Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-14 / 79. szám

2 * DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 16. Az uj adótörvények. Irta : Pillich Gyula. III. A könyvvizsgálat a bizottság által meg­állapított és az adózóval közölt napon foga­natosítandó. Az átvizsgálást titoktartás kö­telezettsége mellett az adózó vagy megbízott­ja jelenlétében a biz. előadó vagy más pénz­ügyi tisztviselő teljesiti. A bizottság a könyv­vizsgálást nem végezheti. Ha a bizottság a bevallott jövedelmet nem találja elfogadha­tónak és olyan segédeszközök sem állanak rendelkezésre, amelyek alapján a megbecsü­lendő jövedelem nagyságát pontosan szám­szerint megtudná határozni, a bizottság ar­ra törekszik, liogy a jövedelem nagyságát külső ismertető jelekből vagy hasonló adókö­telesekre már megállapított vagy azok által bevallott jövedelemmel leendő összehasonlí­tás utján állapítsa meg. Ennél az eljárásnál az adózónak egész gazdasági helyzete jöve­delmének eléréséhez, szükséges költségeinek nagysága, életmódja, költekezése és egyes jövedelmi forrásainak egymáshoz való viszo­nya vétetik figyelembe. Ilyen ismertetőjelek: a lakbér összege, saját házában a lakás ter­jedelme, minősége és bérértéke, a cselédek szama, a közös háztartásban levők száma és ellátása, a gyermekek neveltetésének módja, az önállóvá lett gyermekeknek nyújtott já­radékok, a rokonoknak adott segítségek, nyaralók tartása vagy bérlése, fogatok, há­taslovak, automobilok tartása, vadászatok­bani részvétel, szinház-bérlet, nagyobb uta­zás, nagyobb kiadás könyvek és képekért. Megjegyzendő azonban, hogy a fogyasztás­sal járó költekezés csupán a jövedelem becs­lésének alapja s korántsem a megadóztatás tárgya. Helytelen volna tehát az az adóki­vetés, amely az adózó költekezéséhez iga­zodnék, amikor nyilvánvaló, hogy ez az adó­köteles jövedelemmel összhangban nem áll. Hát például az adózó költekezését — egész­ben vagy részben — bizonyithatólag nem jövedelméből, hanem vagyonából avagy hoz­zátartozóinak önként nyújtott hozzájárulásá­ból vagy más oly forrásokból fedezi, ame­lyeknek hozadékai adóköteles jövedelméhez hozzá nem számithatók, ugy az ilyen össze­gek az adó alá eső jövedelem becslésénél fi­gyelmen kivül hagyatnak. Tényleges viszo­nyok és adatok iránt, melyekből adóköteles jövedelme vagy bevétele megítélhető, köte­Az ellenség. Irta: Ady Endre. A romos Pelley-kastély alatt égnek me­redt két jegenye. Ez volt a világ két legma­gasabb jegenyéje. Itt már minden a miénk volt. A denevérek s a jegenyék. A lángok, a melyek Szent-György táján kéken fölcsap­tak, Miska, a hosszú sváb kocsis is, aki látta: — A Pelley-kincsek tisztulnak most. Igy mesélte reggel Miska s én emlékez­tem, hogy éjfél idején a Bodri haragudott. Oh, az szörnyűség, ha a Bodri haragszik. Mert a mi jegenyéink az eget verik. A Pelley­romok alatt lappang a kincsek kincse. Es Bodri a Föld leghatalmasabb kutyája. Nagyszerű remegésben teltek akkor az én napjaim. Királyi udvar volt a rongyos porta, melyhez az apám vásárlással vette a romos Pelley-kastélyt. Ez a kacsa-lábon for­gó rezidencia volt. Ide csak előkelő szelle­mek járhatnak éjszakánként. A kuruc ezre­des, Pelley Ádám például. Vacogott a fogam minden elalváskor, de nyaras nappalokon bátran játszottunk Eger-játékot a romokon. Csuporból öntötte a téglacsucsról forró szu­rok helyett a vizet Dobó Katica. Egyébként meg Tabay Klárikának hívták e Dobó Kati­cát. Nyolcéves leány a szomszédból, kivel kettesben is játszottam a jegenyék alatt. Nap­pal nem féltünk: velünk volt a Bodri. Ha jön­ne tüzes sárkány: Bodri megölné. Esténként is csak az adott csöpp bátorságot: künn a Bodri. Tiz kutyával megverekedett már a les mindenki tudomása szerint, akár mint ta­nu, akár mint szakértő fölvilágosítást adni, ha erre a kivető bizottság fölszólítja és a ki­hallgatás tiltva nincs. Ezen eljárás