Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-13 / 53. szám

1912. október 13. DÉLM AGYARORSZÁG 321 Szerb bandák betörtek a szandzsákba! (Ausztria-Magyarország bevonulni készül a szandzsákba. — A békés tárgyalások végleg meghiúsultak.) (Saját tudósítónktól.) A monarchia igazán a leghiggadtabban kisérte figyelem­mel a balkáni eseményeket. Se a mozgósí­tásra, se semmiféle harcias intézkedésre komoly lépéseket nem tett. Sőt csakis a béke érdekében követett és követ el ezután is mindent. Közben azonban egyes államok otyan mozdulatot tesznek, ami a monarchia nyugodtságát erősen próbára teszik. A leg­utóbbi — mai — vakmerőséget harcos szerb bandák követték el. Belgrádon át ugyanis az a megbizható jelentés érkezik, liogy szerb bandák összesen mintegy öt­ezer ember, a novibazári szandzsák felé nyomulnak és összeköttetést keresnek a montenegróiakkal. György herceg szerb csapatokkal követi őket. A török kormány a szandzsákban fölfegyverezte a basibozu­kokat, akik nagy kegyetlenségeket követ­nek el a keresztény lakosság ellen. Nem kevésbé fontos az a jelentés is, melyet egyik berlini világlap kapott. A Vossische Zeitung jól értesült bécsi forrás­ra hivatkozva, azt irja, hogy Ausztria-Ma­gyarország bevonulni készül a szandzsák­ba. A lap levelezője állítólag mérvadó he­lyen megtudta, hogy a monarchia egyál­talán nem fog semlegességi nyilatkozatot tenni és semmiféle további tárgyalások a Balkán miatt Ausztria-Magyarország és Oroszország között nincsenek folyamatban. Ausztria-Magyarország a balkáni ügyek­ben teljesen szabad kezet tart fönn. A mai napon szintén történtek véres csatározások. A nagyszabású, döntő ütkö­zetek azonban csak napok múlva következ­hetnek be. A balkáni államok között most az a kérdés izgat, vájjon Görögország mint dönt és vájjon Bulgária miért vár még mindig a hadüzenettel? Az athéni lapok megcáfol­ják a „Frankfurter Zeitung" jelentését, hogy Görögország kilépett a balkáni enten­téből. A lapok rámutatnak arra, hogy Gö­rögország nem léphet vissza saját haszna miatt, mert a balkáni entente jellege telje­sen önzetlen. Amig a balkáni államoknak hódító szándékaik voltak, az entent lehe­tetlen volt. Ma ezeket az államokat a tö­rökországi keresztényekkel való szolidari­tás közös érzése hatja át, mert azoknak sorsa két év óta elviselhetetlen. Ennek a motívumnak erkölcsi természete van. Ez Görögország. Bulgária pedig egyre arra hivatkozik, hogy Törökország provokál. Szófiából ma az a hir érkezett, hogy a török csapatok Drinápolynál feltűnő moz­dulatokat végeznek. Azonnal összeült a haditanács s határozatáról a királyt nyom­ban értesítették. Később minisztertanács volt, melyben megjelent a király titkára, aki a minisztertanács határozatának hirét rögtön megvitte a királynak. Az osztrák­magyar katonai attasé hivatalosan értesí­tette a bolgár kormányt, hogy Ausztria­Magyarország kész Bulgáriának a hadisze­rek átszállítását minden tőle telhető módon megkönnyíteni. Ausztria-Magyarország ezt az előzékenységét, mely teljesen vá­ratlanul jött, élénk örömmel fogadták. És a hatalmak ebből is láthatják, mennyire a béke hive a monarchia. Hiába azonban minden jóakarat. A béketárgyalások nagyon válságos pontra értek és a teljes meghiusulás előtt állanak. Minden jel arra vall, hogy a tárgyalásokat ma véglegesen megszakították. Az okokat nagyon titkolják, de kétségtelen, hogy nem csupán olyan differenciákból állanak, ame­lyek a szövegezésnél merültek föl. A mai napon ezek a jelentések érkez­tek. A szultán proklamációja! Győzelem reményében ... Konstantinápoly, október 12. A szultán a hadsereghez proklamáoiót intézett, amely a következőket mondja: A világ ismeri Törökország l>ókeszerete­tét. Az ottománok tiszteletben tartják az ösz­szes nemzetek jógáit és azt akarják, hogy az összes nemzetek az ő