Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-16 / 55. szám

1912. október 16. DÉLMAGYARORSZÁG -VSP­7 Ha már itt tartunk, szólunk a nem ön­kéntes, hanem közönséges újoncokról. Az uj vórlerőtörvény értelmében ezek az uj kato­nák október 15-ón, a mai kedden vonultak be. (Az önkéntesek 10-én.) Szeged utcáin is csu­pa deli és áldeli legények sürögtek, a kéz­ben kis ikatonaláda. Keresték a kaszárnyá­kat. Az idén már nagyobb létszám vonult be, mint az előző években s igy a századok tel­jesebbek lesznek. A 46. gyalogezredhez bevo­nult újoncok közül kétszázötvenet a 3. zász­lóaljh oz Avtovácra küldenek. Az idén sok szegedi fiút soroztak a haditengerészethez is ezeknek a 46. gyalogezred hadkiegészítő pa­rancsnokságánál kellett jelentkezniük s igy indították el őket rögtön Pólába. Persze ezek az ujak, akár a régiek is, most nemcsak a kaszárnyaélettől drukkol­nak öt percre, hanem a háborútól is. Talál­gatják, vájjon viszik-e majd őket, vájjon mozgósitanak-e? Ja, lia lehetne erre vala­honnan választ kapni . . . — Miniszterek utazása. Mint Bécsből jelentik, Teleszky János pénzügyminiszter onnan csütörtökön reggel érkezik haza Bu­da pestre. — Serényi Béla gróf földmivelés­iigyi miniszter Putnokról hazaérkezett Bü­ki pestre. — Kitüntetés. Csernovich Diadort, az aradi állami birtokok felügyelőjét a király a Ferenc József-renddel tüntette ki. Csernovich Diador testvére Csernovich Agenor szegedi ármentesitő-társulati főmérnöknek. — A zsidó hitközség közgyűlése. A szegedi zsidó hitközség csütörtökön délután félőt órakor a hitközség székházának ta­nácstermében képviseleti közgyűlést tart. A tárgysorozaton özvegy Milkó Jakabné ala­pítványának s a jegyzői állásnak ügye sze­repel. — Orvosok ülése. A budapesti orvos­egyesület fülgyógyászati szakosztálya két napig ülésezett. Az egyik elnök Falta Mar­cell dr, az egyik jegyző Erdélyi Jenő dr szegedi orvos volt, — Sakkör alakul Szegeden. A szegedi saíkkor ,'alakítására vonatkozó előmunkála­tokkal máris oly kedvező helyzetbe jutot­tak az alapitók, hogy a végleges megalaku­lás már csak napok kérdése. Az alakuló-bi­zottság október 16-án este kilenc órakor a Szegedi Kereskedők Egyesületének helyisé­gében (Somogyi-utca 22.) ülést tart, melyre az érdeklődőket ezúton hivjá.k meg. — Életbe lépett a rikkancs-rendelet. Ma lépett életbe Lukács László legújabb 'rendeletei értelmiében az ujságurásíitás 1 uj rendje. Mától kezdve csak az árusíthat újsá­got, aki 18. évét betöltötte és aki rendőri igazolványt kap. Tudott dolog, liogy ma már az ujságárusitás számottevő kereseti forrás és igy lényeges jövedelemtől esnek el azok a nebulók, akik azzal eddig foglalkozhattak. De e miatt nem lehet a rendeletet kárhoz­tatani, mert legalább ugyanannyi 18 éves és idősebb ember jut eliez a jövedelemhez. Egyébként is Szegeden az ujságárusitó ap­róságok nagyon sokszor voltak kellemetle­nek azzal, hogy a két fillérjükért erőszakos­kodtak. — Merénylet Roosevelt ellen. Roose­velt ellen merényletet követtek el. Mint Mihvaukeeből jelentik, eyy szociálista Roo­seveltre lőtt és mellén megsebesítette. A'se­besülés ellenére Roosevelt, anélkül, bogy az orvosoknak megengedte volna a seb meg­vizsgálását, egy gyűlésre ment, aliol majd­nem egy óra hosszáig beszélt. A nagy vér­veszteség következtében végre abban kellett hagynia a beszédet, mire a kórházba szálli tották. Az orvosoknak eddig nem sikerült a golyó hollétét megállapítani. Ujabb jelentés szerint a merénylet igy történt: Amikor Roosevelt este nyolc órakor Milwauekeeben a szállót elhagyta, egy embei odarohant automobiljához és rálőtt Roose­veltre. A második lövést Roosevelt titkára akadályozta meg. A merénylőt, egy zömök német embert, leteperték és véresre