Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-23 / 61. szám

PCLMAGYARORSZAQ 1912. október 23. csosodik ki, hogy a helyzet megoldása csakis kompromisszum alapján lehetséges. Hogy ez a kompromisszum hogyan létesüljön: annak kifejtésével adós maradt. 11a a kompromisszumot ugy képzeli a gróf, j hogy a munkapárt saját fejének és léteié- • nek föláldozásával deferáljon a kisebbségnek: ugy ezt a békeszózatát is elhelyezheti abba a régiségtárba, melyben az ő béke- j tervei már szép számban pihennek. De ha Andrássy,gróf igazán szolgálni akarja a béke ügyét, ugy nem a többséghez kell intéznie a szózatát, hanem fegyvertársaihoz, a koaleált obstruktorokhoz. A kezdeményezés a többség részéről ismételten megtörtént, a kormány fölkínált nekik minden alkotmánybiztositékot, rajtuk áll, hogy a monarchia nagyhatalmi állásának hozzák meg az áldozatot, mely tőlük megkívántatik: temessék el ők az obstrukciót s meglesz a béke. És még valamit: a monarchia nagyhatalmi állását a nagy Andrássy üyula tette hatalmassá és erössc. Szerencse, hogy ez a hatalmi áliás olyan szilárdul van megalapozva, hogy az nem szorult a kis , Andrássy Gyulának segítségére, mert az ! utóbbinak fejtegetései nem annyira a mo- j narchia nagyhatalmi állásának, hanem a 1 nagyhatalmi állás jelszavának hangoztatása mellett, egy csődöt mondott ellenzéki politikának akar segítségére lenni. Tüntetés az osztrák képviselőházban. Bécsből jelentik: A három hónappal tovább tartó nyári szünet után az osztrák képviselőház ina újra megkezdte tanácskozásait. A kormány a mai ülésen beterjesztette a jörő évi költségvetést. A cseh radikálisok mindjárt az első ülésen zajos tüntetést rendeztek Hohenburger igazságügyminiszter ellen, a kit viszont a német nemzetiek nagy ováció- i val fogadtak. Stürgk gróf miniszterelnök be- ' mutatta a háznak a parlamenti szünet alatt kinevezett Schuster és Zenker minisztereket. A mai ülés napirendjére az állatok fertőző betegségei ellen való védekezésről szóló törvényjavaslat tárgyalása volt kitűzve. Még a héten megkezdődik a költségvetésnek első olvasásban való tárgyalása. A bizottságok a delegáció budapesti ülésszaka alatt fogják tárgyalni a költségvetést. A delegációk november 5-ikén ülnek össze Budapesten és az osztrák politikusok véleménye szerint legkésőbb két hét alatt fejezik be munkásságukat. ^••••„••••••••••••••••••••••••••••••••••SBBBBBaBBBII A szegedi rendőrség uj szolgálati pragmatikája. (Saját tudósítónktól.) A városi föladatok megoldásának kétségtelenül egyik igen fontos része a rendőrség ügyeinek teljes rendezése. A vidéki rendőrség általában nem felel meg teljesen hivatásának. Tudják ezt jól a belügyminisztériumban is, ahol épen ezért vetődött föl a vidéki rendőrségek államosításának a kérdése. Csakhogy ennek a' hatalmas horderejű kérdésnek a rendezése már évek óta késik és még talán évekig fog is késni. A szegedi rendőrség, mióta Baksa Lajos, majd pedig utána Somogyi Szilveszter dr került az élére, túlhaladja a fogalommá vált vidéki rendőrség nívóját. A főkapitány most egy teljesen uj szolgálati pragmatikát dolgozott ki a szegedi rendőrség részére, melynek szigorú betartása, hivatva van a hibákat és visszaéléseket az eddigieknél is kevesebbre redukálni. A főkapitány most készült el hatalmas munkájával, amelynek teljes cime: Szeged szabad királyi város rendőrlegénységének szolgálati és gyakorlati utasítása. Az uj pragmatika negyvennégy géppel irott oldalra terjed; három részre van osztva és 63 paragrafusból áll. Egyes részeit, amelyek a nagy közönséget is érdekűik, az alábbiakban ismertetjük. Az általános rész 2. szerint a rendőrlegénységi szolgálatba való felvételnek általános feltételei ezek: 1. Magyar állampolgárság; sik esztendőben, valahányszor apró, fehér holmikat készített valamelyik asszony a rézvári állomáson. Halavány, ideges aszszony lett Juliska. Szép nyári időben sem szerette már otthagyni a szobát. Az állomás előtt gyerekek szaladgáltak, hancúroztak és az asszony menekült előlük. Néma szemrehányás közben peregtek le Martin Gábor esztendői. Arról is megfeledkezett közben, hogy tiz esztendeje ül Rézváron, ahol rajta kiviil egyre váltogatták egymást az emberek. A tizedik esztendő végén kezdett kiderülni az ég. Kipirosodott a Juliska arca, egészen megszépült a fonnyadó asszony. Az urát néha kitörő forrósággal csókolta össze. — Bocsáss meg, hogy olyan gonosz voltam — könyörgött ilyenkor. Gábor boldogságban úszott és nagy csomagokat rendelt a városból minden héten. Finom, hófehér apró ruhácskák töltötték meg az egész lakást, a telep minden zugában a