Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)
1912-10-26 / 64. szám
6 delmagyarorszáq 1913. október 37. SZÍNHÁZ, művészet Színházi műsor: SZOMA BATON: Asszonyfaló, opelr#. VASÁRNAP DÉLUTÁN: A falu rossza, népszínmű. VASÁRNAP ESTE: A leányvásár, operett. A szinügyi-bizottság tilése. — Begavári Back Bernát levele. — (Saját tudósítónktól.) A szinügyi bizottság pénteken délután öt órakor ülést tartott a városháza bizottsági termében. Az ülésen Gaál Endre dr elnökölt, a bizottsági tagok közül megjelentek Kovács János, Ujj József dr, Weiner Miksa és Wimmer Fülöp. A színigazgató beterjesztette a két heti műsort, amelynél Wimmer Fülöp fölszólalt és kifogásolta a „Gólya" eimü bohózat előadását, amelyben nem történik más, minthogy lefekszenek az ágyba és fölkelnek az ágyból. Az ilyen darabra sem a színháznak, sem a publikumnak nincs szüksége. A bizottság tudomásul vette a fölszólalást és figyelmébe ajánlotta azt a színigazgatónak. Wimmer Fülöp aztán meglepetésben részesítette a szinügyi bizottságot. Fölolvasta hógavári Back Bernátnak egy levelét, amelyben az országos hirfi művészeti mecénás igen ötletesen ráolvassa a színházra, hogy nincs benne egy csöpp művészeti érzék vagy invenció, a darabok kiállítása farkasszemet néz a jóizlőssel. Bégavári Back Bernát fölemlíti a levelében, hogy például a Limonádé ezredes egyik szobájának kék a festése, a kandalló sárga és a függöny zöld. Aztán az ezredes leánya reggel kilenc órakor báli toalettben jelenik meg a színen. ff át hol van a rendező? — kérdezi most véletlenül épen Back Bernát. És ugyanezt kérdezhetné igen sok intelligens ember, aki nem épen abban találja az élvezetét, liogy a színésznő lábához milyen feszesen simul a trikó, vagy milyen tökéletességgel hányják a cigánykereket. A legtöbb előadáson a földszinten és a páholyokban egyébről sem beszélnek, liogy milyen rossz volt ez vagy amaz, vagy milyen Ízléstelen a kiállítás. És most a csöndesen panaszkodó urak közül előáll Back Bernát és őszintén bevallja, liogy nem lehet már színházba járni. Persze, a jóizlésü és művészi érzékű embert bántja a Gólya és boszantja a szinek disszonanciája, az Ízléstelen ötletek halmozása. Ugyan milyen állapot uralkodhat a szegedi színházban, ha a nyilvánosságtól és minden közéleti szerepléstől olyan tartózkodón élő Back Bernát is ilyen módon kritizálja'? nő még ma is ágyhoz van kötve. Betegsége folytán le kellett a műsorról venni a Bőregér operettet s igy szombaton az Asszony faló kerül színre. * Magyar színészet Nagykikindán. A város tanácsa 21-én tartott ülésében Könyves Jenő staggione színtársulatának december havában 15 napra szinelőadások tartására helyhatósági engedélyt adott. Ez lesz a műsor: Péntek: Bohémélet. Szombat: Az aszszonyfaló. Vasárnap délután: Az elvált aszszony; este: Nap és Hold. Hétfő: Nap és Hold. Kedd: Cárnő. Szerda: Limonádé ezredes. Csütörtök: Limonádé ezredes. Péntek d. u.: A kis barátnő. Péntek este: Az ember tragédiája. Vasárnap d. u.: A falu rossza. Vasárnap este: Limonádé ezredes. * Legjobb színházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. * A „Kék madár" folytatása. Maeterlinck már régebben elhatározta, hogy a „Kék madár" eimü mesejátékát egy uj allegorikus miiben folytatni fogja. Mint Párisitől jelentik, a költő elkészült ezzel a munkájával is. A darab cime: „Tyltyl és Mytyl." Ezzel egyidejűleg Maeterlinck felesége, Geo:gette Leblanc, a „Kék madár" átdolgozásának szentelte idejét, amennyiben annak erkölcsi és filozófiai tartalmát közelebb hozta a gyermek felfogó képességéhez. * Műsorváltozás. A színházi iroda jelenti: Orfeus legutóbbi előadásán Nagy Aranka olyan szerencsétlenül esett el a színpadon, hogy megrándult a lába s a müvészA háboru és áz üzleti élet. (Saját tudósítónktól.) A balkáni bonyodalom idején nagy rémület keletkezett az üzleti világban. A háborútól igen sok üzletember féltette az ekszisztenciáiát és ezt a remegést még fokozta a sivár pénzügyi helyzet. A háboru bekövetkezett, lenn a Balkánon már patakokban ömlik a vér — és most már bizonyos, hogy túlságos volt az üzleti világ aggodalma. A forgalom nem csökkent, sőt inkább fokozódott az őszi forgalomnak, legalább ebben az országban, egyelőre nem igen árt a balkáni ágyúzás. A tőzsdén már nem újság a riadalom, a közgazdasági életnek ez a legérzékenyebb szerve a legcsekélyebb zavarra is reagál. Az üzleti életről igen érdekesen beszélt egyik szegedi kereskedő. Véleménye különösen Szegedet jellemzi: j — A forgalomra vonatkozólag nem paÍ naszkodhatunk. A háboru hatását még nem érezzük. A kereslet meglehetősen nagy, nem szűkölködünk a megrendelésekben. Sajnos azonban, igen