Délmagyarország, 1912. november (1. évfolyam, 69-93. szám)

1912-11-13 / 78. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. november 10. féle történt? Dehogy, — egy ember tűzifát aprózott baltával és 30 ember állt körülötte, csöndesen nézve ezt a nagy müveletet. Azt hiszem, hogy Szófiában ez a dolog máskép esnék meg. Ott 30 ember vágná a fát és csak egy ember bámulná ezt a nagy munkát, amivel talán legjobban lenne megmagyarázva a mostani balkáni háboru sikere és balsikere. . Különben pedig még a háboru kitörése előtt, amikor a Berchtold gróf balsikerti sakkhuzásán rágódtak a diplomaták, Bécsben járván és a török nagykövetség egy dragománjával beszélvén, kérdeztem a véleményét a küszöbön lévő háboru sánszairól. A dragomán a Scheidl-kávéházban egy mélyet szitt a cigarettájából és igy felelt: — Meg vagyon irva a Koránban, hogy akár a kő esik a fazékra, akár a fazék esik a kőre — jaj a fazéknak. Én, ahogy a dolgokat látom, most Törökország a fazék. És igaza volt: — jaj a fazéknak! Sz. A szövetkezett ellenzék konferenciája. A szövetkezett ellenzéki pártok együttes ér- " tekezlete holnap, szerdán délután lesz, a sajtó képviselőinek jelenlétéhen. A konferencián, ha egészségi állapota engedi, Kossuth Ferenc fog elnökölni. Hosszabb beszéddel vezeti be a tanácskozást és vázolni fogja az együttes tanácskozások célját és irányát. Az ellenzék föltétlenül szükségesnek tartja, hogy a külpolitikai állapotok kérdésében ismertesse a háborús tervekkel szemben való álláspontját. Apponyi Albert gróf ismerteti majd a konferencián azt a memorandumot, amelyet ő szerkesztett, amelyet az ellenzék külügyi bizottsága már elfogadott. A Délmagyarország jelentette volt, hogy Apponyi memoranduma szerint az ellenzék nem óhajtja nem ilyen nyomorúságos, hanem finom, zsidó hely, az apja teremtésit. (Átmenet nélkül sirni kezd.) Az asszony: Micsoda? Hallatlan! A férj: Takarodjék ki, maga jött-ment, maga pancamári! Az asszony: Rugd föl, rúgd föl! A férj: Azt hiszed? Hát menjen ki, inert . . . (tanácsért néz az asszonyra.) Az asszony: Rugd föl, rugd föl! A férj (zavarban): Csak a nagyságának köszönheti, hogy nem rugóm föl. Mari (röhögve): Megyek én magamtól is . . . finom hely, zsidó hely . . . ahol nem ért. az asszony a konyhához ... ott lehet csak lopni ebben a nagy drágaságban! (Kimegy.) A férj: Kétségbeejtő! A cseléd is drágul ! A hirnök (pihegve jő): Van szerencsém. A férj: Adjon Isten, házmester ur. Mi jót hoz? A hirnök: Azt izeni a háziúr . . . A férj: Mennyivel? A hirnök: Husz forinttal. (Nagy megdöbbenést szünet.) A térj: Menjen, menjen, mert kirúgom. A hirnök: Igy bánnak a szegény emberrel. A második emeleten egy pofont kaptam, hogy eszembe jutott ez a szó: lepidoűendron. Csak tudnám, hova vette magát ez a szó a fejemben a nagy rázkódásra? Talán aiul feküdt, mint a zacc a kávéban. (Részvét tel nézi őket.) Ne engem tessék okolni, a háziúr strájgerol, nem én. Én csak a kapupénzt emelem. A férj: A kapupénzt? Azt is? A hirnök: A drágaság miatt. háborgatni a balkán-nemzeteket függetlenségi törekvéseikben s egyúttal tiltakozik az ellenzék, hogy a magyar nemzetet háborúba keverjék Románia teriiletnagyobbitási igényeiért. Az együttes konferencián beható külügyi vita indul meg Apponyi memorandumáról, amelynek sorsa már is biztositva van: föltétlenül a szövetkezett ellenzék határozataként