Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-04 / 45. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1912. október 4, Ország-világ láthatja, milyen végze­tes helyzetből szabaditotta meg Magyar­országot és a monarchiát a munkapárti kormány és többség öntudatos politikája, amellyel a parlamenti anarchiát megszün­tette. És kétségtelen, hogy a Habsburgok két birodalma nem állhatna olyan bizton­sággal őrt a Balkánon s a világbéke olda­lán, ha a magyar törvényhozásban még ma is az obstrukció az ur. A szegedi jogakadémia ügye — Tárgyalni fogja a közgyűlés. — (Saját tudósítónktól.) Lázár György dr polgármester tudvalevőleg mozgalmat indi­tott a pozsonyi jogakadémia Szegedre helye­zése iránt. A Délmagyarország megirta már, hogy ez a jogakadémia alapja lenne egy ké­sőbb létesítendő egyetemnek és gazdasági fő­iskolának, amely kétségtelenül nagyon elő­mozdítaná Szeged kulturális fontosságát a Délvidéken. A polgármester lelkes akcióját a minisztériumban is elismerőleg fogadták és a jogakadémia áthelyezése először is azon múlik, hogy a város megtegyen mindent az áthelyezés érdekében. A polgármester ezért még a nyáron, a mozgalom megindításakor átiratot intézett a városi tanácshoz, hogy pártolja a mozgalmat és egyben beszámolt átiratában a polgár­mester azon tárgyalások eredményéről, a melyeket már ezen ügyben az illetékes té­nyezőkkel megkezdett. Némelyek előtt talán korainak tűnik föl ez az akció, most amikor Pozsonyban még meg se kezdték az egyetem fölépitését, de épen az előbbi mellőzése Sze­gednek teszi szükségessé, hogy minden más várost megelőzőleg lépjünk föl kérelmünk­kel, amelynek jogosultságát megtagadni nem lehet. j A tanács mai ülésén foglalkozott a pol- ' gármester átiratával és elhatározta, hogy a j polgármester mozgalmát a legnagyobb mér­tékben támogatni fogja és mielőbb az ügyet a ; közgyűlés elé viszi azzal a javaslattal, hogy j irjon föl a törvényhatóság és kérje a minisz­tertől a jogakadémia Szegedre való áthelye­zését. A tanács válasza a következő: Nagybecsű átiratából örömmel vettük tudomásul, hogy a tanulmányi alapból fen­tartott pozsonyi jogakadémia Szegedre he­lyezése ügyében állandóan tárgyalni mél­tóztatik s a város közgyűlésében előterjesz­tés volna teendő az iránt, hogy az áthe­helyezés kérdésében formaszerü tárgyalá­sok megindítása végett a vallás- és közok­tatási minisztériumba fölterjesztést intéz­zen. Tisztelettel van szerencsénk kérni Nagyságodat, miszerint szíveskedjék érte­síteni hatóságunkat, mikor lesz alkalmas javaslatunk a közgyűlés elé való terjesz­tésre. A tanács valószínűleg már októberben' a közgyűlés elé terjeszti az ügyet olyan ja­vaslattal, hogy irjon föl a közgyűlés a kor­mányhoz és kérje a jogakadémia Szegedre való helyezést. Ha a kormány a kérelemnek eleget tesz és a jogakadémiát Szegedre he­lyezi, ez a városra nézve semmiféle anyagi áldozattal sem jár, mert a vallás- és közok­tatásügyi minisztérium tartja fen a tanulmá­nyi alapból a jogakadémiát, mivel ez feleke­zeti jellegű. A jogakadémiával kapcsolatosan aztán bölcsészeti fakultást már sokkal könnyebben kaphat Szeged és esetleg theológiai