verték. Roosevelt a hozzá intézett kérdésekre ezt felelte: — Nem sérültem meg. A merénylő a rendőrségen azt mond­ta, hogy Tsten megbízásából követte el a merényletet, hnzzáküldtf Mac Kinleu szel lemét, aki megparancsolta neki, hogy gyil­kosának halálát boszulja meg. Senkiinek sem szabad harmadszor elnöknek lennie, aki azt akarja, annak meg kell halni. Az orvos, aki Rooseveltet megvizsgálta, megállapította, bogy a tüdőnek nincs baja és bogy a golyó a mell jobbik oldalán a kulcsosont és a borda között akadt meg. A seb alig vérzett. Az a kézirat, amelyről Roo­sevelt később beszédét fölolvasta, megtöm­nitotta a golyó erejét. Roosevelt a maga lá­bán, minden segitség nélkül elhagyta a kór­házat és éjfélkor utazott Chicagóba. — Aviatikust temetnek. Ezen az iz­galmasan októberi szerdán aviatikus nap lesz és óriási publikum lesz a Rákosán. Szerdán délután félbáromkor eltemetik sze­gény Takács Sándort. Bizonyos, hogy nem zet.i temetés lesz, bizonyos, hogy sokakat ki­visz a gyász is, a kíváncsiság is. Hiszen mi­lyen szokatlanul feketéi a partecédulán: a 11. számu hangárból . . . Milyen uj szó a ma­gyar gyász szótárában. A hangár, mint ra­vatal os kápolna. Ez a deszkából tákolt óriási kas, ahonnan egy furcsa, vászon szárnyú nagy darázs próbált nekirepülni a napnak. Abol szegénységgel, nincsetlenséggel vere­kedve, a levegő hódításáról álmodott egy ember. Aki holtan került vissza a deszka­falak közé s a homloka babérján a vére aludt feketére. A nan pedig, amelynek neki akart repülni az emherdarázs, csöndesen süt oda­künn . . . Aviatikus nap lesz. S itt a pro­gram is. a gyászszegélyes: holnan délelőtt felravatalozzák Takács tetemét a TT. számu hangárban. Ott helyezik el a koszorúkat is. Eddig már tizenegy érkezett, Délben a ko­porsót. kiviszik a porondra, gyászlobogókkal és görögtüzzel. Fél háromkor Hock János, a plébános-képviselő, fényes segédlettel beszen­teli a ravatalt. Halotti beszédet mond. Utá­na halotti énekek. Az Aero-Club nevében Pivny Béla titkár búcsúztat. A hangárok­nál Lányi Antal, a honvédaviatvkus. Zene, gyászindulók. Az aviatikusok vállukon vi­szik a koporsót a Jászberényi-utig, ott gyász szekérre teszik. A menetet a montőrök nyit­ják meg. Viszik az összeroncsolt gép szárny­felületét. Eltemetik vele a szárnyakat, amik­kel fölfelé akart röpülni. És odavitték a ko­porsó négy deszkája közé, ebbe a fekete, szomorú, törpe hangárba. Aviatikus-teme­tés: minden olyan szomorúan uj rajta. Ma­gyar föld ilyet még nem látott s milyen hus öröm, hogy nekünk a gyerekkorheli gyász­szenzációk: katonatemetes, cigány temetés, aztán később nagy parádés temetések után ez is megadatott . . . — Párbaj. Budapestről jelenlik: Véres kardpárhaj volt ma délután öt órakor a Rá­/c»s>y-félc vi-éteremben. Hadik János gróf főrendiházi íag egy nyilatkozat miatt hét­főn provokáltatta fíárczay Ferenc ország­gyűlési képviselőt. A segédek végkimerülésig tartó kardpárbajban állapodtak meg. Bárezay az orrán és a karján kapott mély vágást, a mire az orvosok megállapították a harckép­telenséget. Hadik gróf sértetlen maradt. — Automobil és parasztszekér. Az alsó­tanyai műúton kedden délután négy óra táj­ban súlyos szerencsétlenség történt, fíucklin Frigyes automobiltulajdonos Alsótanyáról a városba igyekezett Gerle Imre dr és Kecske­mét hy Gézával. Bucklin már messziről meg­pillantott egy parasztkocsit, amely azonban a szabálytól eltérőleg a müut baloldalán ha­ladt. A soffőr folytonosan tülkölt, a szekér azonban változatlan irányban közeledett. Bucklin erre tiz-tizenkét kilométerre lassí­totta a sebességét. Amikor az automobil kö­zelebb ért a kocsihoz, az autóban ülők észre­vették, bogy a kocsiba nem ül senki. Bucklin erre. amikor a