fogják kimondani. Az uj adótörvények. Itta : Pillich Gyula. II. Az adónemek kivetésénél az adózókból alakitott bizottságoknak lényeges szerepe lesz. Ennek az önadóztatásnak nagy fontossága van azoknál az adóknál, amelyek helye és igazságos megállapítása a helyi és üzleti viszonyok és az adózó jövedelmének ismeretét föltételezi és amelyek kivetésénél az adózók különben kivolnának szolgáltatva a pénzügyi közegek önkényének. Az egyenes adókra vonatkozó kivetési lajstromok szokásos módon kihirdettetnek s közszemlére tétetnek. De a lajstromok kitételének csak az általános kereseti adó és jövedelemadónál van a telebbezési határidő megállapítására kihatása. Az általános kereseti adónak és a jövedelmi adónak kivetése az adókivető bizottságok hatáskörébe tartozik. E két adónemre vonatkozólag az első fokban megállapított adóösszegek nagysága ellen beadott íelebbezések elintézésére a felszólamlási bizottságok konpetensek. A felszólamlási bizottság határozatai a közigazgatási bíróságnál panasszal támadhatók meg. Az általános kereseti adó és jövedelemadó kivetésénél az önadóztatás elve felette helyes, mert itt igen kívánatos, sőt nélkiilözhetlew, hogy az adózókból választottak helyi és egyéni viszonyok ismerete alapján állapitság meg egyesek adóját. Ezt megkivánja az az adózó érdeke és megköveteli az igazságos adóztatás. Ezen érdekek megóvását kivánja biztosítani az adókivető bizottságnak olyképen való megalkotása, liogy a pénzügyminiszter által kinevezett tagok kevesebben legyenek a polgármester és a kamara által A férj: Menjen, menjen, mert kirúgom. A hirnök: Na hát, jó, ne ijedjenek meg olyan nagyon, nem is husz forint a strájgerolás. Csak tréfáltam. Huszonöt. (Elrohan.) (Ujabb kétségbeesési szünet.) A férj: Ki fogunk hurcolkodni. A hurcolkodás tizenöt forint . . . A feleség: Az is megdrágult. Husz forint. Nem érdemes. A férj: Legjobb lesz, ha agyonlövöm magam. A feleség: A temetkezés is megdrágult. A gyászruha is megdrágult. Az ujabb egybekelés is megdrágult. A férj (gúnnyal): Te drága! A feleség (kijavítja): Nem drága vagyok. Drágább. Én is drágulok. A férj (sirva): Hahaha! Hahaha! A hirnök (pihegve visszajő): Csak tréfáltam. Nem huszonöt, hanem harminc. A feleség: Menjen, mert a férjem kinigja. A férj: Dehogy rugóm! Ezt az édest? Ezt az egyetlent? Ezt a gyönyörűt? Jöjjön a keblemre, házmester, a keblemre, mert maga a legpiszkosabb házmester a világon és maga már olyan pocsék, hogy magát már csak csókolni lehet. (Meg akarja ölelni.) A házmester: Akkurát igy tett velem a Schasehek ur a második emeleten, mielőtt a pofont adta. (Elmenekül.) (A férj sirva borul a Skandináv Remekírók második kötetére, melyről a földre lökte a ropogós tízeseket. Az asszony némán, elkeseredetten, fájdalommal, de mégis fölszedi a pénzt a földről.) megbízott tagoknál. Ép igy az adóíelszólamlási bizottságban is a belügyminiszter*; pénzügyminiszter delegáltjainál. A jövedelmi adót az adókivető bizottságok az általános kereseti adó alá eső adókötelesek általános kereseti adójával egyidejűleg, évenkint állapítják meg. Az adókivető bizottság 3 évre alakul. A törvény több bizottság alakitását is engedélyezi. Ez alapon városunkban 5 adókivető bizottság fog működni. Az adókivető bizottság hét rendes és hat póttagból áll. Elnököt, 2 rendes és 2 póttagot a pénzügyigazgató előterjesztésére a pénzügyminiszter, 2 rendes és 2 póttagot a mezei gazdálkodással foglalkozók vagy a háztulajdonosok közül a polgármester. 