Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-25 / 63. szám

1912. október 25. DÉLMAGYARORSZÁQ ? megtéríteni az ékszerész által fölbecsült kárt. Scheiner Samu polgári pert indított a társa­ság ellen. A biztosító társaság erre ügyvédje utján bejelentette a törvényszéken, hogy az ékszerész pörrel támadta meg és igy, mint károsult, csatlakozik a följelentéshez és kéri a fin megbüntetését. Ilyen körülmények között iutoti el az ügy februárban a főtárgyalásig. A tárgyalá­son azonban a vádlott fiu nem jelent meg. mert nem kapta meg az idézést. A tárgyalást etre elnapolták. A följelentést március 27-én ugy Schei­ner Samu, mint a biztosító társaság vissza­vonták, mert a polgári perben megegyeztek. Az ügyészség ezek után indítványozta a vád megszüntetését. A törvényszék vádtanácsa az ügyészség előterjesztésére Szőlős Károly el­len megszüntette az eljárást. — Mindenszentek ünnepe ... A halot­tak napja . . . Amikorra kinyiinak a bána­tos, színes fejit virágok é.s hervadoznak a tájak, meg lehullanak a levelek. És a luilló virágokat utolsó pompázásra hordjuk ki a 1 ebníiott testek halmára, hogy emlékezzünk, liogy higyjünk és mindenekfölött reméljünk. Már a szegedi temetők is készülnek a kettős napra, már virágokat ültetnek el, gyorsan; és koszorúkat fonnak, lassan, könyet és leve­leket pergetve. Az idén meg különösen méltó kegyelettel áldoznak az emberek a holtak­emlékének. Talán, mert, hogy olyan nehéz az élet és mert olyan szépen hervadó az ősz. Ki tudja! Csak az igaz, liogy ez a szentimen­talizmus nagyon simogatja a szivünket és ez az érzés igazán eltemet sok szomorúságot és ránk támaszt szép titkokat. Talán készek va­gyunk elhinni azt, liogy az egyházak csak egy gondolat miatt élnek át ezer, meg sok ezer éveket: a föltámadás szent szimbóluma, misztikuma miatt . . . — Az orosz trónörökös állapota. Lapunk tegnapi számában beszámolva az orosz trónörökös betegségéről, pétervári táviratainkban jelentettük, liogy a kis trón­örökös ellen merényletet követtek el. A sok­féle hirlelésből azonban nem derült ki vi­lágosan, ki és hogyan követte el a merény­letet. Az egyik hir szerint rálőttek a trón­örökösre, a másik szerint tőrrel sebesítet­ték rneg. Ma Odesszából táviratot kaptunk, mely ezt mondja a merényletről: A kis trónörökös ellen egy Vasziljev nevii kertész követte el a merényletet. Va~ szilievet ezelőtt hét esztendővel egy tünte­tés alkalmával, amelyet a szocialisták a trónörökös születése napján rendeztek, szu­ronnyal megsebesítették és Vasziljev ek­kor megesküdött, hogy meg fogja magát bőszülni. Három hónappal ezelőtt mint ker­tész alkalmazást kapott a spálai kastély­ban és a legelső alkalmat fölhasználta ar­ra, hogv a kis nagyherceget tőrszurással megsebesítse. Pétervárról azt jelentik, hogy a trón­örökös a tegnapi napot nyugodtan töltötte. Fájdalmat nem érzett. A hőmérséklet nap­pal 28.2, este 38.5, érverése 132 volt. A trónörökös a legutolsó orvosi jelentés sze­rint az éjjelt is elég jól töltötte és nincsen fájdalma. A daganat nem kisebbedett ugyan, de majdnem egészen érzéketlen. — Tisza gróf Budapesten. Tisza István gróf, ma Budapestre érkezett. Tisza a délelőtt íol yamán megjelent a képviselőházban, ahol intézkedett a Ház egybehivása dolgában, az­tán hivatalos teendőket intézett el. — Justh Bríxenben. Justh Gyula, az el­lenzék vezére, betegségéből felépülve, a na­pokban Budapestre érkezett, de nem marad­hatott a fővárosban, mert