jogait is tiszteletben tartsák. Az ottománok egyetlen kormány el­len sem rejtegetnek hátsó gondolatokat, jo­guk van azonban arra, hogy a többi kormány is őszinte legyen velük szemben. Az ottomá­nok nem akarják zavarni egyetlen népnek jólétét és haladását sem, de nem engedik, hogy más népek az ő jólétüket és haladásu­kat zavarják. A nagy nehézségek ellenére, amelyek­nek országunk állandóan ki van téve, a lehe­tőség szerint és fokozatosan keresztülrisszük azokat a reformokát, amelyekre országunk­nak szüksége van. Mindazonáltal azt akar­ják kis szomszédaink, — miután a mi terüle­teinkre aspirálnak és látják, hogy illegitim céljaik megvalósítását meg fogjujk akadá­lyozni, hogy reformjainkat és haladásunkat ne valósithassuk meg. Kiakarják használni a mi nehézségein­ket, megegyeztek abban, hogy megtámadják határainkat. A proklamáció kiemeli, hogy a Balkán utópisták megfeledkezve a hőstettek­ről, melyeiket az ottománok egykor a Balká­non tanúsítottak ós a vitézségről, melyet legutóbb Tripoliszban kifejtettek, csapato­kat küldtek az ottomán határra. Ezért kényszerítve láttuk magunkat a mozgósításra, — folytatja a proklamáció — Reméljük, hogy a csapatok méltók lesznek elődeikhez és megvédik a haza felszentelt földjét. Felszólítjuk a csapatokat, hogy a Tripoliszban harcoló testvéreinkhez méltón viselkedjenek és bizunk abban, hogy előde­ink győzelmét ujabbakkal fogják tetézni. Szerbia — készen. Megszakadt összeköttetés. Belgrád, október 12. Az egész szerb se­reg meg fog gyónni és fölveszi ünnepélyesen a szentséget a napokban. A telefonösszeköttetést a szerb kormány megszakította Magyarországgal Posta és távirat megy tovább, de az ország belsejébe, valamint Bulgáriába, egyelőre késéssel. Lipovác szerb eredetű orosz ezredes uton van, hogy átvegye a szerb önkéntes se­reg vezérletét. Belgrádban bizottság alakult a külföld he­lyes informálására. Elnöke Cvijics egyetemi tanár. Zimony, október 12. A szerb mozgósí­tás befejeződött; hivatalos nyilatkozat sze­rint 65,000 emberrel vonult be több, mint a mennyire szükség van. Pénteken Belgrádba érkezett Karagyorgyevics Arzén királyi her­ceg, aki mint lovassági tiszt fog részt venni a háborúban. Bulgária terve. Miért várt a hadüzenettel? Páris, október 12. A „Petit Párisién" pé­tervári tudósítója jelenti, hogy az ottani bol­gár követ szerint a szófiai kormány azért nem küldte még el a hadüzenetet Törökországnak, mert sok waggon hadiszállitmánya nem érke­zett még meg a külföldről. Már pedig a hadi­szerek Ausztria-Magyarországon keresztül fognak jönni és a monarchia biztosan elko­bozná, ha már meg volna üzenve a háború. Pétervárott tegnap széltében beszélték, hogy a hadüzenet egyidejűleg ment el Kon­stantinápolyba Szófiából, Belgrádból és At­hénből. A külügyminisztériumban megcáfol­ják ezt a hirt. A porta válasza. Reformokat igér. London, október 12. Törökország vá­laszában a hatalmak előterjesztéseire ki fogja jelenteni, hogy saját jóvoltából már régen elhatározta, hogy az 1880. évi ja­vaslatnak megfelelő reformokat léptet élet­be és pedig elsősorban olyan nemzetiségű és vallásu kormányzókat nevez ki, amint ezt a kerület lakosságának többsége kíván­ja és választott kerületi bizottságokat lép­tet életbe. Mozgósítják a török ftottát. Konstantinápoly, október 12. Este fél tiz órakor kiadott irádé elrendeli a flotta mozgósítását. Késik a szerb válasz. Betörés a szandzsákba Belgrád, október 12. A háborús előké­születek szünet nélkül folynak, de Szerbia most hirtelen nagy tartózkodást tanusit az utolsó pillanatban. A szerb ikülügyminisz­tériumban ma kijelentették, hogy szerb • A HOLCZER és ABONYI-céq bevezette a női- és • 1 Ipáni /.ráf ilán L i Kérjük annak szíves megtekintését. 1 • lU&ll j '"I dl jld.ll UKdl. piT* Szigorúan szaDorr arak ! mi •

Next

/
Thumbnails
Contents