Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-05 / 46. szám

'iöfí. október 5. ÖÉLMAŰYARÖRSZAÖ Mi-nffenebelőtt szükséges azonban, hogy a törvényhatósági város közönsége a tervezett vasútvonalról pontos és minden részletre kiterjedő költségszámitásokat készíttessen és azokat nekem mutassa, be. A magyar királyi államvasutak képviselőinek azt a kivánságát, liogy a vasútvonal 40/72 szelvénye közötti részén a vonalvezetés az államvasutak által tervezett építkezések és bővítésekre tekintettel már most változtattassék meg s ezen vonalrész tárgyalása tartassák függőben, nem találtam teljesíthetőnek és hajlandó vagyok a további tárgyalások alapjául a bejárt vonalat elfogadni a 'közönség képviselőinek nyilatkozatában fölajánlott azzal a kikötéssel, hogy a mennyiben a magyar királyi államvasutak által a szegedi pályaudvarok kibővitése és átalakítása céljából eszközlendő épitkezések folytán a keskenyvágányu vasút vezetése megváltoztatandó, avagy vonala áthelyezendő lesz, azt a város közönsége a bejárt vonal alapján megállapítandó építési és üzletberendezési tőke keretében minden megtérítésre való igény nélkül lesz köteles foganatosítani. Egyben utasítottam a magyar királyi államvasutak igazgatóságát, hogy a szegedi pályaudvarok bővítésére és átalakítására vonatkozó általános terveket mielőbb készíttesse el és azokat hozzám rövid időn belül terjessze föl. Ezen a város közönségének érdekeinek szem előtt tartásával tett intézkedéseimre tekintettel azonban hasonló előzékenységet várok a szabad királyi város közönsége részéről a szegedi pályaudvarok bővítési és átalakítási kérdésinek rendezéséivel, különösen pedig a szükséges területek ingyenes átengedése és egyéb szolgáltatások tekintetében. Végül Kiss Ferenc magyar királyi erdőtanáesos kérelmére s illetve a város képviselőinek nyilatkozatában idevonatkozólag foglaltakra nézve megjegyzem, hogy a szeged-erdőőri iskolához létesítendő vonalak a közigazgatási központból a müut folytatását képező szikes uton s azután a Tüsök-soron való vezetése elvi akadályba nem ütközik. Amennyiben tehát a város közönsége ezen vonalvezetést forgalmi és gazdasági szempontból előnyösebbnek tartaná a bejárt vonallal szemben, ugy készíttesse el ezen variánsvonal terveit s azokat a megtartandó közigazgatási próbabejárás céljaira mutassa be. A költségszámítást pedig ezen variánsvonal alapul vételével készitse. Az októberi közgyűlésen iogja bemutatni a tanács a miniszter ma érkezett leiratát. A közgyűlés fog dönteni afölött is, hogy Kiss Ferenc módosítását elfogadja-e a város. A közgyűlés határozatát aztán fölterjesztik a miniszterhez azzal a kérelemmel, hogy az épitési engedélyt adja meg. Mihelyt az engedély megérkezik, elkezdik a vasutat építeni. Akkor aztán teljesül a tanya népének vágya és végre fütyülni fog a tanyai vasút. •tunnni A HABORU! NINCS MEGHÁTRÁLÁS. (Saját tudósítónktól.) Kardcsörtetés már van, —de ultimátum még nincs. Mintha a négy királyok meggondolási időt terminálnánák maguknak akkor, amikor még csak a törökökhöz intézett memorandummal dolgoznak. Ha aztán a töröknek a válasza nem volna kielégítő: akkor jönne az ultimátum, de még akkor is várnak három napig, de az nincs megírva sehol, hogy .a legutolsó terminust ki ne lehetne tolni a legeslegutolsóig. Mert képmutató beszéd, hogy a háború az európai nagyhatalmaknak ne volna érdeke. Hát Olaszországnak nem érdeke az, hogy Afrikában legyőzhetetlen ellenfelét Európában verjék agyon? Micsoda beszéd tehát az, hogy a hármas-szövetség keretében Olaszország is őszintén tiltakozik a balkáni státuszkvó megbolygatása ellen? t)ehogy tiltakozik, sőt minden pillanatban kész arra, hogy az Adria bejára'tát az albán partokon ép ugy biztositsa magának, mint az angolok Gibraltárt és Szuezt. Hát Oroszország? Hisz ennek elsőrangú érdeke az, hogy a törököknek európai birtokait szétszedjék, a törököt tisztán csak ázsiai hatalommá tegyék s ha már Konstantinápoly nem lehet az övé; hát azt legalább szabad kikötővárossá deklarálják. Oroszország hozta össze a négy királyok szövetségét s hogy ezek trónjukat és bőrüket kockára teszik: azt csak Oroszország