utókurára van szűk. sége. Ezt a kúrát Justh Gyula Brixenben használja, ahová tegnap este többheti tar­tózkodásra megérkezett. Üdüléséből most már bizonyára teljesen megerősödve tér haza. — Szemző Gyula Bácsmegye és Zom­bor uj főispánja. Kamjonkai Szemző Gyulát, Baja város főispánját a király Bácsmegye és Zombor szabad királyi város főispánjává nevezte ki. Ez a hir minden felé nagy megle­petést fog kelteni. Alig néhány napja an­nak, hogy a fővárosi lapokat bejárta az a hir, hogy Bácsmegye, Zombor és Baja főis­pánságát egyesiteni fogják s az uj főispáni állásra Szemző Gyulát fogják kinevezni. Hl- < vatalosan siettek ezt megcáfolni. Ugyanígy történt akkor is, amidőn Vojnich István bácsmegyei főispán távozását koiportálták a lapok. Belügyminisztériumból eredő forrás­ból közölték a lapok a ratifikációt: bajsai Vojnich István nem megy, Szemző Gyula nem jön s a bárom főispánságot nem egye­sitik. Most aztán egészen kompetens forrás­ból arról értesülünk, hogy a király Vojnich Istvánt fölmentette állásától s utódjává Szemző Gyulát nevezte ki. Érthető az a föl­tiinés, ami ennek a szenzációs hirnek a nyo­mában fog járni. Szemző Gyula karriérjének egy uj állomásához jutott el. Lemondása a bajai főispánságról azt a hitet keltette, hogy közte és a kormány között olyan differen­ciák támadtak, amelyek őt a távozásra kény­szeritik. Annak idején ő maga tett olyan nyi­latkozatokat, amelyek arra engedtek követ­keztetni, hogy a főispánságról való lemon­dásától el nem áll. Ugy látszik, közben meg­szűntek a differenciák s a kormány neki ajánlotta föl Bácsmegye és Zombor főispán ­ságát, amit Szemző el is fogadott. Miniszteri tanácskozás. Budapest­ről jelenti tudósítónk: Ma délután öt óra­kor a kormány tagjai tanácskozásra ültek össze. A miniszteri tanácson Lukács László elnökölt és Josipovich Géza kivételével a kormány minden egyes tagja megjelent. A tanácskozáson sorra került a pénzügyi bi­zottság jelentése, valamint a legközelebb összeülő delegáció kérdése. A tanácsko­zás egészen nyolc óráig eltartott. — Szoros a barátság. Gróf Berchtold küliigyminisztei és felesége meleg bucsut vé­ve San Oiuliano olasz külügyminisztertől s több más olasz előkelőségeiktől, a firenzei pá­lyaudvarról az este hazautaztak Bécsbe. Ez­zel a nevezetes olasz misszió véget ért s hogy milyen eredménnyel járt, azt legföljebb az a hivatalos jelentés árulja el, amelyet a Stefá­nia-ügynökség bocsátott közre. E szerint az utóbbi esztendőkben sokat vitatott barátság, amely Olaszország és Ausztria-Magyaror­szág, szóval a két szövetséges állam között egyenesen oorotvaélen táncolt, a külügymi­niszteri megbeszélések alapján teljesen rend­ben van és szoros. A kormányok közt pedig az összhang olyan zavartalan, hogy meg sem szűnt egy pillanatra sem. Miután pedig ez igy tisztázódott, Berchtold a balkáni válság­ra vonatkozólag jutott nagyfontosságú meg­állapodásra kollégájával. A két kormány egyetértése erre nézve is teljes, mondja a je­lentés s folytonos érintkezésben Berlinnel, a hármas-szövetség erejénél fogva, valamint a többi hatalmak támogatásával, az általános béke helyreállítására fognak törekedni. Per­sze, addig tenger vér fog még folyni és gyász, siralom terjed el ínég a Balkánon. — A háború és a békemozgalom. A világbéke szelidlelkii harcosai évtizedek óta hessegetik a háború keselyűit, a csatatér de­liriumos borzalmait s most, amikor már fé­nyes eredményekkel dicsekednek, a