Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-14 / 79. szám

i ke dóst és veszélyezteti a személyes ' 'ztonságot, kérte, liogy vagy adja át a várt, t, vagy menjen át támadásba, hogy a város ne legyen további pusztításoknak kitéve. Riza bég kijelentette, liogy kötelessége, amennyire lehet kitartani. Az offenzíva azonban nincs helyén, mert a törökök védelmi állásban vannak. Szkutari átadásáról egyelőre szó sem lehet. Éjfél óta vihar ós eső uralkodik, ami a montenegrói hadsereg operálóképességót tetemesen csökkenti s a legénységet feladattal teljesítésében erősen gátolja. A hadsereg vezetősége minden óvintézkedést megtett. Péter visszajön Belgrádba! Belgrád, november 13. Óriási izgalmat keltett egész Szerbiában Danev, a bolgár szobranje elnökének budapesti utazása. A szerbek nincsenek tisztában ennek az útnak a céljával. Pasics miniszterelnökkel együtt Üszkübből a király megérkezését is várják. A király is részt kiván venni a diplomáciai tárgyalásokban. Holnaptól fogva Üszküb felé egy tehervonat is fog közlekedni, amely katonai szállítmányokon kivül magánszemélyek küldeményét is továbbítja. A porta fegyverszünetet kér. London, november 13. A Reuter-ügynökség jelenti Konstantinápolyból: Hir szerint a porta fegyverszünet végett egyenesen Bulgáriához fordult. Konstantinápoly, november 13. A porta a francia kormánytól jegyzéket kapott, a mely szerint ahhoz, hogy a mediáció hatásos legyen, szükséges, hogy a porta közölje békeföltételeit. Noradunghian külügyminiszter a kérdést a minisztertanács elé terjesztette, a mely most tárgyal a föltételekről. Kina háborúval fenyeget. Mukden, november 13. Az oroszmongol egyezmény a sajtóban és a társadalomban nagy izgatottságot kelt. A lapok azt irják, hogy Oroszország újból tevékenykedni kezd a távoli Keleten. Miután Mandzsúria küszöbön álló annexiójdtól tartanak, azzal vádolják Oroszországot, hogy Kina földár ab olását kezdi meg. Tekintettel Oroszországnak Kina iránt táplált ellenséges érzületére, a lapok fölszólítják a kormányt, hogy katonai expedícióval válaszoljon és azt mondják, hogy a nemzet meg tudja majd védeni Kina integritását. Drinápoly! vérfürdő. Konstantinápoly, november 13. A drinápolyi vár helyettes-parancsnokától e hó nyolcadiki kelettel az a jelentés érkezett, hogy a törökök legutóbbi kirohanásuk alkalmával több mint ezer bolgárt, köztük sok tisztet megöltek. A vár erősen tartja magát, bárha a bolgárok az erősség elfoglalására kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek. Konstantinápoly, november 13. Az Alemdar jelenti, hogy Kaval-lát a bolgárok megtámadták és ott heves harcok folynak. A törökök a várost sikerrel védelmezik. Visszahívták a német tiszteket? Konstantinápoly, november 13. A török hadseregben szolgáló összes német tisz teket visszahív ták. Durazzót megszállották ?! Belgrád, november 13. A városban nagy az öröm, mert az éj folyamán az a hir érkezett ide, hogy Durazzót a szerb csapatok megszállották. Hivatalosan a hirt még nem erősítették meg. DÉLMAGYARORSZAG Nagyzás! mánia. Belgrád, november 13. A félhivatalos Tribuna mai vezércikke nagyzási hóbortjában azt irja, hogy egész Európa remeg most a Balkán-államoktól. A szövetkezett Balkánállamokkal — irja ez a lap — egy uj nagyhatalom lépett a hat hatalom sorába. A Balkánországok lesznek az alapja minden további kialakulásnak. 'Sokkal nagyobb a feladata a Balkán-országoknak, mint azt bárki liinné. Nemsokára itt lesz az ideje, hogy kétmillió halkán-bajonett véget vessen az örök Balkánkérdésnek, amely — ugy látszik — némely hatalom szemében még mindig megvan. Közel a pillanat, hogy a Balkán-államok teljesítsék regulator feladatukat a nyugtalan nagyhatalmak között. Evvel azután megakadályozzák az európai konflegráeiót. Már csak ezért a szép feladatért is el kellene ismerni az uj balkáni helyzetet. Védik Konstantinápolyt. Konstantinápoly, november 13. A Tennessee és Montana cirkálók Eila-delfiából Szolimába és Beirutba indultak. Délután du Fournet francia tengernagy az itt horgonyozó tizenkét hadihajó parancsnokának képviseletében, az osztrák-magyar nagykövetség első dragománja, Péra követségi tanácsos a nagykövetség nevében, valamiint Nazif tábornok, a csendőrség főnöke és Ismét tábornok katonai parancsnok u török kormány nevében, tanácskozásra ültek össze, hogy a teendő biztonsági intézkedéseket megbeszéljék. Elhatározták, hogy holnap újból összeülnek és előterjesztik indítványaikat arra nézve, hogy minő intézkedéseket tartanak szükségeseknek. Konstantinápoly, november 13. Hivatalos közlés szerint az utolsó huszonnégy órában tizenöt koleraeset fordult elő, ebből három a város rendes lakossága között. Három eset halálosan végződött, Költözik a szultán ? Pétervár, november 13. A Novoja Vremlja jelenti: Brusszában lázas sietséggel