során a faggatás és családi viszonyokba való avat­kozás nincs megengedve. A tanukhoz és szakértőkhöz a bizottság engedelmével — az adózók is intézhetnek kérdéseket. Alkal­mazottak és volt alkalmazottak csak az adó­köteles beleegyezésével hallgatható ki. Adó­köteles féllel versenyviszonyban állók tanu­ként ki nem hallgathatók. A bizottság elő­ször az általános kereseti adót s az arra eső netáni birságpótlékot, azután pedig a jöve­delemadót s az arra eső netáni birságpótlékot állapítja meg. A végzés kihirdetésekor adózó köteles nyilatkozni vájjon kiván-e és mely okból a fölszólamlási bizottsághoz felebbez­ni. A felebbezés lehet együttes, de lehet kü­lön a jövedelemadóra, a jövedelmi adópót­lékra, az általános kereseti adóra és a bir­ságpótlékra is benyújtani. A felebbezés indo­kolására néhány szó is elegendő (pl. kezdő vagyok, beteg voltam, sok betegség fordult elő családomban stb.) arra, hogy az ügy a felszólamlási bizottság elé kerüljön. A íeleb­bezésre vonatkozó ily nyilatkozat hiányában a fél részéről felebbezésnek helye nincs. S igy ez esetben az adókivető bizottság hatá­rozata nyomban jogerőssé válik. Az adófelszólamlási bizottság 3 év tarta­mára alakul. A felszólamlási bizottság 7 ren­des és hat póttagból áll. Elnököt a belügymi­niszter, 3 rendes és 3 póttagot a pénzügymi­niszter nevez ki, 3 rendes és 3 póttagot pe­dig a törvényhatóság választ. Illetve egy ta­got a kereskedelmi és iparkamara, egy ta­got az ügyvédi kamara közgyűlése választ a törvényhatóság helyett. A felszólamlási bi­zottság tárgyalásainál az eljárás a beadott felebbezésre vonatkozólag azonos a kivető­bizottságéval, természetesen a felebbezés in­dokai tekintetében. Az adófelszólamlási bi­zottság határozata ellen a m. kir. közigazga­tási bírósághoz van még panasznak helye. Ha a felszólamlási bizottság a kivető bizottság által megállapított adót fölemelte, b) ha az adófelszólamlási bizottság az általános ke­reseti adót vagy a jövedelmi adótörvény életbeléptét követő 2-ik évtől kezdve a jö­vedelmi adót az előző évinél nagyobb ösz­szegben állapította meg, c) ha az adókivetés­nek alapjául szolgáló jövedelem nem ugyan­azon fölszólamlási bizottságnak területéről folyik, d) ha a létminimum helyt álló indokok alapján nem állapíttatott meg. Bodri. Iskolában, labda-téren, utcán süvegel­tek a kis rongyos pajtások. Beleláttam a lel­kükbe. Ezek nem a Pelley-kastélyt s a két jegenyét tiszteli. Ezek a Bodritól, a hatalmas Bodritól félnek. Nyolc esztendős szivemet Bodri tette hős dobogásuvá. Hahó, merjen csak valaki Bodriba kötni. Néha elmentem egészen a Bence-dom­big. Messze-messze füstölt az Avas-hegy. Violás őszi napokon a Magura bukkant ki a semmiből. Néha láttuk különös halványságá­ban a bihari hegyeket. Hallottuk, hogy az emberek Tasnádra járnak, Károlyba, Zilah­ra. Egyszer az anyámat hetekig nem láttam. Beszélték, hogy Budapesten volt. Az Avas és a Magura: hegyek. Tasnád, Károly, Zi­lah: városok. Budapest pedig iszonyú ékes és nagyon nagy város. A koszorúzó falvak, melyek a mezőről látszanak: igazak. Egy fiu azt mondta az iskolában, hogy Szentkirá­lyon van egy kutya, mely sokkal erősebb a Bodrinál. Mi Klárikával sokat nevettünk e meséken a jegenyék alatt. És Lajkó is sza­már, aki a szentkirályi kutyáról beszélt. A Bence-domb alatt van az Ér. Azután nincsen semmi. Szentkirály sincs és semmi sincs. Itt a két jegenye s a Pelley-kastély. Nem igaz a többi. Csak nekünk mondják. És itt van a Bodri. A földraj sem igaz. Olyan, mint a Ka­rolina asszony beszédje. Karolina asszony gyakran altatott mesékkel engem, ha a kony­hából beszabadult. Csupa gyermekes dolgo­kat mesélt. A kis egér vezeti az árva Sárit. A farkas megeszi a vasorrú bábát. Én bele­bújtam a párnámba s ugy nevettem. Az adókötelesek összeírását az évenként alakított összeíró bizottságok eszközlik. Az összeíró bizottság 3 rendes