garanciájára teszik. Győzelem esetén a török megszűnne európai hatalom lenni s az egész Balkán-félsziget .az orosz uszályt hordozó délszláv államokká alakulna át. Még nem volt a világon háború, anaely .a gyapjuzsákon ülő angoloknak ne használt volna. Ez a háború is 'használ és hogyan állunk mi osztrák-magyarok? Mi nem kezdünk semmit, de -nem is akadályozunk meg semmit: mi csak a kezünket mossuk s ha osztozkodásra kerül a sor: elsők leszünk a török halotti darán. Hisz ha a törököt Európából kiverik: akkor Novibazárnak és Szalonikinak ugy se lesz más gazdája, az annexiónak pedig ez lenne a koronája. Mert hogy a balkáni státuszkvót fönn kell tartani? Ez csak addig beszéd, a mig fönn kell tartani. Az európai nagyhatalmak szóval ilyen békések. Közben mozgósításra kész Oroszország és a monarchia, időközben megkötik a békét a törökök az olaszokkal, hogy annál inkább fölvegye Törökország ellenfeleivel a harcot. Mert a háború elkerülhetetlen! Állandóan, mind több katona indul Törökország hadserege felé, a kis államok eksztázisában és teljesen átalakultak hadiállammá. A népek lavináját pedig nincs békés hatalom megállítani. Csak a háború: a véres, a rettenetes, amely éltet és országot képes megállítani! l-t t 8 • — u.. . . A mai napon ezek. a jelentések érkeztek: Bécs és Péteryár: A HATALMAK MEGHÍZOTTJA Páris, október 4. A ktilügym,misztériumhoz tegnap este nyolc óráig a Balkántól érkezett táviratokból kitűnik, hogy e helyzet ott néhány napig változatlan raarad. Arról a jelentésről, hogy Románia elhatározta volna a mozgósítást, eleddig ép oly kevéssé érkezett megerősítés, amint nem erősítették meg azon magán jelentést sem, hogy bolgár és török csapatok között már összeütközések voltak. Az európai hatalmak között függőben -lévő tárgyalások mind kedvezőbbre fordulnak és tartja magát az a remény, hogy rövid időn belül megegyezés jön létre a béke érdekében váló közös akcióra. Amennyire itt informálva vannak, Oroszország ép ugy, mint Németország, Franciaország és Anglia hajlandó ebben az értelemben Szófiában, Belgrádban, Athénban, Cettimjébem, valamint Konstantinápolyban közrehatni. AusztriaMagyarországot illeőleg minden ok megvan .arra a föl tevésre!, hogy — szintén békés szándékoktól lévén áthajtva — habozás nélkül szolidárison fog eljárni a többi nagyhatalmakkal, mire európai Lntetrvenciökban történhetnék megegyezés. Annál a körülménynél fogva, hogy a balkáni események kiválóan Oroszországot /és Ausztria-Magyarországot érdeklik, Franciaország, Anglia és Németország hajlandók volnának e két hatalomra, ha óhajtanák, mint Európa mandatáriusaira a cselekvés jogát átruházni. Ami végül a török-olasz béketárgyalásokat illeti, Konstantinápolyból érkezett táviratokból arra lehet következtetni, hogy ottan informált körökben az olasz cáfolatok ellenére ragaszkodnak ahoz a meggyőződéshez, hogy közel jutottak a béke megkötéséhez. A Havas-ügynökség jelenti Szófiából: A kormány a hatalmakhoz jegyzéket szándékozik intézni, melyben ki vannak fejtve ,&zok az okok, melyek Bulgáriát arra inditoittá.k, hogy Törökország irányában más magatartást tanúsítson, minit eddig és melyben igazolja ázom intézkedéseket, melyekhez Bulgáriának folyamodnia kellett. A jegyzék melynek átnyújtása küszöbön áll, tartalmazni fogja Bulgária követeléseit. Elvágták a balkáni forgalmat 1 Kpii^tantinávoly. október 4. A postai forgalmat Bulgáriával tegnap beszüntették. A ,vasút vonalait lovasság őrzi. Tegnap óta katonai távirati cenzúra működik, ugy, ;hogy a lakosság a külföldről és a vidékről csajt nagyon hiányos értesítéseket kap. A bolgárok átlépték a határt 1 GYILKOLJAK A TÖRÖKÖKET Konstantinápoly, október 4. A belügyminisztériumhoz jelentés érkezett, hogy a bolgárok Várnában nagy zavargásokat rendeznek a törökök ellen és kényszeríteni akarják őket, hogy fez helyett kalapot hordjanak. Több törököt a zavargók súlyosan megsebesítettek. Atlibcn négy törököt meggyilkoltak. A határon már megkezdődtek az ellenségeskedések, de részletek még nem érkeztek. Tegnap este az egész várost lázba ejtette az a hir, hogy a bolgár csapatok Musztafa Pasánál török területre léptek. %