Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-04 / 45. szám

1912. október 4. pelmagyarorszag 9 A Szegedi Rákóczi-Egyesület — Megjegyzések egy füzethez. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi Rákóczi-szobor leleplezése előtt való napon néhány lapból álló, vörös födelü füzetet kapott a szerkesztőség. A felső lapon a következő fölhívást olvastuk: — A Szegedi Rákóczi Egyesület története. Kiadja az egyesület elnöksége. Irta: Riethy Aurél, a szegedi Rákóczi Egyesület pénztárnoka. Az 1912. évi szeptember hó 29-én tartott szoborleleplezés és disz-zászló fölszentelési ünnepére. A Rákóczi-ünnepség emelkedett hangulatát nem óhajtottuk disszonáns hanggal zavarni és ezért csak most bátorkodunk néhány megjegyzéssel beleszólni a szegedi Rákóczi Egyesület nyomtatott történetébe. Most már lehűlt a hazafias felbuzdulás, lehullt a lepel és az utolsó tószt után keletkező ünnepies morajlás is végképen elenyészett. A forróság, amely a szobor előtt, az ünnepi hangulatban végigömlött rajtunk, most már levált a testünkről. Most már beszélhetünk nyugodtan, hideg józansággal, elfogulatlan mérlegeléssel. Tehát: Fölnyitottuk a füzetet és olvasni kezdtünk az első lapon. Azt mondja, hogy: — Visszaemlékezni . . . Elmúlt nagyiaidnak, kiknek emléke, kuruc lelked legféltettebben őrzött kincse, tárd föl hűen dobogó szived gazdag kincstárát, halld meg a halhatatlanság géniusza lantján megcsendülő ünnepi hymnuszt, ébredj emberi méltóságod teljes tudatára, ünnepelj ma, szived teljes szeretetével és melegségével, .ünnepelj a zsolozsma hangjai mellett, hófehér zászlód alatt, liisz önmagadat tisztelted meg, amikor nagy fejedelmednek ércszobra előtt állasz, melyet te emeltél emlékének, a kurucok egén még sohasem látott hasonló tündöklő üstökös óriásnak, II. Rákóczi Ferencnek! ünnepelj az ércszobor előtt, melyet te állítottál oltárként, te a hazaszeretetedről messze ismert büszke szegedi nép! Ez, kérem szépen, az első mondat. Belekábul az ember feje a nyomasztó sulyu szavakba, szédítő körforgásu fél, negyed, ötöd, hatod és tizedmondatokba, amelyekbe csodálatraméltó képességgel olyan forróságot fúvott a történetíró, hogy a betű szinte süti az arcunk, ha föléje hajolunk. És igy megy ez sürün teleirt oldalakon által. Csupa frázis, csupa jelszó, csupa gondosan megkomponált himnusz az egyesület diszelnökének, elnökének, alelnökének, vezértitkárjának, altitkárjának, zászlótartójának, alkalmi szónokainak tiszteletére. Minden szónoknak akad egy dicséret, aki „hazafias szellemtől ragyogó, az egyesület iránti szeretetből áthatott beszéddel, örök időkre irta be a kuruc társaság minden egyes tagja szivébe szerény nevét!" Közben aztán arról is szó esik, hogy mikor és hogy alakult meg az egyesület, megemlékezik a hálás füzet a tisztikarról és végül arról is kapunk fölvilágosítást, hogy miképpen gyűlt össze a pénz a szegedi Rákócziszoborra. Az adatok szerint az egyesület háromezer koronával járult hozzá a szobor költségeihez, egyik szegedi lap háromezer százharmincöt korona és tizennyolc fillért gyűjtött, a szoborbizottság tizenegyezer koronát adományozott, a törvényhatósági bizottság pedig húszezer koronát szavazott meg. Az egyesület 1903-ban alakult meg, „Szeged-Rókusi Otthon Rákóczi-Egylete" cimmel. Az egyesület történetének leírásában pedig alig van valami, ami történet. Az egyesület történetének irója kénytelen volt kilométeres frázisokkal és jelzőkkel teletömni a füzetet, mert mást nem Írhatott. Egyszerűen azért, mert a legtöbb egyesületnek egyáltalában nincs története. Egy ember kedvéért összeül több ember, akik kimondják, hogy ők most egyesületet képeznek. Tisztikart is választanak, amiről beszélgetnek, jegyzőkönyvet vezetnek. Igy megy ez sok hosszú esztendeig. Közben