2 rendes és 2 póttagot az illetékes kereskedelmi és iparkamara és pedig egyet a kereskedők, egyet az iparosok közül választ. Kinevezhető a jövedelmi adó fizetésére kötelezett minden magyar állampolgár, aki a kivető bizottság kerületében lakik. A bizottság alőadója szavazati jog nélkül a pénzügyigazgatóság kiküldötte. A bizottság elnöke 10, tagjai 8 korona napidijat húznak, de csak azokon a napokon, amelyeken a tárgyaláson részt vesznek. A tárgyalás ideje legalább 8 nappal előbb közhirré tétetik. A bizottság mindenkor zárt ülésben tárgyal. Az adókivető bizottság a valódi jövedelem kipuhatolása érdekében széles hatáskörrel rendelkezik, de a törvény az adókivetési eljárás során az adózók érdekeit messzemenöleg biztosítja. Az adókivető bizottság az adózó jövedelmének számszerű megállapításánál az előadó által előterjesztett adatokat szabadon mérlegeli és amennyiben az adatokat teljesen kielégítőknek nem találja, oda törekszik, hogy mindazon ténykörülményt, melyek az évi jövedelem helyes és a valóságnak megfelelő fölbecsüléséhez szükségesek, földerítse. Ez okból a kivető bizottság előtt önként megjelent adózót a jövedelem becslésére szükséges adatok felöl körülményesen kikérdezi, az adókiszámitási javaslatot és indokait vele közli és az erre tett észrevételeit és kifogásait megfontolni tartozik. Ugy az adókivető, mint az adófelszólamlási bizottságok a valódi jövedelem kipuhatolhatása érdekében igen széles hatáskörrel vannak fölruházva, mindamellett tudva azt, hogy az egyén és család belső ügyeinek és viszonyainak feltárása, de különösen gazdasági konjunktúrák s az üzleti titkok nyilvánosságra való hozatala mily visszatetsző az adózó előtt és mily kellemetlen következményekkel, sőt a hitel megvonása révén egyenesen anyagi romlással járhat sokakra nézve, a titoktartás a bizottságnak kötelességévé van téve. A tárgyalási iratok pedig hivatalos titokként kezeltetnek. Az adókivető bizottságnak jogában ált: 1. az adókötelest, aki a tárgyaláson meg nem jelenik, ha szükségét látja, fölvilágositás adása végett beidézni, sőt az esetben, ha az adókiszámitási javaslat fölemelése szándékoltatik, a felet okvetlenül beidézni köteles. 2. megbatározott kérdésekre az adózótól Írásbeli feletet kérni, sőt ha szükségét látja, tőle a nyereség- és veszteségszámlát bekövetelni. 3. a tárgyalásra tanukat és szakértőket meghívni és meghatározott kérdésekre kihallgatni. Az adóköteles üzletkönyveinek megvizsgálását az adókivető bizottság csupán két esetben rendelheti el. 1. Ha áz adózó bármely állítását üzleti könyveivel kivánja bizonyítani s azok betekintését önmaga ajánlottá föl; 2. ha az adózó által beszolgáltatott nyéreségés veszteségszámla eredményét a bizottság aggályosnak találja. Ez esetben is azonban csak akkor van helye könyvvizsgálatnak, ha annak foganatosítása ellen az adóköteles nem tiltakozik. Ha tehát az adózó nem akarja megengedni, hogy üzleti könyveit megvizsgálják, erre nem kényszeríthető. A könyvvizsgálat az 1. pont alatt emiitett esetben is mellőzhető, ha az adózónak amaz adatait, a melyeket könyveinek betekintésével kiván bizonyítani, a bizottság könyvvizsgálat nélkül is hiteltérdemlőnek találja. Ellenkező esetben a könyvvizsgálat feltétlenül foganatosítandó.