Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-20 / 59. szám

8 DÉÉMAtiYARORSZAO 1912. október 24. megyeszékhelyre hozhatnék. Ide kapcsolódna az érdekkörük. — Föltétlenül helyes az a terv, amely a kormányhoz és a parlamenthez intézendő föl­irattal foglalkozik. Ez a kérdés már teljesen megérett a megoldásra. Szalay János mozidrámája. (Saját tudósítónktól.) Talán nem le­szünk szerénytelenek, ha megemlékezünk egyik kedves kollégánk sikeréről, akivel egy redakcióban, egy asztalnál rójjuk papirosra a hetüket, hogy aztán elnyelje őket a rotá­ciós . . . Ugy gondoljuk, bogy az a siker nem férhet meg a mi (falaink iközött, azért hát a toll szárnyán kiröpítjük a hirét a nyil­vánosságba, hogy minél messzibb repüljön egy fáradhatlan újságíró munkájának a di­csősége. Szalay János, a Délmagyarország segéd­szerkesztője báróim fölvonásos mozidrámát irt, amely a Hunnia-Biograeph filmjén kerül majd vászonra. Szalay kollégánk mozidrá­májának Tarnovszka grófnő szerelmi regé­nye a cselekménye. Az utóbbi évtizedekben aligha játszódott le izgalmasabb és részle­teiben megkapóbb történet,. mint ennek a telhetetlen étvágyú, erotikus orosz dámáirak a regénye, amely most megszakadt a börtön cellájában. Az izgalmas történet lélektani motívumai kínálkoznak a drámai földolgo­zásra. És Szalay János ennek a megrázó asz­szonyi tragédiának legtitkosabb zugába is belehatolt, markáns erővel és pompás drama­turgiai "érzékkel vetíti vászonra Tarnovszka grófné lelki izgalmakkal fűtött regényét. Ez a megoldás ujabb lépés a mozi fejlő­désében. Eddig majd minden mozidrámában a teknikai bravúrt csodáltuk. A beállítást, a külsőségeket, a káprázatos milieut, amely­be beillesztették a jeleneteket. A legtöbb mo­zidráma, amely lepergett a vásznon, a tek­nikára épült. Halálugrás a száguldó express tetejéről, menekülés lángokban álló szálló ötödik emeletéről, gombnyomásra nyiló fa­lak és más ilyesanik bravúros produkciók, aminek tapsolunk, mint a cirkuszi kardnye­lőnek. De a lélektani megnyilvánulásokat, a dráma alkotó elemét még külső hatásokban sem igen próbálták vászonra vinni. Amikor a teknika csodáin kiviül drámát is élvezhetünk majd a moziban, ez jelenti a kinematográf teljes diadalát. Ez lesz a jövő színháza, amely a mostani tehátrumok irá­nyát is uj vágányra tereli. A jövő színházá­hoz már tökéletes a teknikai fölkészültség és néhány valóban kiváló megjátszó is várja már az uj mozidrámát. És ennél értékesebb Szalay János ínozi­drámája, az „Éhes férfiak", mert lélektani motívumokat is megrajzol a vászonra. Mé­lyen érző s forré vérű alakokat vonultat föl, akikben lobog az indulat. Egyéniséget alkot, olyat, mint a szimpad figurái. És ezt a gon­dosan összetákolt drámát meglfelelő teknikai milienbe helyezi. Uj mozid ráma, amely már a jövő színhá­zának készült! Szalay János inozidarabjától, amelynek a szerepeit a Vígszínház művészei kreálják, tartós sikert remélnek. És áruig Faludték ap­rólékos gondossággal készítik elő az Éhes fér­fiak rendezését, már útban van a második rnozidráma, az „Aranyember", Jókai örökéle­tű regénye, amelyet szintén földolgoz mozi­vászonra Szalay kollégánk. T. Gy. HÍREK Szegedi kalendárium. AZ IDÖ: Változatlan fel­hős idő várható, helyen­/A I ként esővel és lényegtelen ^JLJ s hő változással. Sürgöny­^^ ^^ ® prognózis: Sok helyütt csapadék. Hűvös. A VÁROSHÁZÁN d, e. 9 órakor az iparosoknak lesz a közgyűlése. A KLAUZAL-TÉBEN délelőtt féltízkor a szociálisták népgyűlést tartanak. A KÖZKORHAZRAN: A beteg látoga­tási idő délután 1—3-ig tart. A STEFANIA-SÉTANYON délután fél négykor a Dankó-szobor leleplezési ünnepsé­gét tartják. ' AZ IPARTESTÜLET nagytermében d. u. fél négykor az ipartestületi tisztviselők Or­szágos Egyesülete közgyűlést tart. A KULTURPALOTARAN a városi kép­tár és muzeum nyitva egész nap. AZ UJSZEGEDI VIGADÓBAN egész nap baromfi