Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-26 / 64. szám

6 delmagyarorszáq 1913. október 37. SZÍNHÁZ, művészet Színházi műsor: SZOMA BATON: Asszonyfaló, opelr#. VASÁRNAP DÉLUTÁN: A falu rossza, népszínmű. VASÁRNAP ESTE: A leányvásár, ope­rett. A szinügyi-bizottság tilése. — Begavári Back Bernát levele. — (Saját tudósítónktól.) A szinügyi bizott­ság pénteken délután öt órakor ülést tartott a városháza bizottsági termében. Az ülésen Gaál Endre dr elnökölt, a bizottsági tagok közül megjelentek Kovács János, Ujj József dr, Weiner Miksa és Wimmer Fülöp. A színigazgató beterjesztette a két heti műsort, amelynél Wimmer Fülöp fölszólalt és kifogásolta a „Gólya" eimü bohózat előadá­sát, amelyben nem történik más, minthogy lefekszenek az ágyba és fölkelnek az ágyból. Az ilyen darabra sem a színháznak, sem a publikumnak nincs szüksége. A bizottság tu­domásul vette a fölszólalást és figyelmébe ajánlotta azt a színigazgatónak. Wimmer Fülöp aztán meglepetésben ré­szesítette a szinügyi bizottságot. Fölolvasta hógavári Back Bernátnak egy levelét, amely­ben az országos hirfi művészeti mecénás igen ötletesen ráolvassa a színházra, hogy nincs benne egy csöpp művészeti érzék vagy inven­ció, a darabok kiállítása farkasszemet néz a jóizlőssel. Bégavári Back Bernát fölemlíti a levelében, hogy például a Limonádé ezredes egyik szobájának kék a festése, a kandalló sárga és a függöny zöld. Aztán az ezredes le­ánya reggel kilenc órakor báli toalettben je­lenik meg a színen. ff át hol van a rendező? — kérdezi most véletlenül épen Back Bernát. És ugyanezt kérdezhetné igen sok intelligens ember, aki nem épen abban találja az élvezetét, liogy a színésznő lábához milyen feszesen simul a trikó, vagy milyen tökéletességgel hányják a cigánykereket. A legtöbb előadáson a föld­szinten és a páholyokban egyébről sem be­szélnek, liogy milyen rossz volt ez vagy amaz, vagy milyen Ízléstelen a kiállítás. És most a csöndesen panaszkodó urak közül előáll Back Bernát és őszintén bevallja, liogy nem lehet már színházba járni. Persze, a jóizlésü és művészi érzékű embert bántja a Gólya és boszantja a szinek disszonanciája, az Ízlés­telen ötletek halmozása. Ugyan milyen állapot uralkodhat a sze­gedi színházban, ha a nyilvánosságtól és minden közéleti szerepléstől olyan tartózko­dón élő Back Bernát is ilyen módon kriti­zálja'? nő még ma is ágyhoz van kötve. Betegsége folytán le kellett a műsorról venni a Bőregér operettet s igy szombaton az Asszony faló ke­rül színre. * Magyar színészet Nagykikindán. A város tanácsa 21-én tartott ülésében Köny­ves Jenő staggione színtársulatának decem­ber havában 15 napra szinelőadások tartásá­ra helyhatósági engedélyt adott. Ez lesz a műsor: Péntek: Bohémélet. Szombat: Az asz­szonyfaló. Vasárnap délután: Az elvált asz­szony; este: Nap és Hold. Hétfő: Nap és Hold. Kedd: Cárnő. Szerda: Limonádé ezre­des. Csütörtök: Limonádé ezredes. Péntek d. u.: A kis barátnő. Péntek este: Az ember tra­gédiája. Vasárnap d. u.: A falu rossza. Va­sárnap este: Limonádé ezredes. * Legjobb színházi cukorkák Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. * A „Kék madár" folytatása. Maeter­linck már régebben elhatározta, hogy a „Kék madár" eimü mesejátékát egy uj alle­gorikus miiben folytatni fogja. Mint Páris­itől jelentik, a költő elkészült ezzel a munká­jával is. A darab cime: „Tyltyl és Mytyl." Ezzel egyidejűleg Maeterlinck felesége, Geo:­gette Leblanc, a „Kék madár" átdolgozásá­nak szentelte idejét, amennyiben annak er­kölcsi és filozófiai tartalmát közelebb hozta a gyermek felfogó képességéhez. * Műsorváltozás. A színházi iroda je­lenti: Orfeus legutóbbi előadásán Nagy Aranka olyan szerencsétlenül esett el a szín­padon, hogy megrándult a lába s a müvész­A háboru és áz üzleti élet. (Saját tudósítónktól.) A balkáni bonyo­dalom idején nagy rémület keletkezett az üzleti világban. A háborútól igen sok üzlet­ember féltette az ekszisztenciáiát és ezt a re­megést még fokozta a sivár pénzügyi hely­zet. A háboru bekövetkezett, lenn a Balká­non már patakokban ömlik a vér — és most már bizonyos, hogy túlságos volt az üzleti világ aggodalma. A forgalom nem csökkent, sőt inkább fokozódott az őszi forgalomnak, legalább ebben az országban, egyelőre nem igen árt a balkáni ágyúzás. A tőzsdén már nem újság a riadalom, a közgazdasági élet­nek ez a legérzékenyebb szerve a legcseké­lyebb zavarra is reagál. Az üzleti életről igen érdekesen beszélt egyik szegedi kereskedő. Véleménye különö­sen Szegedet jellemzi: j — A forgalomra vonatkozólag nem pa­Í naszkodhatunk. A háboru hatását még nem érezzük. A kereslet meglehetősen nagy, nem szűkölködünk a megrendelésekben. Sajnos azonban, igen sok az