akad valakinek valamelyes ötlete, amelyhez pénz kell. Erre megkezdődik az általános pumpolás, népünnepéllyel, hangversennyel és lepényevéssel egybekötve. Mit is lehetne hát irni egy füzetben, bármelyik egyesület történetéről? KÖZOKTATAS. v gMH V v V ¥ ¥ ¥ (o) Leányok a főgimnázium előadásain Kaptuk az alábbi levelet: Tekintetes Szerkesztő Ur! Becses lapjának f. év október 3-iiki számában egy közlemény jelent meg „Kitiltották az állami főgimnáziumból a leánynövendékeket" cim alatt. Minthogy a cikk tartalma — nagyrészben legalább — helytelen információn alapszik, tisztelettel kérem a Tek. Szerkesztő urat, hogy alábbi helyreigazítást közzétenni szives legyen. A tiszta való a következő: A mult tanév elején néhány szülő azon kéréssel fordult az igazgatósághoz, liogy a gimnáziumot magánúton végző leánykáik az előadásokra bejárhassanak. A tanári kar külön tárgyalta az ügyet és elhatározta, liogy a mult tanévre kisérletképen megengedi, hogy kérelmük teljesíttessék. Minthogy a kísérlet jól sikerült, .én a saját hatáskörömben a mostani tanéven, tehát folytatólag is megengedtem a leánynövendékeknek, liogy az előadásokra bejárhassanak. Azonban ezzel — mint utólag értesültem — túlléptem hatáskörömet, inert az ily engedély megadása kizárólag a vallás- .és közokt. minisztériumot illeti meg. Ehhez képest fel kellett liivnom a leánynövendékeket, hogy az engedély megszerzése céljából adják be mielőbb a vallásés közokt. minisztériumhoz oimzendő kérvényeiket; egyben jeleztem, liogy a miniszteri döntésig a nekik adott engedélyt felfüggesztem; ezen intézkedésemért azonban — a szülők kívánságára — másnap vissza is vontam. Igy tehát nevezett leánynövendékek addig is látogathatják az előadásokat, mig a miniszteri engedély leérkezik. Egyebekben pedig kijelentem a következőket: Én hozzám semmiféle leirat nem érkezett le a minisztériumtól ez ügyben; csak a főigazgató úrtól kaptam szóbeli utasítást, liogy a leánynövendékektől kérjem be a kérvényeket. Ha pedig rendelet nincs, akkor aláírás sincs. Nem felel meg tehát a valóságnak, liogy Boncz ödön min. tanácsos ur általa aláirt rendeletet küldött volna le ez ügyben, annál ikevésbbé igaz, hogy megtiltotta volna a leányok bejárását s engem bármire is utasitott volna. A szülők, a növendékek és a sajtó legjobban tenné, ha bevárná ez ügyben a miniszteri döntést, mert addig a statusqfiót ugyis fentartom. Igaz nagyrabecsüléssel Szeged, 1912. október 3. A Tek. Szerkesztő urnák kész szolgája: Kárpáti Károly igazgató. NYILT-TÉR*) ^Háromszobás Comfort-lakás elköltözés miatt november elsejére átadó a Bokor-palotában. Tudakozódni a házmesternél vagy Bokor János cégnél, Valéria-tér. *) E rovatban köziöttekért nem vállal felelőseéget a szerkesztőség. Várnay £. 3 pnyíKcwlicdísíbctt I Ijaphatí irodalmi U zenemű njdonsígoH: Zachár Gyula; A magyar magánjog alaptanai. 6 korona. Földes: Államháztartásiam 13 korona. Dr. Sidó: Az angol városi szervezet. 2 kor. Pettenkoffer: Útmutatás a must és bor helyes kezelésére. 1 korona. Dr. Flescli Ármin : A zsidó. 5 korona. Tolstoj: Hadzsi Murát. 1 korona 90 fillér. Voss: A költő és az asszony. 1 korona 90 fillér. Az uj téli vasúti menetrend kicsi és nagy :: hivatalos kiadása :: Walter Rathenau: Zur Kritik der Zeit. 4 kor. 20 fill Egon Friedel : Ecce Poéta. 4 korona 80 fillér. Martin Beradt: Eheleute. 6 korona. Peter Nansen: Die Romane des Herzens. K 4.20 Peter Altenberg: Wie ich sehe. 6 korona. Emil Ludvig: Bismark. 4 korona 80 fillér. Eyster: JWjj Asszonyfaló. Operett. I.—II. 6 korona. V v v V V í v v V Weiner: Ne siessen ugy nagysád. Kupié. 2 korona. Ha én egy férfit látok. Kupié. 2 kor. Zerkowitz : Ici-pici nő. Kupié. 2 korona. Hogyha megáll a gép. 2 „ Báron: Csókszenatórium. Operett. V 3 kor. V