Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-15 / 80. szám

1912. november 16. DÉLMAGYARORSZÁG v » vallomásadásnál hasznos tudni, hogy a tiszta jövedelem kiszámításánál mik vonandók le a nyers bevételből, nevezetesen: a nyers bevétel megszerzésére fordított összes kiadások, ideértve a leltári vagyon karbantartására, megújítására, pótlására és kezelésére fordított kiadásokat, évi leírások, ha már elszámolva nincsenek, államsegélyek, iizemi veszteségek, kamarai illetékek, biztosítási dijak, állami és községi közvetett adók, illetékek és vámok, valamint a gazdasági, ipari és egyéb alkalmazottak után fizetendő járulékok és költségek. Az üzletet terhelő adósságok kamatai, üzleti bérek és oly üzleti terhek, melyek a jövedelmet apasztják. A .vallomásban feltétlenül megemlítendő 1. az üzlet álló és forgó tőkéjének nagysága, 2. évi haszonbér, 3. az alkalmazott hivatalnok, segédek és munkások száma, járandóságaik egy évi összege, 4. évi lakás és üzlethelyiség bér, ezen vallomáshoz esetleg a nyereség- és veszteség-számla is mellékelhető borítékban. Alaptalan hir a horvát bán lemondásáról. Bécsből ma a következő táviratot kaptuk: Itteni politikai körökben elterjedt hir szerint Cuvaj báró horvátországi királyi biztos beadta lemondását és a horvát ügyek vezetését Rhetnen báró hadtestparancsnok fogja átvenni. Horvátország kormányzása egészen olyan lesz, mint Boszniáé és Hercegovináé. A bécsi hírrel kapcsolatosan kérdést intéztünk a legilletékesebb helyen. E szerint az egész hírből egyetlen szó sem igaz. Cuvaj bán nem mondott le, lemondásának a kérdése még csak föl sem vetődött. Következésképen a híreszteléshez fűzött másik kombináció is teljességgel alaptalan. Bilinszki a királynál. A király ma délelőtt tizenegy órakor Bilinszki lovag közös pénzügyminisztert külön kihallgatáson fogadta, amely ötnegyed óra hosszat tartott. Az anya (ijedten): Vagy igen . . . Talán már igen. A leány: Nem. Ne mondd, hogy igen. Most már tudom, hogy nem. Az anya: Hát nem. És látod: nem történt semmi baj. Látod, megszerettük egymást. Látod, boldogan élünk. Hidd el nekem, ezt jobban tudom én, mint te. Ha asszony leszel, majd meglátod . . . A leány (kétségbeesve): Hogy van az, hogy én eddig soha erről téged nem kérdeztelek? Miért vettem én olyan bizonyosra, liogy ti nagyon, nagyon, nagyon szerettétek egymást? Az anya: Mert láttad, amióta csak gondolkozni tudsz, mennyire becsüljük egymást. Mert amióta az eszedet tudod, csak szeretetet látsz közöttünk. Ha hallgatnál rám, te is . . . A leány: Nem. Nem azért. Én eddig magamat . . . szépnek tartottam. Én eddig magammal . . . mindennel, ami rajtam van . . . ami bennem van . . . meg voltam elégedve. És ha magamról gondolkoztam ... ha a tükörbe néztem, mindig . . . öntudatlanul is . . . azt gondoltam . . . nem is gondoltam, soha nem gondoltam rá, de mindig ugy éreztem, hogy ti egymást nagyon szerettétek. Nagyon, nagyon, nagyon. Most . . . nem mernék tükörbe nézni. Az anya: Miért? A leány: Ugy érzem . . . egyszerre megrutultam. Az anya: Oh, te csacsi, látod, milyen naiv vagy; hiába a legokosabb leány is csak egy butácska . . . A leány: Vége a magamban való bizalmamnak. Nem érzem: miért élek. Nem tudom: hogyan élek . . . Az anya: Oh te! Te kisleány.!. Te okos Pánik Pancsován. Szállást csinálnak a negyedik hadtestnek ? (Saját tudósítónktól.) Tegnap korán reggel egy szolgálati öves, 46-os gyalogos hadnagy és egy városi rendőrőrmester a helyi elszállásoló bizottság tagjaival együtt sorra járták a házakat, amelyekben minden lakható helyiséget, istállót és fedett helyeket lefoglaltak, kifejezetten a budapesti negyedik hadtest elszállásolására. Ezek az intézkedések nagyban fokozták a lakosságnak napok óta észlelhető izgatott nyugtalanságát. Az egész város a zajos készülődésről és a monarchia akcióba lépéséről beszél. A betevők megrohanták a bankokat. A lakosság magyar része leghangosabban követeli pénzét, hogy vele a veszély kitörése esetén családostól együtt elmenekülhessen. A szerbek pedig összes kivett tőkéiket egyenesen Belgrádba küldik. Érdekes, hogy a szerbek pénzéért Belgrádból még mindig akadálytalanul közlekedő testvéreik járnak be Pancsovára. Ezek a belgrádi szerbek háromnégy személyes csoportokban az itteni kisebb vendéglőkben szállnak meg. Megérkezésük hallatára rövidesen megtelik a korcsma az idevaló szerbekkel, a gajdácsok szerb vitézi tettekről énekelnek és a belgrádiak egészen nyilvánosan intézik dolgaikat. A Templomutcában levő Balogi-féle korcsmában végignéztem egy ilyen jelenetet. Három hatalmas termetű belgrádi beszélt pancsovai testvéreinek, kiknek lelkes izgatottsága fokról-fokra nőtt. Közben két rendőr is megfordult a helyiségben. Ezek azonban csodálatosan semmi feltűnőt sem tapasztaltak és egy-egy pohár bor lehajtása után nyugodtan