nagy eseményről beszéltek. A nagy eseményt egyébként illatos koratavaszi napokra várták. Megjött Juliska anyja illő kísérettel. Lélekzetét fojtotta Rézvár minden embere. Finom, meleg nap után korán besötétedett. A főnök-lakás minden szobáját kivilágították, asszonyok siirögtek-forogtak az ajtókon. Mikor kint sötét este lett, hirtelen elborultak a boldogan várakozó arcok. Az öreg Feliérné, Juliska anyja, rémülten szaladt ki a belső szobából: — Baj van, orvos kell! Gábor rohant le a távirógéphez. Kétfelé is siirgönyzött, azután várt szivdobogva, elfúló lélekzettel. Félóra múlva jött egy tehervonat. Nem szállott le róla senki, csak a vonatvezető hozott üzenetet, hogy a doktor urat nem találták otthon. A lakásból rémülten szaladt le más-más asszony minden öt percben. Gábor tüzelő agygyal rohant az állomás előtt föl és alá. Messziről zaj liallati szőtt. — A gyorsvonat! ... — jelentette valamelyik őr. A főnök nem is hallotta. Csak mikor már közeledtek a tüz-szemek, akkor kapott a fejéhez. Átvillant az agyán, hogy a gyorsI vonaton bizonyosan lesz valami utazó dok' tor. A gyorsvonat azonban átszáguld Rézí váron megállás nélkül. — Megállni! — orditotta el magát Gáí bor. Fölkapott valami lámpát, hadonászva, ! őrjöngve rohant a vonat elé. A következő pillanatban vértől borítva hevert a sínek mellett. Azután egy iszonyú rándulás és a ! vonat megállott. ; —- Orvost! Orvost! — hörögte Gábor ; utolsó lehelletével. — Orvost! Orvost — adta tovább az • összecsődült utasok rémült tömege. — Itt vagyok — kiáltotta el magát vai laki. Utat tört a földön heverő emberhez, reá! hajolt, azután halkan mondta: — Már nincs szüksége orvosra. Fölszállott vissza a vonatra és sietve húzódtak föl a többi utasok is. A gőzös süvii tett és kerekén a véres nyomokkal, gyomráI ban orvossal, utasokkal, tovább rohant Réz| várról. 2. Magyar nyelvnek szóban és írásban való tökéletes bírása; .3. Fedhetetlen előélet; 4. Egészséges, erős test, megfelelő külső és ügyes magatartás. • 5. 24 éven felőli és 35 éven alóli életkor. Előnyben részesülnek: a) Akik több nyelvet beszélnek; b) Akiknek négy ele,mi iskolai képzettségük van; c) A kiszolgált altisztek. Egy évi próhaszolgálat ntán vizsgázniok kell az elméleti oktatás tárgyaiból, amelyek elég szép számban vannak: 1. Büntető törvénykönyv bűnvádi perrendtartás, nyomozati utasítás a szükséges mértékben. 2. Kihágási btkv. a törvények, kormány és helyhatósági szabályrendeletekben megállapított kihágások, ugyanoly mértékben. 3. A rendőrségnek, a város többi hatóságának, a törvényhozásnak, minisztériumoknak, bíróságok és ügyészségnek, a csendőrségnek szervezetei általános vonalakban. A városban létező (közhivatalok és nevesebb magánintézmények ismertetése, továbbá helyi ismeretek szerzése. 4. Általános rendőri szolgálat, főkapitányi utasítások, írásbeli jelentések szerkesztése. Ebhez járul még a gyakorlati oktatás is, amelynek szintén egész csomó paragrafusa van. Ha ezeket tényleg mind megfogják tanulni a rendőrök, akkor minden utca sarkon egy kész magán,tudóst, illem és rendtanárt fogunk találni — lravi 60 korona fizetésért. Az uj pragmatika 7. §-a állapítja meg részletesen, bogy mi a rendőr kötelessége, miért fizetik a polgárok és mire kötelezi őket a társadalom. A rendőri iskola képezi ki a rendőrt arra, hogy mi a feladata: a) Szeged város területén a személy- és vagyonbiztonságot megóvni; 1)) Ha valaki a büntetői-vények, miniszteri rendeletek és városi szabályrendeletekbe ütköző cselekményt, vagy mulasztást követett el, a tettest kipuhatolni és törvény szerint eljárni; c) Véletlenségből, vagy bármily természetű mulasztásból eredhető veszélyeket és károkat lehetőleg megakadályozni; d) A békét és közrendet fenntartani (pld. izgalomban levő tömeget okos beszéddel csillapítani, közlekedési akadályokat megszüntetni); e) A megzavart békét és rendet helyreállítani, az ezek ellen vétőket kipuhatolni és a rendőrhatóságnak feljelenteni (pld. utcai meg nem engedett tüntetések alkalmával a tömeget szétoszlatni, verekedőket szétválasztani stb.). A rendőrlegénység a ruházati és felszerelési szabályzatban előirt egyenruhában köteles a szolgálatot teljesíteni, kivéve, ha oly feladatot kap, melyhez polgári ruha szükséges. Szabad napján a rendőr polgári ruhában is járhat. A rendőr mindig szolgálatban állónak tekintetik ós a 7-ik §-ban foglalt kötelességet mindig — még ha szabad napos is — teljesíteni tartozik. Az egyenruha a szolgálatban léteit egy maga is igazolja, ha pedig a rendőr polgári ruhában van, fellépés előtt igazolványát felmutatja, magát rendőrnek jelenti