és orvosi fakultással kibővítve csakhamar egyetemmé fejlődhetne ki a jogakadémia. Egyébként a gazdasági főiskola ügyében is tárgyalásokat folytat a polgármester. Háborús hirek és a szegedi pénzpiac. (Saját tudósítónktól.) A háborús hirek nagyon ártalmára vannak az amúgy is tart­hatatlan pénzügyi és gazdasági viszonyok­nak. Nemcsak a budapesti, hanem még a bé­csi tőzsdén is fejetlenség és izgalom van azóta, mióta a delegációban nyilvánosságra jutott egy közeli háború veszélye. Az érték­papírok árfolyamai egyre sülyednek azóta, a részvények szintén olcsóbbak lettek. Ter­mészetesen a szegedi pénzpiacokra is kihatás­sal vannak ezek a hirek, jelenleg még kévésé sé érezhető hatással; ha azonban tényleg ki fog törni a háború, az bizonyára súlyos hely­zetet teremt a szegedi pénzpiacon is. A szegedi részvényeknek nagyon alá­szállott az értéke. Mindennek dacára a ve­zető, nagy bankokban a közönség továbbra is teljes nyugodtsággal megbizhat. Mert ha az időleges események folytán devalválódik is valamennyire a részvények árfolyama, mégis a megfelelő kamatot biztosítja a tőke belső értéke. Árfolyam hullámzásnak külön­ben is minden időben ki van téve az érték­papír, de a legritkább esetekben fordul csak elő, hogy elsőrangú intézetek részvényei a tulajdonosoknak nagyobb anyagi veszteséget okozhatnának. Ezeket az áreséseket azonban nem a háborús hirek idézték elő, hanem az általá­Mennyi katonája van a háborús államoknak? TÖRÖKORSZÁG. A török haderő helyzete mozgósítás ese­tén kedvezőtlen. Még most is a Goltz tábor­nok által 1909-ben megkezdett átszervezés alatt áll. Az uj szervezés szerint tizennégy hadtestből áll, amelyek közül hét az európai Törökországban van, amelyek fölött két had­seregfelügyelőség rendelkezik. Az első hadse­regfelügyelőség alá tartozik a konstantiná­polyi, rodostói, kirkkilissei és adrianopolosi hadtestek, összesen 12 nizam hadosztállyal, 5 lovasdandárral és 11 rediefdandárral = ösz­szesen 217.000 ember, 5800 karddal és 450 ágyúval. A második hadseregfelügyelőség, a macedóniai, mely alá. a szaloriiki, monasz­tiri és iiszkübi hadtestek tartoznak. Ez a had­sereg kisebb az előbbinél. Egy európai háború esetére kiállítanak körülbelül 620 zászlóaljat, 163 lovasosztályt, 186 üteget és 137 gépfegyvert, összesen kö­rülbelül 450.000 fegyver, 21.000 lovas, 1050 ágyú és 137 gépfegyver. A gyalogság Mauser ismétlő fegyverekkei, a lovasság és a műsza­ki csapatok ismétlő karabélyokkal vannak fölszerelve. A tábori tüzérségnél megkezdték a Krupp-ágynk beszerzését, de ez a fölszere­lés még nincs befejezve. A török hadsereg mozgósítása nem megy oly gyorsan, mint pl. Bulgáriában. A csapa­tok egyenlőtlen elosztása az egész orszag­ban, az aránytalan elhelyezés a gyenge köz­igazgatási viszonyok, az igazgatási közegek hanyagsága csökkentik a mozgósítás gyor­saságát. Á katonaanyag kiválósága és a csa­patok egy részének állandó hadikészültsége kipótolja a kiképzés hiányait. BULGÁRIA. Békelétszám: 3500 tiszt, 50,000 ember és 9500 ló. Az ujonckontingens évenkint 30.000 emberrel egészitődik ki. A szolgálati kötelezettség 20—46 éves életkorig tart. A gyalogság, amely 