Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-11 / 51. szám

9. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Az ülésről ez a tudósításunk szól: A magyar delegáció ma délelőtt tiz óra­kor teljes ülésre gyűlt össze Láng Lajos báró elnöklete alatt. Az ülés megnyitása után Nagy Ferenc, ia külügyi költségvetés előadója szólalt fel. — Nem szabad, úgymond, összetett kéz­zel néznünk az eseményeiket és gondoskod­nunk kell arról, hogy szükség esetéti kellő erővel léphessünk fel. Bizunk szövetsége­seinkben, de legjobban bízunk saját erőnk­ben. Erősnek kell mutatkoznunk, bogy sen­ki bele ne köthessen a monarchiába. A mo­narchiának elő kell készülnie minden eshe­tőségre, ha kell ujabb áldozatok árán is, a melyek most tényleg küszöbön állanak. A hiányokat pótolni kell, ez elől nem lehet el­zárkózni, mert csak erős hadsereg és erős tengerészet mellett érvényesülhet konzerva­tív politikánk. Bizunk benne, liogy a kül­ügyminiszter ezt a pojlitikát sikerre fogja vezetni. Berzeviczy Albert szólalt fel ezután: — Nagyon nehéz — úgymond — a jelen helyzetben nyilatkozni, mégis felszólal, fő­kép azért, mert. az áldatlan és sajnálatos par­lamenti viszonyaink között nélkülözvén a kritika megszokott módját, nekünk kell most bebizonyita unk, liogy felelősségünk teljes tudatában tárgyaljuk a ránk bizott kérdése­ket. De neliéz nyilatkozni azért is, mert a külpolitikai helyzet minden pillanatban vál­tozik. Egyet azonban hangsúlyozni kell: a monarchia politikájának > ifő szempontja, hogy érdekeit megóvja a terjeszkedési vágy kizárásával. Ránk nézve a balkáni bonyodal­mak csak kárt és kellemetlenséget hozhat­nak. A balkáni statusquo ifentartása okvetle­nül szükséges, ámbár jöhetnek olyan esemé­nyek, amelyek között nagyon nehéz lesz ezt az elvet megvalósítani. Azt a reményét fejezi ki, hogy Berchtold gróf ragaszkodni fog expozéjában kifejtett politikájához ós ezért bizalmat szavaz nelci. Lukács György és Miklós Ödön szintén helyeslik Berchtold politikáját. Zichy Tivadar gróf: Oroszországgal jó viszonyt kell tartanunk. Az a régi ellenszenv, amely állítólag Magyarországon volt Orosz­ország iránt, már eltűnt és a modern Orosz­ország politikája ós fejlődése iránt a magyar nemzet is teljes rokonszenvvel viseltetik. Ezt Magda (utána kiált a lépcsőházba;: Jövök! Jövök! (Ámde a szobában, egyideig állva marad s ugy elmélyed, mintha valami hirtelen tá­madt ötletén gondolkozna. Ezután hirtelen örömsikoltozás fakad ki belőle, melyet ipar­kodik elfojtani. A következő percben már ott áll a telefon mellett): —- Külügyminisztérium? -- Igen kérem. — De gyorsan, nagyon gyorsan. (Tapos a lábával.) Beszélhetnék Petrovics Sánüoi úrral? Itt vagy te magad Sata! Hát adj egy puszit. (Nevet.) De ez nem minden. Figyelj. Te azt mondtad nekem, hogy te abban a pil­lanatban feleségül vennél, ha nem volna több vagyonod, mint legalább ötvenezer rubel, a mivel bérelhetnénk egy birtokot. Szép. De most szedd össze magad Sasa: nekem van egy birtokom és százhúszezer rubel kész­pénzem. Mi ez? — Nem értesz? — Nem va­gyok megbolondulva, talán még megeshetik velem! Hogy kitől van, azt majd megmon­dom személyesen. -- Te birka, hiszen már ismerhetnél en­gem. Tehát, hogy megnyugtassalak, minden Ivanovna Leokádiatól származik, aki azt akarja, hogy takarodjam Pétervárról. Te természetesen velem jössz, amint megesküd­tünk.. Még rna, azonnal! Négy órakor vár­lak — Ott leszek! — Az enyém lett ez a kedves gyerek, de most öltözzünk és gyerünk a közjegyző­höz! nemcsak mint volt diplomata, hanem mint magyar ember is hangsúlyozza. Általános figyelem között állót fel ez­után Berchtold Lipót gróf külügyminiszter. Tisztelt országos bizottság! Az elhang­zott fölszólalások megegyeznek abban, hogy politikám ebben a komoly helyzetben is, a melynek jelentőségét teljesen fölismerni mél­tóztatott, a tisztelt országos bizottság he­lyeslésével találkozik. Ez a helyeslés nem­csak hálámat kelti föl, hanem a tisztelt or­szágos bizottság állásfoglalása megnyugtat, hogy az az ut, amelyen politikám halad, a he­lyes ut és az ország véleményének is meg­felel. Politikám mindig természetesen a béke fentartására volt irányítva és a monarchia részt vett minden akcióban, amely ezt a célt szolgálta. A monarchia a külpolitika legutol­só fázisában a nagyhatalmakkal együtt ál­lást foglalt a Balkán-félsziget területi sta­tusqpoja mellett. Politikánk a Balkánon nem hódítási politika, ez azonban nem jelenti azt, hogy a Balkánon lefolyó eseményekben nem vagyunk érdekelve. A Balkán-félszigeten fontos életérdekeink vannak és el vagyunk határozva, hogy ezeket minden körülmények közt meg fogjuk védeni. A delegátusok éljenzóssel