készülődnek a szultán fogadására. A padisiach Hudonvenliiar nevü palotája már készen várja urát. Ha Konstantinápoly elesik, a szultán nem Brusszában, hanem Kómában fog trónolni. A szultán és a trónörökös a háboru kitörése óta nem kapta meg a civiMstájt, ugy, liogy mindent hitelbe kell nekik vásárolni. Az ellenzék parlamenti játéka. Budapestről jelentik: Az ellenzékre fölvirradt a mai nagy nap. Tudvalevőleg mára hirdette, hogy megnyitja az ellenzéki ellenparlamentet. És tényleg megnyitották, a Royal-szállóban. Sipos Orbán, mint korelnök, megnyitotta az iilést, majd az elnökké választott Kossuth Ferenc elnökölt. Apponyi Albert gróf volt a szónok: a külpolitikáról beszélt és beterjesztette az ellenzék külügyi albizottságának jelentését. — Csak a balkáni kérdéssel foglalkozunk most, — mondotta Apponyi. Beszédének a vázlata az vtílt, liogy a balkáni helyzet világos, csak a monarchia intézői előtt -nem az; a statusquohoz ragaszkodnak, pedig ez már tulhaladott álláspont. Az ellenzék kifejezi abbeli aggályát, hogy ha a statusquohoz ragaszkodunk, a világháború elkerülhetetlen. Az ellenzék álláspontja az, hogy nekünk nem lehet érdekünk a Balkánon való terjeszkedés, viszont az se, hogy a balkáni népek terjeszkedését akadályozzuk. Apponyi beszédét figyelemmel hallgatták, majd Batthány és Károlyi Mihály gróf szólaltak föl, röviden, hasonló szellemben. 1912. november 14. SZÍNHÁZ, művészet Színházi műsor: CSÜTÖRTÖK: Prim erőse kisasszony, vígjáték. PÉNTEK: Primerose kisasszony, vígjáték. SZOMBATON: Tündér szerelem, dall játék, bemutató. VASÁRNAP d. ü.: Orfeusz, operett, VASÁRNAP: este: Tündérszerelem, daljáték. Primerose kisasszony. — Bemutató előadás. — (Saját tudósítónktól.) A raffináilt FJers és Caillavet változatosság és réklláan okából irtak egy fehér darabot, mondván: tudunk mi ilyet is. A darab megíródott és a kedves öreg francia disznóságok kimaradtak belőle — szinte a helyeket is kiérezni a párbeszédekből, hogy hol — és velük együtt az a mutattató vidám szellemesség is, amely nélkül a francia modernek teljesen élvezhetetlenek. Az a valószinületlen és mesterkélten primitív mese, amelyet határozottam szürke tónusban, fajsulytalan (lielógnsökban és álszemérmes érzeméuyekben lefolytat előttünk e rutinos francia cég, vézna váz a három elnyújtott felvonáshoz. Emberei nem a való éleiből kerültek elő és nem is az irodaiamból; idomítható, kasírozott színpadi figurák, naivul kieszelt, rugók hordozói, akiknek bábvolta azonnal kitűnik, ha a logika és a lélektani valószínűség látóüvege elé vesszük őket. Hipermondern franciák, akik primitívek akarnak lenni — valóban mulattató! A dékedence mint mesemondó és a társadalmi groteszk, mint köl/isézet nagyon eiidegenitően ható tényezők. Senkii sem hisz a párisi rutiniék édes-faizü édességében, tükörbekacsintó szemérmességében a naivitásában is perverz meseszövésében, hanem kiszámítja, előre a szinen történendőket és mondandókat, vagy malmot játszik az ujjaival. Hja, de a cég hírneve és a párisi postától végző! A darab hihetetlenül gyenge előadásban került szinre Szegeden. A szereplők közül esak Virányi Sándor és Gyönyyössy Teréz említhetők elismeréssel, — ők eltalálták a szükséges hangot és legalább nem ingadoztak benne. A szerelmes Pienne tartózkodó, forró szerelmes igényeit Virányi lágy és férfias melegséggel, nemes és keresetlen pózokban mondotta el s a falusi parasztlány -Donatíenne kis kabinetalakját Gyönyyössy Teréz sok egyéni -kedvességgel, liuim-orral -és tudatossággal rajzolta meg. Ök -ketten stilusegységre is törekedtek. Kár, hogy a naiva a szavait kisérő tetszés nyomán kissé túlozta a pointeket. Kis -szerepében vígjátéki élénkséggel játszott László. Szohner Olga, a mindig kitűnő művésznő, ebben a szerepben nem tudott elhelyezkedni. Nem volt se szentimentális, se éjtator, se pajkos, a különben is tulmerószen kieszelt leányjellem technikai útvesztőiben eltévedt. Nem kizárólag az ő hibája. Sókkal értelmesebb színésznő, semhogy az édeskés naiva-eszközökhez folyamodott volna, pedig a Primerose szereplője csak ezekkel vághatja keresztül magát a lélektani szakadékokon. Csiki László sem érezte magát jól a pajkos bíboros, inkább bohózatba való szerepében. Hiányzott az összjáték, a szereptudás, a megfelelő társalgás iaiz egész vonalon; a rendezés jobban ügyelt a lódobogásra, mint arra, hogy egységes társalgási tónust, megfelelő színpadi mozgást produkáljon. A dráma teljes elhanyagolása különösen megérzett ezen az előadáson. A Newyonk szépét nem merték volna ilyen készületlenül felmelegiteni. * Az aradi Nemzeti Színház évi bére. Szendrey Mihály Arad város bizottságához beadványt intézett, melyben a színházért megszabott, 6000 koronát kitevő évi bér elengedését kéri; kérelme mellett azt hozza föl, hogy mig azidén két magas fizetésű prima-