és 3 póttagból áll. Elnökét és helyettesét a pénzügyi tisztvise­lők vagy városi alkalmazottak sorából a kir. pénzügyigazgatóság jelöli ki, a tagokat és póttagokat pedig a városi tanács az adózók köziül választja. Aki a választást alapos ok nélkül el nem fogadja, a városi szegény alap javára 100 K-ig terjedhető pénzbirságban ma­rasztaltatik el. Az adókötelesek összeírását a pénzügyminiszter által kitűzött határidő alatt be kell fejezni, miért is annyi bizottság alakítandó, hogy azok munkálataikat a ha­táridőre befejezzék. Városunkban 10 adóösz­szeiró bizottság fog működni. Az összeíró bi­zottságnak föladata, hogy a kerületéhez tar­tozó adókötelesek birtok, vagyon és egyéb kereseti viszonyairól alapos tájékozást sze­rezzen, szükség esetén mások meghallgatá­sával kell, hogy minden adatot beszerezzen, mely a helyes megadóztatásra szükséges. Ezen adatok és puhatolások alapján tarto­zik az összeíró bizottság az adókötelezettnek valószínű jövedelmét a jövedelem források szerint elkülönítve fölbecsülni. Eddig a város bel- és külterületén házról-házra, lakásról-la­kásra eszközölt adóösszeirás (conscriptió) funkcióját teljesitik tehát a jövőben az adó­összeiró bizottságok az adófizetők által be­adott különböző vallomási ivek alapján. Va­gyis a bizottságok a városi adóhivatallal egyetértőleg fogják az adókivetés alapjául szolgáló adatokat összegyűjteni és annak megtörténte után a in. kir. pénzügyigazgató­sághoz juttatni. Az adófizetők érdekében áll tehát, hogy a bekivánt vallomási ivek ponto­san és a meghatározott, kellő időben nyúj­tassanak be, mivel az adóösszeiró bizottsá­goknak jogában áll a hiányosan kiállított val­lomási ivek pótlása végett az illetőt több iz­ben is megidézni. Az adóösszeiró bizottságok minden kerületben, lehetőleg annak központ­jában a bizottság által meghatározott idő­ben fognak az összeírás tartama alatt, illetve befejezéséig működni, ahol vagy a városi adóhivatalban a szükséges fölvilágositások is nyerhetők. .iaaaBaaBBB*rBaaBaBBBBaBUBfcaBHBBBaaaBBaaBaaaaaaaaaaa Cuvaj Budapesten. Cuvaj Ede horvát bán, királyi biztos, ma reggel titkára kísére­tében Zágrábból Budapestre érkezett. A ki­rályi biztos a délelőtt folyamán különböző minisztériumokban járt, ahol hivatalos ügye­ket intézett el, délután pedig fölkereste a mi­niszterelnöki palotában a miniszterelnököt. Tiszta volt a látásom. A nagyok össze­fogeak, hogy minket bolonditsanak. Lehet, hogy van még falu másutt is. De az nagyon messze lehet. Az egér azonban nem beszél. A farkas sohse is volt. Vannak szörnyetegek, de azok a levegőben röpködnek. Olyan a for­májuk, mint az emberé. Ott van az öreg Mit­ru. Azt a mult héten temették, de visszajár a temetőből. A hosszú Miska látta ezt is. A je­genyék alatt is táncolnak Szent-János nap­jának éjén a tündérek. A kastélyba is ellá­togatnak a régi Pelleyek. De ilyenkor az em­ber alszik. És künn van a Bodri. A Bodri olyan hataimas, hogy a mult télen Julcsa ma­ma árnyékát is elugatta. Bedig Julcsa ma­mának szabad volna itt járni. Ü hagyta ne­künk ezt a portát, amikor meghalt. De még ő is fél a Bodritól. A Pelleyek is haragusznak talán, hogy most már a miénk az omlott kú­ria. De merjenek a Bodrival beszélni. Klárikával néha nyakunkba vettük a fa­lut. A kutyákat néztük: Bodri rabszolgáit. Mindegyik éktelen sebet viselt. Mi nem saj­náltuk őket. Miért kötöttek ki a Bodrival? Ezeket a Bodri tanította emberségre. Valahogy ugy képzeltük: a Bodrin áll a világ. Ezen a mosdatlan, vad komondoron. Bodri kitűnő, Bodri nagy, Bodri a kutyák ki­rálya. De én, óh jaj, korán értem. Különös volt a két jegenye: tavaszonként kábitó, piros vi­rágokat hullajtott. Szólottam bölcs és büszke fölfedezéssel Klárikának: — Klárika, e virágokból csinálják a sza­gos vizet, mellyel húsvétkor lelocsoltalak. Klárika összefogott egy marok virágot

Next

/
Thumbnails
Contents