Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-26 / 64. szám

1912. október 71. DéLMAGYARORSZAq 11 tört montenegrói sereg vezére. Ö foglalta el Beranet, aztán Bjelopoljét. Lazovics tábornok, a podgoricai főliadi­szállás parancsnoka. Petrovics tábornok, Vukotics helyettese, aki rohammal akarta elfoglalni a Centari melletti Tarabos-hegyet, de visszaverték, mi­közben több mint ezer embert vesztett. A mai napon aztán fényesen kiköszörülte a csorbát: bevette Tarabos összes erődjét, Danito herceg, trónörökös, fővezér. Ezekről se sokat tudott eddig a világ. BULGÁRIA A bolgár hadsereg fővezére maga Fer­dinánd király, aki most fogja megmutatni, liogy érti-e ugy a. hadvezetést, mint előde, Batténberg Sándor, aki Szerbiát pár hét alatt tönkreverte. Egyébként Savoff tábornok a bolgár hadsereg főpa­rancsnoka. Ficsev tábornok pedig a vezérkari főnök. Mind a kettő régi katona, akik Németország­ban tanulták a stratégiát és a bolgár hadse­reget német mintára szervezték. A HARCTÉRKÉP A balkáni harctérnek nem kevesebb mint bét zónája van és pedig: 1. Trácia, Drinápolylyal, mint központ­tal. Ez a tartomány Törökország legkeletibb része, Bulgária alatt, a Fekete-tenger mel­lett. Ide tort be a bolgár hadsereg, támogat­va két szerb hadtesttől, itt várhatók a leg­nagyobb ütközetek még ezután is, dacára, bogy Kirkkilissze elesett és ma éjjel nyil­vánvalóvá vált, hogy Drinápolyt szintén el­veszítik a törökök. 2. A Ródope hegység, a török-bolgár ba­táron, Tráciától nyugatra. Tekintettel a ne­héz terepviszonyokra, itt csak a gyalogság­nak van szerepe. 3. A szerb határ, vagyis a Nis (Szerbia) és Üszkiib (Macedónia) közti terület, melyet elsőrendű vasút szel át. A török sereg ezen a részen vonult fel Szerbia ellen. 4. A novibazári szandzsák. Kicsiny te­rület 'Bosznia, Montenegró ós Törökország közt. Ebben a zónában folyik a török-mon­tenegrói háború, ide igyekszik a szerb hadse* reg egy része is, bogy a montenegróit támo­gassa. 5. Scutari, Albániában, délre Montenegró­tól. Itt foglalta el a montenegrói sereg De­csios, Tűzi, Sipcsenik és Vranja városokat és erődöket, de ugyanitt szenvedett vereséget, a Tarabos-erőd körül, melyet aztán ma elfog­lalt. 6. Thessalia, Görögország északi tartomá­nya. 7. Epirus. A Thessaliával határos török tartomány, amelynek katonai központja Ja­nina. A háború, mint látható, az első zónában, a bosszú bolgár-török határon, illetve vagy Tráciában, vagy Bulgáriában fog eldőlni, a szerint, bogy a töröknek, vagy a bolgároknak kedvez-e majd a hadi szerencse. A szerb-tö­rök batár nem bosszú, ezenkívül Szerbia van legmesszebb Törökországtól, ezért oszlott a szerb hadsereg háromfelé: az egyik rész, mintegy százezer ember va bolgár hadsereg­gel; a másik rész, mintegy negyvenezer em­ber, a montenegrói hadsereggel akar együtt operálni és csak a harmadik rész, mintegy ötvenezer ember, veszi fel a harcot a török ellen egyedül. Royal Kávéházban ma este Batla Kálmán cigányzenekara muzsikál. Holnap este nagy tombola. HÍREK Szegedi kalendárium. Bánatos őszi napok, ködös reggelek, éjszakai dér, dé­li napsütés, esti korzózás: bizonyára az a legnagyobb esemény; meg az, hogy a kalendárium figyelmeztet bennünket, hogy készül­jünk Mindenszentek ünnepére. És készülünk, virággal, koszorúkkal, könnyel . . . 