Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-16 / 55. szám

1912. október Ifi. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Itt is nemes egészet nyújt. Végig ment a rendi alkotmányon, íázisról-fázisra vázolva a iontosabb stációkat és megrajzolva a jelenlegi választási rendszer képét, az aktiv és passzív választójoggal és választókerületek beosztásának kérdésével egyetemben. Ezzel kapcsolatban tér át választói törvényünk reformjának közvetlen előzményeire. Arra, hogy 1904-ben Tisza István grof miniszterelnök is kilátásba helyezte a reformot, amit azonban a kormány bukása meghiúsított. Es arra, hogy vállalta azt az obligót Kristóffy is, Andrássy Gyula grót is, akik azonban tudvalevőleg szintén nem valósították meg. Ez a tanulmánya Hieronyminek tárja föl napnál világosabban, hogy az általános választójog nálunk csak jelszó. A zavaros, ingatag és az általános választójog eszméjét valósággal perszifláló álláspontokkal Hieronymi Károly szembeállítja a maga liberális s az ország érdekeit egyedül honoráló elveket, amelyek szerint a választójogi reformnak föl kell épülnie s amelyeket ezekben foglal össze: a) nem szabad a választójogot fontos és igazságos ok nélkül megvonni azoktól, a kik már is birnak azzal; b) nem szabad semmi társadalmi osztályt a választójogból kizárni, hanem minden osztálynak lehető aránylagos képviseltelésére kell törekedni; c) nem szabad azonban a választójogot kiterjeszteni azokra, akiknek akár értelmi, akár anyagi színvonala semmi biztosítékot néni nyújt arra nézve, liogy a közérdek szempontjából annyira fontos választójogukkal helyesen fognak élni. . . . Mindez természetesen csak nagyvonalú vázlat, amelyet a nagy gyakorlatú politikus, a széles látkörii államférfiú és az ország nemzeti szükségleteivel komolyan számoló hazafi meggyőző argumeritálással tölt ki s amelyet olvasnia és megszívlelnie kell mindenkinek, aki a ma vajúdó nagy kérdésben tisztán akar látni és elfogulatlanul óhajt ítélni. Így, hevenyészett ismertetés keretében csaknem lehetetlen még általános képet is adni arról a becses adathalmazról, melyet Hieronymi Károly irott hagyatékának most közrebocsátott ez a része magában foglal. Ennyi is sejteti azonban, hogy különösen a mai nehéz napokban valóságos kincs ez a kötet, amelynek okos és hazafias tanításai vajha komoly megfontolásra találnának mind azoknál, akiknek megadatott, hogy válságos viszonyaink közös szerepet játszhassanak s az országnak jót tehessenek. A király és a legközelebbi delegációk. -Bécsből jelentik: Stürgkh gróf és Lukács miniszterelnökök tegnap egy óra hosszáig tanácskoztak közös ügyekről és a legközelebbi delegációk összehívásának idejéről. Abban állapodtak meg, hogy a delegációk november 5-én Budapesten fognak összeülni. Ez az időpont még nem végleges, mert hozzá kell mág járulnia a királynak, aki személyesen akarja a delegációkat megnyitni s e végből Budapestre fog utazni. A király valószínűleg november 4-én utazik Budapestre és három hétig marad ott. — Holnap délután a külügyminisztériumban közös minisztertanács lesz, amely boszniai ügyekkel s a legközelebbi delegációk ülésszakának előkészítésével fog foglalkozni. Hazai miniszter és a vezérkari főnök a Királynál. Bécsből jelentik nekünk: A király délelőtt tiz órakor Hazai báró honvédelmi minisztert, tizenegyedfél órakor pedig Schemua altábornagy vezérkari főnököt fogadta. .._.. Bulgária is a háború mellett döntött! Véres csaták. — Folyik a vér a török—montenegrói csatatéren. — tzernél több halott, háromezer hadifogoly. — Útban a szerb hadüzenet. — Törökország udvariasan elutasította a hatalmakat. — Megkötötték az olasz—török békét. (Saját tudósítónktól.) Montenegró után Szerbiával harcol napok óta Törökország hadserege, ma pedig Bulgária is döntött. A háború mellett. Ez a döntés ime jobban beszél minden részletnél. Pedig a részletek is érdekesek. Hiszen ha semmi egyebet nem mondanának el, csak azt, hogy harcok után ezer halott maradt a mezőkön és háromezer a hadifoglyok száma, —1 már ez a hir is borzalmak részleteit sejtteti. Tehát ezernél több halott van máig. Minden jel arra mutat, hogy ezt a szomorú számot most már a négyfelől fojtogatott török fogja minél előbb szaporitani. A kitört háborúnak ez a török eltökéltség a legdermesztőbb, legkétségbeejíöbb