egészségtelen üzlet. Nem biztos a pénzünk, mindig attól reme­günk, hogy bizonytalan a megrendelő vagy a vevő. Mert javarészben csak hitelügyletet köthetünk. Annak a közönségnek, amely vá­sárol, nincs pénze vagy inkább készpénze. A földművelőknél, gazdálkodóknál van a pénz, de azok ülnek rajta. Berakják a pénzü­ket a takarékpénztárba. A középosztály még leginkább vásárolna, de annak van a legkeve­sebb pénze. Igen komplikált szerkezetű a mi üzleti életünk. Szóval csak azt érezzük, hogy a vásárló közönség — pénztelen. A háború­hoz egyelőre semmi közünk. Amit a kereskedő mondott, abban sok az igazság. A helyzet általában ugyanez min­den magyar vidéki városban. A gazda-osz­tályé a pénz, amellyel alig vásárol és nem spekulál, hanem berakja a takarékpénztárba, így aztán meg van a biztos jövedelem: a ka­mat, amelyet minden év végén hozzácsatol­nak a tőkéhez. Az úgynevezett uri-osztály eladósodott és nagy mértékben csökkent a hitele. A középosztály a vásárló közönség zöme, ez pedig küzd a megélhetéssel és hi­telügyletekkel operál. Ez a magyar társadalom szomorú képe. Franciaországban ömlik a pénz, ott nincs nyomorult középosztály, de kapzsi birtokos­osztály sincs. Ott minden pénz a forgalomé és int belőle külföldre is, busás kamatért. Ott egész másképen beszélne egy kereskedő, A háboru hadvezérei. TÖRÖKORSZÁG Nizam basa, az eddigi hadügyminiszter lett az összes török haderő generalissziinn­sza. Jelenleg 60 éves, modern katona. Első iskoláit a híres saint-eyri tisztképző-intézet­ben végezte, ahonnan mint hadnagy került vissza és csakhamar Goltz basa adjutánsa lett. A politikába való meggondolatlan bele­szólása miatt 40 éves korában Erzerumba in­ternálták és kémekkel vették körül. Mikor a forradalom kitört, visszahívták Konstantiná­polyija hadügyminiszternek. A forradalom után a drinápolyi hadtest parancsnoka lett, majd a bagdabi lázadás leverését bízták rá, amit sikerrel hajtott végre. Jutalmul Kis­ázsia kormányzójává nevezték ki. Nincsenek diplomata képességei, vélemé­nyét briiszk módon szokta nyilvánítani és e miatt sok ellenséget szerzett. Tavaly fel is mentették állásától és egy darabig mint ma­gánember élt Konstantinápolyban. Fényes és közismert katonai képességeit azonban nem sokáig nélkülözhette Törökország s a szultán meghívta hadügyminiszternek. Nizam basa izmos, zömök, vasegészségü ember, szigorú, de katonái imádják. Nagy háborúban még nem vett részt és így hadve­zetői képességei ismeretlenek. Majd elválik, nem jár-e vele Törökország ugy, mint Orosz­ország a japán háborúban Knropathinnal, aki szintén a. hadügy miniszterségből állt a hadsereg élére. Nizam basa már átvette a főparancsnokságot, főhadiszállása Dri ná­poly. Abdullah basa. Pár bét előtt még ő volt generálisszimusznak kiszemelve. Szintén ugy 60 év körüli, erőteljes katona, a. legmoder­nebb képzettséggel. Németországban tanult, teljesen ismeri a német katonai szellemet és Vilmos császár is többször kitüntette figyel­mével. Abdul Hamid szultán 1900-han szám­űzte, de a forradalom alatt ismét kegyébe fo­gadta és első szárnysegédévé nevezte ki, ké­sőbb pedig a katonai kabinetiroda főnökévé. A forradalom után Erfindsanban, az orosz batáron lett hadtestparancsnok, két év óta pedig a szalonikii hadtest parancsnoka. Ali Biza basa. A legutóbbi görög-török háborúban a tüzérség főparancsnoka volt. Hadikiképzését szintén Németországban nyerte és hazatérve, gyors karriert csinált: 38 éves korában már vezérőrnagyi rangban volt. A forradalom után lett a tüzérség 'fő­igazgatója, miután a tengerészeti miniszteri tárcát nem vállalta. Mint a déltörökországi terep alapos ismerőjét, őt nevezték most ki az epirusi hadsereg fővezérének, teljesen füg­getlen hatáskörrel. Fáik basa. A török portyázó lovas had­osztály parancsnoka Üszkübnél, amely város a szerb batár közelében jelenleg egyik leg­fontosabb pontja a háboru színterének. Fethi basa. A kossovói vilajet (megye) katonai főnöke. Kossovó a török-szerb ha­tártól Beraneig húzódó terület, aliol a török­montenegrói harc folyik. SZERBIA Jankovics Bozsó tábornok, parancsnoka annak a hadseregnek (50.000) ember, amely­lyel önállóan operál és igyekszik délnek, Üsz­küb felé betörni Törökországba. Zsifkovics Mihály tábornok, parancsnoka a szandzsákba, Montenegró támogatására küldött hadseregnek (40.000 ember). Pntnik Nikola tábornok, a Bulgária tá­mogatására küldött hadsereg (100.000 ember) fővezére, Vele van, mint hadtestparancsnok, Sándor herceg, szerb trónörökös. A szerb hadvezéreknek említésre méltó multjuk nincs. MONTENEGRÓ Martinovics tábornok, a Seutari ellen küldött sereg (18.000 ember) parancsnoka. Vnkotics tábornak, a szandzsákba be-

Next

/
Thumbnails
Contents