kocsihoz ért. a jobboldalra kormányzott. A kocsi hátulsó részéről erre hirtelen föltűnt egy alak. aki az autó elé ug­rott. A kerék nem gázolta keresztül, az is­meretlen ember azonban az ütődés következ­tében snlvos sérülést szenvedett a fején. A megsérült embert autón beszállították a sze­gedi közkórházba, abol az írásaiból megálla­pították, hogv a sebesült Fodor András do maszéki gazdálkodó. Sérülése súlyos, de nem életveszélyes. Kihallgatni még nem lehetett, mert részeg. Ferenczy Mátyás ügyeletes rendőrtiszt helyszíni szemlét tartott és meg­állapította, hogv Bucklint nem terheli fele­lősség. Az eljárást megindították. — A mozik ellen. Érdekes, hogv amikor a mozgószinház mindenképen a legszebb fejlődésnek indult, nirvánákkor egyes urak érdeke és egyes vezetők korlátoltsága miatt valósággal hajszát indítanak a mozik ellen. Ausztriában kezdték meg ezt az ni háhomt. Egyes osztrák városban valósággal merény­letet követnek el — hivatalhói — a mozik léte ellen. Na és az osztrák mintára a mi: magyar vidéki városaink egymásra hozzák indokolatlan szigorú szabályrendeleteiket a mozgófénykénszinházak ellen. Legszigorúbb közöttük talán az újpesti uj szabályrende­let, amely szerint a mozi mindennap, mikor előadást tart, köteles húsz koronát fizetni a városi tisztviselők segélyalapja javára. Ját­szási engedélyt — bár a. mozgókép-előadá­sok megtartását a város három évenkint en­gedélyezi minden öt napban ki kell vál­tani. Az engedély ára annyi korona, ahány látogató számára a mozi he van rendezve. Megtiltja a rendelet tizenöt éven aluli gyer­mekeknek szülői felügyelet nélkül a mozi látogatását, ezenkívül behozza a jegyadót is, amely a bruttó bevétel 10—15 százaléka. Ezenfelül a város három mozi-engedélyt tart fenn a maga részére. Az uj szabályren­delet egyelőre még nem lépett életbe, mert a város közgyűlésén hangok emelkedtek el­lene. — Aradon a moziplakátokra vetett sze­met a hatóság, mert a. plakátok állítólag iz­gató tartalmúak. — Pozsony város legújabb szahályrendelettervezete szerint a szinházi előadások megkezdése, vagyis esti felnyolc óra után mozielőadásokat tartani nem sza­bad. Egyben tervbe vették, hogy a mozikat a színház javára meg fogják adóztatni. Ez a színházévá rendelkezés annál bántóbb, mert Pozsonyban az év legnagyobb részé­hen német színtársulat működik. — A falu leggazdagabb legénye. Tápé községben vasárnap öngyilkosság történt. Török Sándor, a falu leggazdagabb legénye fölakasztotta magát, mert félt a háborútól. Kedden kellett volna bevonulnia a szegedi 46. gyalogezredhez, ahonnan leküldték volna az av taváéi zászlóaljhoz. A legény azonban megrettent a háború veszélyétől és inkább a halálba menekült. Kedden délután temették, 1 éppen akkor be kellett volna rukkolnia a kaszárnyába. A falu apraja-nagyja a leggaz­dagabb legény temetésén megjelent, akinek a sírjára özvegy édes anyja hullatta a forró könnyeket. — Az aradmegyei Zám község­ben egy özvegy asszony öngyilkosság >t kö­vetett el. mert a fiát elvitték regrutának. A mikor a vasúti állomásról elrobogott a vonat,­amely egyetlen fiát vitte a császár szolgá­latába. marólúgot ivott és nyomban meghall. Azt hitte a boldogtalan, hogy már csatába vi­szik a gyermekét. — Öngyilkosság a síneken. Ma dél­előtt megállapította a rendőrség annak az embernek személyazonosságát, aki tegnap a Gedó felé menő villamos elé vetette magát és nyomban meghalt. Kovács István napszámos az életunt ember, aki családjával az utóbbi időben többször ellentétbe került és iszákos­kodni kezdett. Tegnap reggel is azzal ment el hazulról, hogy a nála levő 40 koronáért csizmát fog vásárolni, a csizmavétel helyett azonban Kovács elitta a pénzt. Berúgott ál-

Next

/
Thumbnails
Contents