fejezete. A harc igazán most kezdődik és elszánt gyűlölettel folyik tovább, nemcsak Podgoricánál, de süvöltenek már a török ágyúgolyók a szerb és a bolgár határon is. Es még mindig vannak álomlátó optimisták, akik hiu békereményekkel űzik el a dermesztő rémképeket. A mai nehéz napokban csak egy bizonyos. Az, hogy a balkáni államok egytölegyig óvakodnak, hogy a monarchiát provoKaljak regyveres beavatkozásra. Török lapok azt irták, hogy Zenice mellett a szerbek átlépték a hatart. Ezt ma hivatalosan megcáfolja a szerb kormány. Különben egy másik hivatalos kommüniké is megjelent, amely megcáfolja a bécsi és budapesti lapoknak azt a hirét, hogy Szerbiának a novibazári szandzsákot illetőleg kalandos tervei vannak. Valótlanoknak jelenti ki ezeket a hireket Szerbia — mondja a hivatalos cáfolat — óvakodni fog attól, hogy Ausztria-Magyarországot provokálja. Konstantinápolyi híradás szerint u szerbek Novibazár mellett átlépték a török határt. Véres harc fejlődött ki a szerb és a török csapatok között. A harcról még nem érkezett részletes jelentés. A harc most már kétségtelenül beigazolja azt, liogy Törökország és Szerbia között hadüzenet nélkül megkezdődött a háború. Szerb részről azzal indokolják ezt a váratlan lépést, hogy a török csapat Risztovácnál betört Szerbiába. A törökök védett helyről lövöldöztek a szerb határőrségre. Vranjából segítség érkezett, amire az ellenséges sereg visszavonult a török batárra. t Belgrádból érkezik a hir, hogy hatezer emberből álló szerb banda betört Ó-Szerbiába. Kranjánál súlyos vereséget szenvedett a montenegrói sereg. A szerb harsereg javarészét Vranja körül koncentrálják, a másik része Bulgáriába vonul, hogy csatlakozzék a fősereghez, amely Drinápoly ellen akar operálni. Bulgária részéről ujabb lépés történt. A külügyminiszter nyilatkozata szerint a jegyzékre bevárják a porta válaszát, a melyre majd ujabb jegyzék következik. A második jegyzék ultimátum jellegű lesz. Olga görög királyné ma délután Bécsből Triesztbe érkezett, ahonnan hajón folytatta útját Athénbe. Bécsből jelentik, hogy az Osztrák Vöröskereszt már akcióba lépett és fölajánlotta a háborúban való szolgálatait. A Vöröskereszt egyelőre százötvenezer koronát szavazott meg egy kiktildetidő ekszpedició céljaira. A mai napon még ezek a jelentések étkeztek: Válaszolt Törökország! A porta a nagyhatalmakhoz Konstantinápoly, október 15. A portó, nak a nagyhatalmakhoz intézett jegyzéke a következőkép hangzik: Válaszképen az e hó 10-Lki közlésre, melyet Ausztria-Magyarország, Anglia, Franciaország, Oroszország és Németország nagykövetei kormányaik megbízásából a portához jutattak, a szultán alulírott .külügyminisztere emlékezteti őket arra, hogy mint ő excellenciáék maguk is megállapítani szívesek voltak, a császári kormány már elismerte annak szükségességét, hogy reformokat valósítson meg az európai vilajetek igazgatásának javítása érdekében. A török kormány a reformokat annál erősebb meggyőződéssel vette tervbe, mert az a szándéka, hogy azokat minden külföldi befolyástól menten vigye keresztül és mert előrelátja, hogy ilyen körülmények között azoknak megvalósítása kétségkívül elő fogja mozdítani az ország javát ós gazdasági fejlődését, a mennyiben az ottomán alkotmány liberális szellemében biztosítja a birodalom lakossága heterogén elemei között az egyetértést és üdvös harmóniát. Hangsúlyozni kell, hogyha eddig e tartamú nyok belső helyzetének jnyitására tett különböző kísérletek nem hozták meg mindazokat a gyümölcsöket, melyeket joggal várni lehetett. E késedelemnek egyik legfőbb oka kétségkívül a nyugtalanságnak és bizonytalanságnak az az állapota, melyet egyes agitációs központokból szervezett mindennemű merényletek idéztek elő és amelyeknek valódi célja senki előtt nem kétséges. A császári kormány mindazonáltal méltányolja a közlésnek barátságos irányát. A porta szívvel-lélekkel csatlakozik azokhoz a törekvésekhez, amelyeket a hatalmak kifejtettek, hogy elhárítsák oly összeütközés veszedelmét, amelynek következményei elkerülhetetlenül nagy veszedelmeket rejtenek magukban és amelyeket elhárítani a békités minden eszközeivel kötelessége a civilizált világnak. Görög ultimátum. Konstantinápoly, október 15. A görög követség dragománja tegnap a lefoglalt görög hajók miatt ultimátumot nyújtott át