36 ezredből áll, 8 millimé­teres Mannlicher ismétlőfegyverekkel, a 10 ezred lovasság karddal és ismétlő karabé­lyokkal, a 9 tüzérezred (6—6 üteggel) Schnei­der Canetrendszerü gyorstüzelő ágyukkal van fölszerelve. A műszaki csapatok egy vasúti, egy utász, egy táviró és hidász zászlóaljból, to­vábbá egy automobil és egy léghajós osz­tályból áll. Az egész hadsereg békében és háborúban 9 hadosztályra, 2—2 dandárral (2—2 ezred), 9 gyorstüzelő ütegre, 2 lovas­osztályra van tagolva. A 9 hadosztály, ame­lyek egyúttal stratégiai egységet is képez­nek, a következő helyeken állomásozik: Szó­fia, Vraea, Dubinca, fiiipoppolis, Eski Sagra, Shven, Plevna, Rustsuk és Smula. Három­három hadosztály egy hadsereget alkot. Bulgária teljes hadilétszáma: 144 zászló­alj, 36 gépfegyverszázad, 37 lovasosztály, 81 tábori, 18 hegyi és taraeküteg; összesen 160 ezer fegyverrel, 144 gépfegyverrel, 6000 lo­vassal és 550 ágyúval. A teljes tartalékkal együtt Bulgária 232 ezer embert, 6000 lovast és 720 ágyút tud kiállítani. A bulgár hadse­reg a Balkán államok legjobb és legképzet­tebb serege. SZERBIA. A szerb királyság öt hadosztálykerület­re van fölosztva. A haderő 20 gyalogezredből 3—4 zászlóaljjal, amelyek Mauser fegyverek­kel vannak fölszerelve; 5 tábori tüzérezred 9—9 üteggel (4—4 ágyúval), továbbá 1 he­gyi tüzérezred 9 üteggel, 1 taracktüzérezred 6 üteggel és 1 mozsárágyú üteggel s 2 lovas­üteggel (4—4 ágyúval); 1 vártüzérezred (2 üteggel, 4—4 századdal); 4 lovasezred 4—4 osztállyal; 1 királyi testőrcsapat 1 gyalog és lovasszázadból; 2 zászlóalj műszaki katona­ság; 1 félzászlóalj utász, 5 vonalszázad, 5 katonai kórház, 15 élelmezési raktár, 5 be­tegápoló század és 10 kézműves csapat. A tábori és hegyi tüzérségnek gyorstüzelő Schneider-Canet ágyúi vannak. A teljes béke­létszám: 30335 közlegény, 3249 altiszt, 2004 tiszt és 6154 ló. Hadilétszám: Mozgósítás esetén a tény­leges haderőből és a tartalékból fölállítanak: 1. 5 hadosztály 4—4 gyalogezreddel s 4—4 zászlóaljjal és ugyanannyi századdal, össze­sen 16512 ember. 1 tüzérezredet 3 csoporttal 3—3 zászlóaljjal s 6—6 ágyúval = 1635 ember. 1 lovasezred 4 osztállyal = 412 ember. 2 műszaki ezred, fél hidépitő osztag, 1 táv­iróosztag, 1 sáncosztag = 523 ember. Beteg­ápoló csapat = 746 ember. Lőszerszállitócsa­pat = 940 ember. Élelmezési és adminisz­tratív csapat: 1281 ember, összesen száz­tizezerkétszáznegyvenöt ember. Ezenkívül a hadosztályhoz be van osztva 14667 ember, tartalék és raktárkezelők — 35399 ember. A teljes hadilétszám tehát 160307 ember, ehhez járul szükség esetén való pótlásképen: első pótlásul 126610 ember, második pótlásul 66005 ember. Ezekkel a hadilétszám kiegészi­tődik 352,922 emberre. GÖRÖGORSZÁG. A békeszervezet: A hadsereg három had­osztályba van beosztva 2—2 dandárgyalog­sággal. ugyanannyi ezreddel, 3—3 zászlóalj­jal, amelyek közül az egyik zászlóaljnak csak a kerete van meg; 2 zászlóalj „euzon" kato­naság, 4—4 századdal, 1 lovasezred 6 osz­tállyal (2 keretosztály), 1 ezred tüzérség 12 üteggel, 1 üteg műszaki katona 4 századdal, 1 század vonat, 1 század betegszállító kato-

Next

/
Thumbnails
Contents