1DÖ: A meteorológiai intézet jelenti: Lé­nyegtelen hőváltozás és sok helyült, főleg nyugaton csapadék várható. Sürgönyprognó­zis: Hőmérséklet: 6:6 C. Tehát ma már hűvö­sebb volt, mint tegnap. A VÁROSHÁZÁN: délelőtt 10—l-ig fo­gad, a polgármester, a főkapitány pedig 11—l-ig. A KÖZKÓBHAZBAN: A beteg latoga­tási idő délután 1—3-ig tart,. TÖRVÉNYSZÉKEN: Esküdtszéki tár­gyalás, reggel f) órától kezdve. SOMOGYI KÖNYVTAR: Nyitva dél­előtt 10—1-ig, délután 4—7-ig. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor Asszonyfaló, operett. URANIA-SZJNHAZ: Az előadások este 6 órakor kezdődnek, Bemutatóra kerül Ut a sir felé. Társadalmi dráma 2 felvonás­ban, VASS-MOZf: Az előadások este 6 óra­kor kezdődnek. Bemutatóra kerül Páris tit­kai 4 részben, Mikor az utolsó lámpa is kialszik. Öt óra, kint vagyunk a korzón a hulldo­gáló platánok alatt, kávéházi bűzön nevelt, cigarettafüsttől ványadó tüdőnkbe mohón szivjuk a virradat csipős-hideg, frisslevegő­jét, amely annyira megrohanja az éjszaká­ban elgörnyedt mellünket, bogy köhécselni kell, mert ennyi egészséget egyszerre nem birunk el . . . Megint elmúlt egy éjszaka. Vájjon mi­kor fogynak el. Eléggé berendezkedtünk, bogy siettessük a dolgot. Mert igazuk van a nap virrasztóknak, bogy amit az éjszaka és amit a pirkadás nyújt, azt hiába keresed nappal. A nappal közönséges, egyhangú és unalmas, de az éjszaka napról-napra más. Mindig hoz valami ujat akár itt, akár ott, amiért nem bánjuk meg, bogy hűen kitartot­tunk mellette, legfőlebb megállapítjuk, hogy a brouchitis ma jobban csépeli a tüdőnket, J mint tegnap. Egy kis cinizmus kell hozzá, hogy igy beszéljen az ember, de kérdem önöket, tud­ják-e, mi az, amikor az utolsó lámpa is kial­szik. Amikor az ember reggel öt órakor még éjszakai csöndben és éjszakai gyér világos­ságban sétál a korzó platánjai alatt, ráfek­szik a világ csöndje s amint igy elmereng és bámul a fénytelen égre, az ágaskodó palo­tákra, a térségre, egyszerre csak két csizmás láb kopog az aszfalton teljes megadással és mellettünk sétál a lámpaoltogató, minden egyes gázlámpánál megáll, gyakorlott alat­tomossággal feltolja a bosszú rudat a csap­hoz és pukk, bizonyos utánozhatatlan hörgés­sé! kialszik a lámpa. Lépésről-lépésre söté­tebb a világ, lépésről-lépésre jobban belénk csap a hideg, mintha eddig a gázlámpa sár­ga lángja valami melegséget is árasztott vol­na a halotti csöndben alvó utcákon. Sorra alusznak ki a lámpák a korzón, körülnézünk, ni, még ott ég kettő, két platán mellett és hir­telen, pillanatnyi ujjongás fut végig a szi­vünkön. Ni, még ott ég kettő! Még tart az éjszakából, még nem fogyott el. Még nem ütött az utolsó perc, az éjszaka utolsó perce. De jön a csizmás lámpaoltogató ós a hosz­szu rúddal belekap az egyik lámpába. Aztán odacsosszan a másikhoz és abból is kihúzza a lelket. No most aztán mit csináljunk? Meg­állunk, körülnézünk tétlen szomorúsággal, megállunk, körülnézünk