Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-13 / 53. szám

1912. október 13. DÉLM AGYARORSZÁG 7 Az országos gyűlések városa — Mérnökök után az iparosok. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap az ország mérnökei és épitészei érkeznek Szegedre, ünnepségre. Vasárnaphoz egy hétre pedig az ország iparosai érkeznek a nemzeti fővárosba, hogy országos gyűlést tartsanak. Szegedet évek óta a kongresszusok városának nevezték. Nagyon találó. Mert évek óta annyi kongresszsus és mindenféle országos gyűlés volt a tiszaparti metropolisban, hogy az ország vidéki városaiban talán együttvéve se. Hogy milyen egészséges, helyes városi politika az ilyen törekvés, azt külön nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ha egyebet se, csakhogy az ország testületei, egyesületei megismerik Szegedet, e városból kellemes emlékezéssel válnak meg, máris elérték a célt. A legnagyobb elismeréssel kell fogadni mindenkinek, hogy Lázár György dr polgármester, a városi tanács és általán az illetékes körök a kongresszusok városává tették Szegedet. Az elismerés azonban nem elég és mindent el kell követniök az illetékes köröknek, hogy a vendégek magyaros vendégszeretet találjanak Szeged városában. Hat-hétszáz ipartestületi elnök és jegyző érkezik Szegedre, október 20-ra. Ezen a napon az ipartestületek országos szövetsége tartja meg kongresszusát. A nagygyűlésre a szegedi ipartestület vezetősége minden intézkedést megtett és dicséretes ambícióval dolgozik továbbra is, hogy a vendégek eredményes munka részesei lehessenek s mint a város vendégei, jól érezzék magukat. A szegedi gyárak és ipartelepek megtekintésé is szerepel a programon. Mondhatjuk, hogy az eredménnyel a vendégek megelégszenek majd, Ugyanis Szeged egyáltalán nem szerepel eddig mint iparos és gyár\ áros, viszont az utóbbi években sok uj telep létesült és a legtöbb gyár* megnagyobbodott, igaz, hogy akadt olyan üzem, amely visszaesett, sőt olyan is, amelyik megszűnt, viszont ez az egész országban igy történt. Két napig tart a nagygyűlés. Sok kérdést megvitatnak. A nagygyűlésen szegedi előadók is lesznek. Pálfy Dániel, ipartestületi alelnök h fnuiikásbíztositási törvények sürgős reformja érdekébén téendo lépésekre nézve tesz előterjesztést, Szakáll József alelnök a vándoripari törvényjavaslatok, Szabó Gyula kereskedelmi és iparkamarai másodtitkár pedig az építőipari törvényjavaslat ügyében tesz javaslatot. A részletes program különben ez lesz: Október 19-én, szombaton: Érkezés Szegedre a délutáni és esti vonatokkal. Az érkező vendégeiket jelvénnyel ellátott rendezők tfogadják. Elszállásolás a szállókban. Este nyolc óraikor ismerkedési estély a Prófétavendéglőben. Október 20-án, vasárnap: Reggel nyolc órakor elnökségi elöértekezlet és közös reggeli a Tisza-kávéházban. Délelőtt kilenc órakor a szövetség közgyűlése a városháza közgyűlési termében. Déli egy órakor a város ebédje. Délután félnégy órakor az ipartestületi tisztviselők országos szövetségének közgyűlése az ipartestület üléstermében. Részvétel a szoborleleplezésen, majd Szeged város nevezetességeinek megtekintése. Este díszelőadás a városi színházban, szinház után vacsora a Kass-vigadóban. Október 21-én. hétfőn: Délelőtt a gyártelepek megtekintése. (Találkozás a Tiszakávéházban nyolc órakor.) Déli 1 órakor ebéd étlap szerint a Prófétában. Délután kirándulás és elutazás, A nagygyűlés előkészítésére