sok az egészségtelen üzlet. Nem biztos a pénzünk, mindig attól remegünk, hogy bizonytalan a megrendelő vagy a vevő. Mert javarészben csak hitelügyletet köthetünk. Annak a közönségnek, amely vásárol, nincs pénze vagy inkább készpénze. A földművelőknél, gazdálkodóknál van a pénz, de azok ülnek rajta. Berakják a pénzüket a takarékpénztárba. A középosztály még leginkább vásárolna, de annak van a legkevesebb pénze. Igen komplikált szerkezetű a mi üzleti életünk. Szóval csak azt érezzük, hogy a vásárló közönség — pénztelen. A háborúhoz egyelőre semmi közünk. Amit a kereskedő mondott, abban sok az igazság. A helyzet általában ugyanez minden magyar vidéki városban. A gazda-osztályé a pénz, amellyel alig vásárol és nem spekulál, hanem berakja a takarékpénztárba, így aztán meg van a biztos jövedelem: a kamat, amelyet minden év végén hozzácsatolnak a tőkéhez. Az úgynevezett uri-osztály eladósodott és nagy mértékben csökkent a hitele. A középosztály a vásárló közönség zöme, ez pedig küzd a megélhetéssel és hitelügyletekkel operál. Ez a magyar társadalom szomorú képe. Franciaországban ömlik a pénz, ott nincs nyomorult középosztály, de kapzsi birtokososztály sincs. Ott minden pénz a forgalomé és int belőle külföldre is, busás kamatért. Ott egész másképen beszélne egy kereskedő, A háboru hadvezérei. TÖRÖKORSZÁG Nizam basa, az eddigi hadügyminiszter lett az összes török haderő generalissziinnsza. Jelenleg 60 éves, modern katona. Első iskoláit a híres saint-eyri tisztképző-intézetben végezte, ahonnan mint hadnagy került vissza és csakhamar Goltz basa adjutánsa lett. A politikába való meggondolatlan beleszólása miatt 40 éves korában Erzerumba internálták és kémekkel vették körül. Mikor a forradalom kitört, visszahívták Konstantinápolyija hadügyminiszternek. A forradalom után a drinápolyi hadtest parancsnoka lett, majd a bagdabi lázadás leverését bízták rá, amit sikerrel hajtott végre. Jutalmul Kisázsia kormányzójává nevezték ki. Nincsenek diplomata képességei, véleményét briiszk módon szokta nyilvánítani és e miatt sok ellenséget szerzett. Tavaly fel is mentették állásától és egy darabig mint magánember élt Konstantinápolyban. Fényes és közismert katonai képességeit azonban nem sokáig nélkülözhette Törökország s a szultán meghívta hadügyminiszternek. Nizam basa izmos, zömök, vasegészségü ember, szigorú, de katonái imádják. Nagy háborúban még nem vett részt és így hadvezetői képességei ismeretlenek. Majd elválik, nem jár-e vele Törökország ugy, mint Oroszország a japán háborúban Knropathinnal, aki szintén a. hadügy miniszterségből állt a hadsereg élére. Nizam basa már átvette a főparancsnokságot, főhadiszállása Dri nápoly. Abdullah basa. Pár bét előtt még ő volt generálisszimusznak kiszemelve. Szintén ugy 60 év körüli, erőteljes katona, a. legmodernebb képzettséggel. Németországban tanult, teljesen ismeri a német katonai szellemet és Vilmos császár is többször kitüntette figyelmével. Abdul Hamid szultán 1900-han száműzte, de a forradalom alatt ismét kegyébe fogadta és első szárnysegédévé nevezte ki, később pedig a katonai kabinetiroda főnökévé. A forradalom után Erfindsanban, az orosz batáron lett hadtestparancsnok, két év óta pedig a szalonikii hadtest parancsnoka. Ali Biza basa. A legutóbbi görög-török háborúban a tüzérség főparancsnoka volt. Hadikiképzését szintén Németországban nyerte és hazatérve, gyors karriert csinált: 38 éves korában már vezérőrnagyi rangban volt. A forradalom után lett a tüzérség 'főigazgatója, miután a tengerészeti miniszteri tárcát nem vállalta. Mint a déltörökországi terep alapos ismerőjét, őt nevezték most ki az epirusi hadsereg fővezérének, teljesen független hatáskörrel. Fáik basa. A török portyázó lovas hadosztály parancsnoka Üszkübnél, amely város a szerb batár közelében jelenleg egyik legfontosabb pontja a háboru színterének. Fethi basa. A kossovói vilajet (megye) katonai főnöke. Kossovó a török-szerb határtól Beraneig húzódó terület, aliol a törökmontenegrói harc folyik. SZERBIA Jankovics Bozsó tábornok, parancsnoka annak a hadseregnek (50.000) ember, amelylyel önállóan operál és igyekszik délnek, Üszküb felé betörni Törökországba. Zsifkovics Mihály tábornok, parancsnoka a szandzsákba, Montenegró támogatására küldött hadseregnek (40.000 ember). Pntnik Nikola tábornok, a Bulgária támogatására küldött hadsereg (100.000 ember) fővezére, Vele van, mint hadtestparancsnok, Sándor herceg, szerb trónörökös. A szerb hadvezéreknek említésre méltó multjuk nincs. MONTENEGRÓ Martinovics tábornok, a Seutari ellen küldött sereg (18.000 ember) parancsnoka. Vnkotics tábornak, a szandzsákba be-