Balká­non patakok erednek drága, meleg embervér­bőí és sebvirágok nyílnak a csatamezőkön. Ez a friss, nagyon véresnek Ígérkező háború sem tartóztatja, föl a békemozgalom diadalmas hadseregének előrenyomulását, csak uj ada­tokat, érveket szolgáltat majd az apostolok agitációja számára. Mit kell tartani a bal­káni háború igazi okairól, erre nézve Giess­ivein Sándor prelátus, képviselő, a magyar békemozgalom egyi'k vezére, a következő ér­dekességeket mondotta budapesti munkatár­sunknak: — Mint minden vérontás, ugy a mostani is igen megszomorítja a világbéke híveit, de nem ejti kétségbe? Nem végeztünk hasztalan, munkát, a békemozgalom eddig nagy ered­ményeket hozott. Olyan bonyodalmakat, ne­héz kérdéseket, amelyek elintézésére még husz.' év előtt is egyedül a háborút tartották alkalmasnak a nemzetek, ma szépen elintéz a nemzetközi érintkezés, megegyezés. A mos­tani háború okának azt tartom, hogy egyik­másik balkáni potentánt alatt nagyon ingott a trón. Nem volt más menekvésük, mint egy győzedelmes háború. Ingó trónok miatt öm­lik tehát a vér. A Balkán-államoknak azonban kár volt sietniök és ok nélkül annyit áldoz­niok. Az a territoriális nyereség, amelyre só­várognak, ugy is előbb-utóbb az ölükbe hul­lott volna magától, az izlám bomlása révén. Megelégedhettek volna, ha kulturális és gaz­dasági intézményekkel biztosították volna igényeiket. Törökország ugyanis nagy erje­désben van. A megindult nemzeti érzés bont­ja szét energiáit, amelyet eddig a mohame­danizmus egyesitett. Ugyanaz a folyamat kezdődik most az izlámban, amely a nyugati keresztény népeket is erjesztette a nemzeti eszme révén. Egyébként — fejezte be érdekes fejtegetését a tudós szociológus — vasárnap délelőtt egy matinén fogok beszélni a mos­tani háború és a békemozgalom dolgáról, azért nem is szeretném egész puskaporomat elsütni. A békemozgalom hivei tehát hiszik, hogy ez a háború is csak jobban észretériti a civa­kodó népeket, amelyek közt egyre bensőbb lesz a nemzetközi érintkezés. Idővel aztán — talán valóra válik a szép utónia — a nemzet­közi megértés meghozza a világbékét. — Egy tiszti főorvos öngyilkossága. Szabadkáról jelentik: Roxer Gyula dr ma­gyarkanizsai városi tiszti főorvos ma reggel pillanatnyi ehnezavarban agyonlőtte magát. Roxer 56 éves volt. Már 23 év óta magyar­kanizsai főorvos. A jómódú orvos néhány év előtt meghal: egyetlen leánya halála óta ál­landóan búskomor volt. Halála általános rész­vétet kelt. — A kivándorlás Torontálban. Az alis­páni hivatalban most készítették el a szep­temberi havi kivándorlás statisztikáját. A kimutatás szerint 424 útlevelet állítottak ki 713 személy részére. Igénybe azonban csak 298 ember vette az útlevelet, akik közül 147 férfi és 151 nő volt. A visszavárniorlás meg­lehetős volt szeptember hónapban, amennyi­ben 99 férfi és 35 nő, tehát összesen 134 sze­mély vándorolt vissza. — Felség, kegyelmet! A szabadkai es­küdtbíróság a napokban ítélte halálra Lö­rincz Mátét, aki a mult évben meggyilkolta a feleségét. A halálraítélt védője most ke­gyelmi kérvénnyel fordult a királyhoz, de mielőtt föl terjesztenék az iratokat a kabinet­irodához, a Kúria kegyelmi tanácsa elé kerül az ügy. — Vizsgálják a Mátyás-templom tornyát. Tudvalevő, hogy az alsóvárosi Mátyás-tem­plom tornyának helyreállítása érdekében a városi tanács fölterjesztést intézett a vallás­és közoktatásügyi miniszterhez. Az ügyet

Next

/
Thumbnails
Contents