vasárnap délelőtt értekezlet lesz az ipartestület nagytermében. Városrendezés. — A jövő évi kövezési program. — (Saját tudósítónktól.) Azok a nagyszabású kövezési munkálatok, amelyek végrehajtásával befejeződik a városrendezési munkarend, gyorsan haladnak a kivitel felé. Bokor Pá! helyettes polgármester előterjesztést tett, a tanácsnak az 1913. évi kövezési program tervezetének egybeállítása iránt. Az előterjesztés alapján a tanács utasította a mérnökséget, hogy a folytatólagos városrendezésre, illetve a jövő évi kövezési programra vonatkozólag mielőbb költségvetést készítsen. A tervezet készítésével vegye figyelembe a hózzáutalt városrendezési kérvényeket, továbbá azt a fontos városi érdeket, hogy legelőször is a felsőipariskola környékének rendezése illesztessék a programba. A kövezési program megoldására az 1913. évi közköltségvetésbe a tanács és pénzügyi bizottság együttes javaslata szerint 329.500 korona van fölvéve. Ennek gyarapítására fog szolgálni az 1911. évi zárószámadási fölöslegből az erre a célra kijelölt 56,000 korona, valamint az uj közkórház három milliós tőkének annuitására fölvett összegből 52,000 korona. Tehát a jövő évi városrendezési célra összesen 437,500 korona áll rendelkezésre. A kövezési bizottságot is megalakította egyúttal a tanács, Lázár György dr polgármester elnöklete alatt. A bizottság fogja a beérkezendő programtervezetet a város közszükségletének mérlegelésével részletesen -összeállítani. Valószinü, hogy a tanács a jövő évi program megoldásánál, tekintve a jelenlegi pénzviszonyokat, nem javasolja nagyobb beruházási költség fölvételét és így az idei városrendezési programot az utóbbi évek hasonló tervezésénél mégis szűkebb keretben oldják meg. Mindennek dacára kivánatos volna a már régen és többször sürgetett SzentHáromság-utca aszfaltozását is végrehajtani. Itt lenne már az ideje annak is, hogy akár a Csongrádi-, akár a Vásárhelyi-sugáruíat rendezzék. A feltöltési munkánál mielőbbi rendezésre vár a Szent-István-tér és a Vásárhelyi-sugárut. A Belváros közvetlen közelében levő Dani-utcát is rendezni kellene már. A mellette lévő Béke-utca és a Dugonics-tér is föl van töltve, sőt már a Dáni-utea kövezését is megkezdik s még most sem végezték be. A jövő évi kövezési program egybeállításánál ilyenre is ki kell terjeszkedni. Ü9DBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBHBBBBBBBBBBBBBBBBBBB Mire kell a pénz ? Bécsből jelentik: Az uj hadügyi költségek hovafordításáról a hadvezetőség egyik előkelő tagja ezeket mondotta: — Már az összeg nagyságából is látszik, hogy itt nem mozgósítási hitelről van szó, mert annak megszavazására nem a delegációk illetékesek. A hadvezetőség föladata az, hogy helyrepótolja azt, ami rövid időn belül helyrepótolható a hadsereg fölszereléséből. A megszavazott költségekből beszerzünk uj személyi automobilokat a parancsnokság számára, teher-automobilokat a hadsereg élelmezési csapatai számára, optikai és telefonikus eszközöket a modern hírszolgálat részére, száz darab repülőgépet, legnagyobb részben osztrák gyártmányt, — sajnos, külföldön is kénytelenek vagyunk rendelést tenni — fölállítunk uj repülőtereket, egyiket Magyarországon, a másikat Galiciában. — Uj fölszerelési kocsik, aviatikai csarnokok is épülnek, valamint hat darab motoros kormányzású léghajót is rendelünk. Beszerzünk ezenfelül négyszáötveu darab tábori gyorstüzelő tarackot