távoztak. Az izgatás e helyen késő estig tartott, mire a belgrádi szerbek bőven megjutalmazták a gajdácst s ugyané korcsmában nyugvóra tértek, majd hajnalban akadálytalanul távoztak. Ezek után bátran feltételezhető Fodor József itteni bankelnök-igazgató előadásának valódisága, akielőttem eként nyilatkozott: — Mi el lehetünk készülve a legroszszabbra. Az itteni szerbek, nem tudjuk, nagylány! Gyere ide, bujj hozzám, az ölembe, hiába vagy olyan okos és olyan tanult és olyan müveit, mégis csak az én kedves, csacsi kisleányom vagy . . . Gyere ide. A leány: Nem édesanyám. Az anya: Nem? Miért? A leány: Csak, édesanyám . . . Most ne! . . . Az anya: Miért? A leány: Ne . . . Hiszen igen, én tudom, hogy most más időket élünk, más idők voltak azok, nem akarlak én téged . . . bírálgatni ... de most ne! Az anya (lassan): Hát jó. Most ne. Majd idejössz még hozzám. Majd belátod még, hogy nekem igazam volt. Isten ments, hogy én kényszerítselek ... De nemsokára hazajön apa . . . majd akkor meglátod ... ő is megerősíti, amit mondtam, igazat ad nekem ... A leány (rémülten): Édesanyám, kérlek, ne beszéljünk apával ezekről a dolgokról. Az anya: Miért? A leány: Nem akarom, hogy ő beleszóljon . . . hogy ő most erről beszéljen velem . . . Az anya (kissé sértődötten): Miért? ö nem érdemelte meg ezt tőled. Apa ugy szeret téged . . . A leány: Igen, de . . . Az anya: Mit de? Ezt nem érdemelte meg tőled. A leány: Nem. Hanem én . . . Az anya: Hanem te? A leány: Hiszen majd másképpen lesz ez. Majd elmúlik ez. Hanem én most ugy érzem . . . Az anya: Mit érzel? A leány (kétségbeesve): Ugy érzem, liogy most egyszerre . . . egészen idegen lett hozzám. nem hordják-e már is handzsárjaikat a kabátjukkal takart övükben. Lábunk alatt mozog a föld. Az izgatottságot nagyban jellemzi az az eset, amely velem történt. Wolf István állomásfőnök, a Magyar Társaskör estélyére invitált bennünket. Mi a kiszabott időben pontosan meg is jelentünk. De üres termekben csak a szolgát találtuk. Kiderült, hogy a pesti lapok megérkezte után, mindenki hazaszaladt az estélyről, hogy családját az azokban foglalt hírekkel szemben megnyugtassa. Az éjjel szinte lehetetlen izgalmak között kezdődött. Rémítő hatást keltett az Ugrón elleni merénylet hire, melyet — szerencsére — még idején megcáfoltak, de a cáfolatot igen sokan nem hitték el. Éjfél előtt Belgrádból nyert értesülések enyhitőleg hatottak, de ezt nagy mértékben csökkentette a posta elmaradása. Reggelre a hatóság a határon levő csendőrőrjáratot megkétszerezte és a legénységet dupla munícióval látta el. A Szegedi Mérnök és Épitész-Egyesület munkaprogramja. (Saját tudósítónktól.) A magyar mérnök- és épitészegyesület szegedi osztálya a társasélet fölélesztésére és a köri érdekek előmozdítására irányuló általános törekvésein kívül a most meginduló munkaévadban két irányban kíván rendszeres tevékenységet kifejteni. Egyrészt ugyanis szorosabb értelemben vett szakkérdések megvitatására kíván alkalmat nyújtani tagjainak, másrészt pedig a műszaki tevékenység és a modern technikai haladás iránt való érdeklődés fölkeltésére a nagyközönség részére népszerű, nyilvános előadásokat és fölolvasásokat kiván tartani. A szűkebb egyesületi körre szorítkozó tárgyalások témáit is lehetőleg gyakorlati és helyi vonatkozással is biró kérdések közül kívánja az egyesület kitűzni és nevezetesen súlyt kiván vetni arra, hogy a Szeged városát közelebbről érintő összes műszaki vonatkozásu kérdések az egylet körében tárgyilagos és szakszerű ismertetés és megvitatás alá kerüljenek. Ez egyesületi vitaestélyek ciklusát pénteken, 15-én, esti 7 órakor megkezdi Farkas Árpád városi mérnök A városi közutak felszínének vonatozásáról, különös tekintettel a szegedi viszonyokra cimü előadásával. E szűkebb körű egyesületi vitaestély a szegedi Kass-vigadó sakktermében esti 7 órakor fog megtartatni. Hasonló irányú esték fognak közelebb tartatni a szegedi tanyai vasút, a városi épitési szabályrendelet, a városi vizmü, a vasúti javító műhely, a városi pormentesités, a szemétégetés, az élelmiszervizsgálat, a városi iparfejlesztési politika és hasonló kérdések köréből. A nagyközönség részére rendezendő nyilvános előadások sorozatát vasárnap, november 24-én fogja megnyitni Herusch Arthur felsőipariskolai tanár Az elektromos vasutak és az elektromobil cimü, kísérletekkel kapcsolatos előadásával; az előadás helyéről és órájáról falragaszok fogják a közönséget tájékoztatni. Legközelebbre Edvi Illés Aladár miniszteri osztálytanácsos helyezte kilátásba előadását Árpád fejedelem sirja után végzett kutatásainak eredményeiről; az előadáson a helyszínén fölvett eredeti vetített fényképeket is bemutatja Edvi. Az egyesület lépéseket tett arra nézve, hogy az egyes műszaki ágak leghivatottabb, részben országos nevü művelői Szegeden