és ugy érezzük e pereben magunkat, mintha a lábunk odara­gadt A'olna a földhöz. Jaj, a világ képe de megváltozott. Köd joihbrá, köd balra, köd előttünk, köd utánunk, mindenfelé sötét, óloinsulyu, borzasztóan elterpeszkedő köd. A paloták ködbundába vannak betakarva előt­tünk, távolabb pedig minden egybeolvad a köd sötétségével. De már virrad egy kissé. Honnan, honnan nem, világosság jön és öli a ködöt. Élet kell, ébredő friss élet elernyedt idegeinknek, élet akárhonnan. Áhá. A postán nyitva van egy ablak az emeleten, onnan vil­lanyfény int kifelé. Egy ember mozog fönt a szobában, csak a feje, látszik, de mozdula­tairól látni, bogy söpör. Ez tehát már ébren van. Söpör azoknak, akik majd a nappal mel­lett fognak kitartani. De egy másik bérpalo­ta ablakában fényesség van, ime. Vidám ké­pű, friss cseléd most nyitja az ablakot és pár­nákat, ágynemüeket rak a párkányra. Aztán jön a harmadik bérház, ott is világosság van már az emeleten. És mindenhol gépies egy­másutánban bontakozik ki az élet, mintegy varázsütésre, mikor kialudt számunkra az utolsó lámpa. _____ Ébredjetek, ti boldog emberek. Nappali életetek ezer bajain, átkain ós tragédiáin emésztődő idegeinkkel mi nyugalomra té­rünk, jó éjszakát! H. Gy. — Megegyezés az ellenzékkel? Budapestről jelentik: A nemzeti munkapárt végrehajtó bizottsága, amelyen Lukács miniszterelnök, Hazai Samu és Serényi Béla gróf miniszterek is megjelentek pén­teken este ülést tartott. Az ülésen rend­kívül jelentős esemény történt. Elhatároz­ták, hogy a szombat délutáni pártértekezlet elé két inditványt terjesztenek. Az egyik indítványban azt ajánlják, hogy a delegá­cióban nyolc helyet biztosítsanak az ellen­zéknek, a másikban pedig, hogy a házsza­bályrevizió tárgyalására sürgősen hívja­nak össze egy pártközi konferenciát. — Berchtold gróf a király előtt. Bécs­ből jelentik. A király ma délelőtt tiz órakor háromnegyed óráig tartó kihallgatáson fo­gadta Berchtold Lipót gróf külügyminisztert, aki beszámolt az olaszországi útjáról. — A tábori vikárius Szegeden. Mcg­irtuk, hogy Bjelik Imre tábori vikárius, a had­sereg főpapja Szegedre érkezett csütörtökön, hogy megszemlélje a katonai, lelkészi híva- • talt. Bjelik Imre, az uj tábori" vikárius nem­rég került a hadsereg papjainak élére. Ami­kor Belopotoczky Kálmán, az eddigi főpap visszavonult a nagyváradi káptalan egyik százezer korona évi jövedelmű stallumába, akkor nevezte ki az uralkodó Bjeliket, aki szintén magyar származású pap. A uj viká­rius az aitábornagyoknak megfelelő rangban van. Bjelik vikárius csütörtökön Temesvár­ról érkezett Szegedre. A vikáriust az állomá­máson a tisztikarok küldöttsége fogadta. A vikárius látogatást tett a katonai lelkészi hi­vatalban, majd este a Tisza-szálló éttermé­ben lakoma volt tiszteletére. A lakomán az összes magasabb rangú tisztek résztvettek és étkezés közben a 46. gyalogezred zeneka­ra játszott. Pénteken délelőtt a katonakór­házakat látogatta meg Bjelik vikárius. Igen sok beteghez volt vigasztaló szava a főpap­nak, aki ma este elutazott Szegedről.

Next

/
Thumbnails
Contents