bronzöntővel, százkilencvenkét darab nehéz tarackot a tábori tüzérség számára, ezek is gyorstüzelő tarackok lesznek, kétszázötvenhat darab hegyi ágyút. A fennálló tizenöt hegyi tüzérezredet uj gyors tüzelő acélágyukkal fogjuk ellátni, amelyek szétszedhetők és apró lovakra szerelhetők. Megrendelésre kerül ezenfelül százhúsz darab uj hegyi tarack, tizenöt centiméteres gyorstüzelő ostrom-tarackok a vártüzérség számára, ezenfelül harminc és fél centiméteres kaliberű mozsár-tarackok az erődítések ostromára. A haditengerészet szintén apró jármüvekkel és uj technikai fölszereléssel látjuk el. Montecuccoli tengerészeti parancsnok a legfőbb katonai helyen javaslatot tett az uj Dreadnoughtok elnevezése dolgában. Az első Dreadnoughtot tudvalevőleg Viribus Unitisnak, a másodikat Tegethoffnak hívják. Montecuccoli a harmadik Dreadnoughtnak Prinz Eugen, a negyediknek pedig magyar nevet ajánl. Több elnevezést is terjesztettek elő, köz tük a Hunyadit is. A magyar delegátusok azt követelik, hogy ne csak a negyedik Dreadnoughtot, hanem az ezután építendő másik két Dreadnoughtot is magyarul nevezzék el. SBISBIIOBIIBIIflIIIIIVIIIIBBIIIIHIBIIIIIMIIHIIIBI A szövetkezet osztaléka. — Az ötletes igazgatóság. — (Saját tudósítónktól.) A szövetkezetek működésével legtöbbször csak abban az esetben foglalkozik a közvélemény, amikor a -rendőrség krónikája is szentel néhány sort a m. sz.-nek. Most kivételesen fölemiitünk egy esetet, amely körül nem ropnak ugyan táncot a büntető paragrafusok, de pompásan jellemzi a szövetkezet életét. Egy aggasztóan hosszú mondat után elérkezünk a szövetkezet címének betü-állomására: Szeged Délvidéki Általános Fogyasztási Szövetkezet. Erről érkezett a panasz, hogy az osztalékot — természetben folyósítják a tagoknak. Pénz helyett sonkát, szalonnát, vajat vagy likőrt kap a szövetkezeti tag, aki osztalékot kér. Ez már aztán valóban modern ujitás. Ki tudja, ilyen jól meghízott ötlettel talán még fényes karriért csinál majd a szövetkezet, a szegedi, délvidéki, a fogyasztási és az általános, amely 1908-ban alakult, augusztus havában. A Tisza Lajos-körut 71. számú házában van a szövetkezet boltja, ahol az alapszabályok első paragrafusa értelmében „élelmi, háztartási, gazdasági, tüzelőanyag és egyéb szükségleti cikkek a kezelési költségek beszámításával megállapított áron legelőnyösebben beszerezhetők". A szövetkezet működése egyébként nem nélkülözi az érdekességet. A harmadik üzletévi zárszámadása szerint hétszázötvenöt tagot számlál a szövetkezet, lakik összesen ezerszázharm'inc üzletrésszel szerepelnek. A részjegy névértéke husz korona, árfolyamértéke pedig az igazgatóság legutóbbi kimutatása szerint harmincegy korona és huszonnégy fillér. Á szövetkezet három évi összforgalma egy millió, tizennégyezer, ötszáztizenhat korona és negyvenhat fillér. A forgótőke negyvenezer kótszázkilencvenmégy korona. A szövetkezet az első csonlkaévben háromezer, a másodikban pedig nyoloezernégyszáz korona nyereséggel dolgozott. Az alapszabályok értelmében a szövetkezet az első három évben nem nyújtott osztalékot, A legutóbbi üzleti év eredménye alapján az osztalékot minden részjegy után egy koronában állapították meg. Ez öt százalék nyereségnek felel meg. Az alapszabályoknak van egy pontja, a mely lényeges változtatást eszközöl a nyereség kimutatásán és annak szétosztásán. A tizedik paragrafus ugyanis ezt mondja: „A szövetkezet ügyeinek vezetésével