Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-29 / 66. szám

12 dElmaGyarorszACi 1912. október 20. Az öt diák. — Levelek a szerkesztőhöz. — (Sajút tudósítónktól.) Vasárnapi számunkban részletes cikket közöltünk arról, liogy az állami főgimnázium öt tanulóját eltávolították azért, mert egyik tanárjuk egy éjjeli mulatóban megcsípte őket. A tanár ugyanis az állomáson várta az érkező fiukat, akik a késő éjjeli órákban a mulatóba mentek, ahelyett hogy haza siettek volna. A tanár nyomon követte diákjait és igy jött rá azok viselt dolgaira. Az eset érthető feltűnést keltett és a iegkülönféleképen kommentálják. Ugy látszik, cikkünkbe némi tévedés is csúszott, ami érthető az előtt, aki az ujságirás száguldó és nehéz munkáját ismeri. E tévedésünket mi készséggel igazitjuk helyre és közöljük azt a levelet is, amit vasárnapi riportunk kiegészitéseképen küldtek be hozzánk. Kárpáti Károly úrtól, az állami főgimnázium érdemes igazgatójától a következő levelet kaptuk: Szeged, 1912. X. 28. Tekintetes Szerkesztő Ur! Legyen szives alábbi sorokat becses lapja legközelebbi számában közzétenni: A „Délmagyarország" mult vasárnapi számában, az állami .főgimnázium néhány tanulójának 'fegyelmi esetéről megjelent és sajnos, téves információkon alapuló cikkében az az állítás foglaltatik, liogy Bródy Mihály, állami főreáliskolai tanár ur ráüzent a főgimnáziumi tanári karra, liogy intézkedjenek ebben az ügyben. Köt elességemme)!' tartóin kijelenteni., liogy a Bródy Mihály tanár úrra vonatkozó közlés téves és minden alapot nélkülöz. Általában jelenthetem, hogy a helybeli testvérintézetek egymás dolgába eddig sem avatkoztak és ezentúl sem fognak avatkozni. Mindegyikük független testület, amely minden külső befolyástól menten intézi el mindenkoron a saját ügyeit. Szegeden, 1912. okt. 28-án. Hazafias iid vözlettcl kész vszolgája Kárpáti Károly, igazgató. Érkezett hozzánk még egy levél, amely teljes tárgyilagossággal egészíti ki azokat, amiket mi erről az esetről elmondottunk, írója súlyos szavú ember és ezeket mondja: — A serdülő gyermek fizikai életének problémája az ilyen eseteknél természetszerűleg válik aktuálissá és vitatottá a napi sajtóban. De vigyáznunk kell nagyon, nehogy ugyanannyit ártsunk vele a lapokat ma éber figyelemmel kisérő fiatalságnak, mint amenynyit használni akarunk egy tudományos problémának, amely ma még távolról sincs eldöntve. Az az öt diák nem tartozott a jók közé és volt közöttük olyan is, aki azért jött ide más városból, mert ott már nem tudott boldogulni. Az a tanárjuk, aki kileste őket, nagyon jól tudta, hogy kikkel van dolga. Aradról jöttek haza éjjel és bár gondolhatták, hogy házigazda tanáruk várni fogja őket, az éjjeli mulatóba „szöktek. Így a tanár kötelességet teljesített, hogy nyomon követte, lefülelte és hazazargatta őket, majd fölöttes hatóságánál, az igazgatónál jelentést tett a történtekről. Ez az incidens okóber 6-án történt és tudtommal a tanári kar igyekezett is valami expedienst keresni arra, hogy ne kelljen a diákokat a legszigorúbban büntetni. Közben azonban a fiuk telekürtölték a várost azzal, hogy ők egy éjjeli mulatóban találkoztak a tanárjukkal és hogy azért nem érheti őket büntetés. Az esetet ezzel a könnyelmű fiuk hamis világításban belevitték a nyilvánosságba és most már a legmodernebb tudományos álláspont alapján is sürgős és erélyes intézkedésre volt szükség. A tanár egyébként is nem okoskodhatik, őt szabályok, a jelen esetben a fegyelmi szabályok kötik, azok rendelkezései szerint köteles eljárni, olyan enyhítő körülményt, amely más büntetés kiszabását tette volna lehetővé, nem lehetett találni. A fiuk karrierje ezzel távolról sincs el- j vágva, fölkereshetnek más intézeteket. Nyolcan kibetegedtek a szegedi törvényszéken. (Saját tudósítónktól,) Emberi kötelességünk — nyolc hivatalnok megbetegedésének hallatára, — ismét arra indit, hogy a szegedi törvényszéken uralkodó bürokratikus szellem túlkapásaival foglalkozzunk. A Délmagyarország néhány izben már szóvá tette azokat az állapotokat, amelyek a szegedi tör- j vényszék kisebb fizetésű hivatalnokait ke- I gyetlen sorsra kárhoztatják, de sajnosan kell I tapasztalnunk, hogy a bürokratizmus ilyetén való elfajulásával szemben mindeddig semminemű orvoslás nem történt. Sőt, jól eső megelégedéssel regisztrálnék el, ha csak valami is történt volna, de még csak kísérletről, egyetlen komoly lépésről sincs szó, legalább sem mi, sem pedig az óriási munkateher alatt beteggé sinylődő hivatalnokok nem tudnak róla. Magyar állapotokat szomorúan jellemző, humánus érzést mélyen keseritő dolog ez nagyon. Itt kell éppen ilyen dolgokra bukkanni, ahol a legemberségesebb érzések egyikével: az igazságszeretetteí tartják féken a gonoszszándéku emberi indulatokat. Mert szabad-e előfordulni annak, ami