; módot nyújt arra, hogy annak óletteléptétése iránt az illető város közönsége tehesse meg a kezdeményező lépéseket. Az idézett határozat kapcsán felterjesztett ügyiratokat ennélfogva oly felbivással küldöm vissza a város közönségének, hogy az 1910. évi december hó 17-én 102458/912. sz. a. Alaptőke és tartalékok : 172 millió Betéti állomány 1911 végén 368 millió Takarékbetéteket a mindenkori pénzviszonyoknak megfelelő kamatozás mellett betéti könyvekre és pénztárjegyekre a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank részére Szegeden átvesz 111R. MIKSA bank- és váltóüzlete Széchenyi-tér 2., mely cégnél a betéti könyvek és pénztárjegyek vissza is fizettetnek.