kiállítás. VÁROSI SZÍNHÁZ: Este 8 órakor Limonádé ezredes, bohózat. URANIA-SZINHAZ: Az előadások dél­után 2 órakor kezdődnek. Bemutatóra kerül „A szenvedések barlangja", dráma. VASS-MOZI: Az előadások délután 2 órakor kezdődnek. Bemutatóra kerül „Az el­sőszülött joga", dráma. Péter király a karambolista. (Saját tudósitónktól.) Péter íkirály sze­gény most szörnyen csörteti a kardját. Mu­szájból — ezt mondja ő a saját mentségére, mert különben a háborús panamákra éhes hadseregének tisztjei talán ugyanazon az ab­lakon hajítanák ki az utcára, melyen Obre­novics Sándort. Erről a szegény királyról, akit elfog a hideglelés a háború hallatára, egyik ifjú­kori barátja és lumptársa, Perrieres Charles, a Gaulois szerkesztője, lapjában rövid jellem­rajzot ad. — Karagyorgyevics Péter herceggel ak­kor ismerkedtem meg — mondja a szer­kesztő — amikor „tanulás céljából" Párisban tartózkodott. Az alakja sovány és elegáns, az arca nagy energiát eláruló volt. Egyenes vágású, rendkiviül jellegzetes orra, négy­szögletes álla és erősen kifejlett homloka, egészben darabos fiziognomiája elárulták a keleti kéjencet, akinek legnagyobb gondja az volt, bogy jól ápolt, fekete bajuszának min­den szála egyformán legyen vágva, és ami ezenkívül élet volt benne, az mind szurok­fekete fénylő szemeiben üilt, amelyek néha­néha mintha villámokat szórtak volna. Noha a gusztusa nem volt szép, sőt inkább olyan igazán keletiesen vadnak volt mondható és a beszédén is érezhető volt a szláv kemény­ség, ugy magunkban mégis azt mondottuk, hogy Karagyorgyevics herceg disztingvált fiatalember. Jó pajtás volt, velünk együtt la­kott a Quartier Latinben és mikor éjszaka valamelyik bar-ban közös iskolatársunk be­mutatott neki, azt mondotta, bogy tulajdon­képen csak azért van Párisban, bogy a saint-eyri kadettiskolában megkívánt felvé­teli vizsgára készüljön. — Igen szoros barátságba kerültóhk, de aztán elvesztettem őt szem elől. Néhány év múlva Spaaban találkoztam vele egy éjjeli kávéházban, amikor két markörrel karam­bolt játszott. Mint minden szláv, ő is szen­vedélyes játékos, de emellett roppant intel­ligensem játszik, nagyszerű matematikus és szinte rögeszméjévé vált, bogy minden játék­ban bizonyos számtani rendszer szerint mé­lyedjen el. Itt tudtam meg tőle, bogy kitűnő eredménnyel tette le a tiszti vizsgát. A német­francia háború kitörésekor ő is beállt a vi­lághírű idegen légióba és végigküzdötto az egész háborút. Billót tábornok parancsőr­tisztje volt, résztvett a willersexell-i csatá­ban, amelyben nagybátyja, Karagyorgyevics Kázmér elesett. — A békekötés után Péter kilépett a had­seregből és Nizzába ment, ahol egy szép na­pon a Promenade des Anglais-ben találkoz­tam vele. Egyedül az élvezeteknek és a játék­nak élt és gyakori vendége volt Nizzának, Baden-Badennek és Hamburgnak. Időközön­ként eltűnt a láthatárról és ilyenkor vagy Ausztriában, vagy Magyarországon élt, ahol nagy birtokai voltak. Igen sok bolondságot követtünk el mindaketten a nizzai Carnevál ünnepein, de ha őszinte akarok lenni, meg kell vallanom, hogy ő volt az egyedüli, aki mindig komoly tudott maradni. — Mindig a hazámra gondolok — szokta volt mondani — ós ha Szerbiának szoká­sairól, legendáiról beszélt nekem, akkor azok mindig komor történetek voltak tele össze­esküvéssel, gyilkossággal, megmagyarázha­tatlan gonosztettekkel. Az atyja, Sándor her­ceg, tizenhárom évig uralkodott Szerbiában és Péter a tekintetét mindig mereven a komik felé irányította. Lukács László a királynál. Bécsi mun­katársunk telefonálja: Lukács magyar mi­niszterelnök ma délelőtt féltizenegy órakor Schönbrunnba hajtatott és külön kihallgatá­son jelent meg a király előtt. A miniszterei­I A HOLCZER és ABONYI-cég bevezette a női- és leány-raglánokat. 644 Kérjük annak szives megtekintését. ÜBP Szigorúan szabott árak ! ^H I

Next

/
Thumbnails
Contents