ujabban megtörtént a törvényszéken, hogy nyolc ember betegedhetett ki a leglelketölőbb munkában? Nálunk, Magyarországon mindenütt szomorú a hivatalnok sorsa, az egész pályán valami különös, meg nem magyaraz liató átok nyűgösködik s érthető, hogy magyar hivatalnokok, a'kik mernek: nyiltan és akik nem mernek: titokban összeéreznek a szociális eszmék agressziv harcosaival, a proletárokkal, ennél tovább azonban nem tudnak eljutni. A szegedi törvényszék kishivatalnokaiban, ki-kinek a legrejceíteb bensőjébe bizonyosan ott lappang most ez az érzés. Naponta átlag tizenkét órán keresztül dolgoztatják ezeket, a csöndes, muszájból megalkuvó embereket, tizenkét órán keresztül akkor, amikor a munkások ma már hét órai munkaidőért küzdenek. A szegedi törvényszék eme hivatalnokai reggel hét órakor már íróasztaluknál ülnek és dolgoznak délután egy vagy két óráig, elengedik őket és délután három órakor már ismét hivatalban kell lenniök — este hét óráig. A hivatalos órák, köztudomás szerint egyfolytában, reggel nyolctól délutó,n két óráig tartanak a szegedi törvényszéken és vannak merészebbek, akik délután, az egyes iroda-főnökök önkényes rendelete dacára, otthon maradnak, ezek "azonban fekete-könyvbe kerülnek. Tudni kell, hogy a hivatalnokok délutáni dolgoztatása berendelésre történik s aki arra hivatkozik, hogy reggel hét órától délután két óráig éppen eleget dolgozott és kimerült, azt, mint engedetlen, dolgozni nem akaró tisztviselőt egy erre a célra tartott külön könyvbe belajstromozzák és ha évek multán, előléptetésre soros, előkerül a fekete könyv és hagyják, hogy csak öregedjen tovább . . . A tizenkét órai munkaidő azonban még kevésbé .súlyos erőpróbája a hivatalnokok munkabírásának. Az ügyészségen akárhányszor megtörténik, hogy, lm valamilyen bűntény előfordul, például a szegedi tanyákon, a tisztviselőt mar hajnalban négy-öt órakor kihajtják ágyából, a nyomozás vezetőjével kocsira ül s ha.délutánra visszaérkezik," folytatnia kell a munkáját. És tekintet nélkül az'időre: télben-fagyban, sárban-vizben, mindig mennie kell a tisztviselőnek, ha utasítás jön a középkor siralmas utazó eszközén: kocsin vagy szekéren. A nyolc ember kibetegedése alig egy hőnap alatt történt, ezek most egészségük helyreállítása céljából szabadságon vannak. A hivatalnokok létszáma tehát most, a legnehezebb időben, nyolccal csökkent, pótlásról azonban szó sincs, a kidőltek munkáját most azok végzik, akiknek a fizikai erejük még nem mondta föl a szolgálatot, ide éppen elég munkateher \olt a vállukon akkor is, amikor még kevesebb volt a betegek száma. Azonban, nyugodjunk meg. A nyolc kibetegedett ember még mindig nem elég arra, hogy illetékes helyen tegyenek valamit. Ujabb kidőlések is várhatók máris, de a történtek után mit írjunk még? . . . Nagy urakat bajos kötelességük teljesítésére szorítani, ezt csak jámborul tűrő, szegény, kisfizetésen tengődő s inkább kenyerükért, mint egészségükért aggódó napidijasokkal lehet megtenni . . , HÍREK Szegedi kalendárium. AZ IDŐ; Az országos meteorológiai intézet hivatalos jelentése. Jóslat: Túlnyomóan száraz idő várható, egyelőre jelentéktelen hőváltozással. A hőmérséklet Szegeden déti 12 órakor 6.4 C. fok volt. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fogad a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A KÖZKÓRHAZBAN: A beteg la lógató si idő délután 1—3-ig tart. TÖRVÉNYSZÉKEN: Esküdtszéki tárgyalás, reggel 9 órától kezdve, SOMOGYI KÖNYVTAR: Nyitva délelőtt 10—l-ig, délután 4—7-ig. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor Limonádé ezredes, operett. URÁNIA-SZÍNHÁZ: Az előadások este 6 órakor kezdődnek, Bemutatóra kerül ..Az utolsó akadály", dráma. Este kilenc órakor Uránia-darab: a „Diadalmas Amerika." VASS-MOZI: Az előadások este 6 órakor kezdődnek. Bemutatóra kerül „Az utolsó akadály." ESPERANTO-KIÁLLÍTÁS, nyitva délelőtt 10-től délután háromig, a Nyilassy-féle házban, Kass- vigadó mögött. Belépődíj nincs. A VÁROSI-PÁRT délután hatkor, a Haggenmacher-sörcsarnokban ülést tart, A SZEGEDI ATLÉTIKAI KLUB este 9 órakor választmányi ülését tartja, a Korzókávéházban. Párbeszéd egy kis fordulattal. (Saját tudósít ónktól.) Elegáns, első látásra szimpatikus benyomást keltő fiatal embert vezettek ma délelőtt Szakáll József dr. vemlőralkapitány, a bűnügyi osztály vezetője elé. Az alkapitá.ny kérdésére bemondja a nevét: — Kornhauser Rezső. — Foglalkozása? — Lapkiadó. — Melyik lapnak? — A Budapesten megjelenő Handicapnek. —- Nem téved uraságod? — kérdi Szakáll dr. olyan gúnyos éllel, hogy Kornhauser ur meghökken. — Nem — feleli kis vártatva, erőltetett higgadtsággal. Tessék érdeklődni. — Már érdeklődtem. A H'andicap kiadója Deutsch Zsigmond, kedves uram. — No igen kérem, de én meg az ő társa vagyok, csöndes társa . . . — Ugy ...