fogadták a kül­ügyminiszter beszédét, amely után a külügyi költségvetést általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadták, BBBBaaaBaaaaBaaBaaBaaBBBaaaaaaBBaaEssaHEaaaaaaaBBaa Dörögnek az ágyuk. — Véres ütközet Podgoricán. — (Saját tudósítónktól.) A háború most i már a legkomolyabban megkezdődött. A ! Balkánon már dörögnek az ágyuk. Mon­| tenegró véres harcot vívott Podgoricánái I a török csapatokkal. Négy órás ágyuharc : után a jól fölfegyverkezett montenegrói ! hadosztály rohammal meghátrálásra kény­szeritette a padisah seregét. A monteneg­rói sereg tovább előrenyomult, de mint­egy tiz kilométernyi menetelés után gép­fegyverrel fölszerelt török csapattal talál­koztak, amely fölött véres harc után szin­tén győzelmet arattak. A török vereség­nek az az oka, hogy Törökország a bolgár határon koncentrálta az erejét és Monte­negróval szemben még meglehetősen ké­. születlen. A mai nap ujabb eseménye, hogy Szerbia ultimátumot nyújtott át a portá­nak, amelyben O-Szerbiának és a noviba­zári szandzsáknak autonómiát követel — Szerbia felügyeletével. Belgrádi jelentés szerint O-Szerbiába György herceget óhaj­tanák kormányzónak. Az ultimátumot Konstantinápolyban visszautasították és most már csak talán órák kérdése a szerb hadüzenet. \ A diplomácia már belátta, hogy a há­ború íöltartózhatatlan. Londonban szom­batra várják a Balkán-szövetség háború­jának megkezdését. Hartwich, a belgrádi orosz követ nyilatkozott a külföldi hirlap­iróknak és kijelentette, hogy a diplomácia munkája most már csak a háború lokali­zálására irányulhat. Pasics szerb miniszterelnök csütörtö­kön átnyújtotta Szerbia jegyzékét Ugrón osztrák-magyar és Hartwich orosz követ­ről;, amelyben udvariasan, de határozot­ton visszautasítják a hatalmak közbelé­pését és közlik a legújabb ultimátumot. A háború természetesen a delegációt is foglalkoztatja. Bécsből jelentik, hogy a magyar delegáció bizalmas értekezletén Lukács László miniszterelnök és Teleszky János pénzügyminiszter arról tájékoztat­ták a delegátusokat, hogy a hadvezetőség százhuszonöt millió korona póthitelt kér a hadsereg és huszonhét milliót a tengeré­szet céljaira. A póthitelt három évre illesz­tenék be a közös költségvetésbe. A leg­újabb jelentés szerint összesen, kétszázöt millió korona póthitelt kér a hadvezető­ség, amelyben már benne van a Dread­nought-hadosztály szervezése is, amelyet eredetileg csak 1915-re terveztek. A ki­rály már előzetesen szentesitette ezt a ja­vaslatot. A mai napon még ezek a jelentések érkeztek: Hadüzeneti sorrend. SZERBIA, A HARCIAS Belgrád, október 10. Ma délben az összes lapok rendkívüli kiadásban közölték, hogy Görögország is megüzente a háborút Törökországnak, a gö­rög követ már el is utazott Konstantinápoly­ból s az athéni török követet iis liazalűvták. A hír óriási izgatottságot és lelkesedést okozott, a .különkiadásokat pillanatok alatt elkapkodták s az utcákat lelkesen tüntető csoportok járták he. Az itteni török követsé­gen nem tudnak még az ujiabh hadüzenetről s Ali Fiiad Eikmet bey, a követ, kijelentette, hogy kételkedik a hir valódiságában. A hír­adást a szerb külügyminisztérium kapta- s az tudatta a lapokkal. Egyébként, ha igaz a hadüzenet liire, teljesen belevág a szövetsé­ges Balkán-államok megállapodásaiba, mert az előre elhatározott sorrend az volt, hogy Montenegró után nyomban Görögország, hol­nap Bulgária és szombaton Szerbia követke­zik. Erre vall az a körülmény is, hogy a szerb kormány, amely már elkészült a hatalmak jegyzékét elutasító válasz szövegével, még nem adta át a választ a követeknek s csak ma este adta át. Az intervenciót elutasító válasz utáp ugyanis csakis a hadüzenet .kö­vetkezhetik. A háborút pedig .szombat. előtt nem akarja megüzenni Szerbia, nehogy meg­bontsa az előre megállapított sorrendet. Pa­sics tehát ezért húzta a válasz átadását, hogy ezzel is időt nyerjen. A szerb hivatalos lap mai száma királyi kéziratot közöl, mellyel a király az extrón­örökös György herceget, aki két esztendővel ezelőtt a hadseregben viselt rangjáról le­mondott, dandárparacsnokká nevezi ki. Bulgária még vár ! LOKALIZÁLJAK A HÁBORÚT Szófia, október 10. Gesov miniszterelnök ós külügy miniszter kijelentette az újságíróknak, hogy a tegna­pi minisztertanács nem hozott határozatot, mert az eszmecsere .még mindig folyik az athéni és belgrádi kormányokkal. Monteneg­rónak, minthogy már megkezdte az ellensé­geskedést, a tárgyalásokba nincs beleszólá­sa. A döntés semmiesetre sem késhet már so­ká. A miniszterelnök nem esik kétségbe a fö­lött, ha a békét az utolsó pillanatban sikerül megmenteni. Azon híresztelésekkel szemben, hogy Görögország ma kezdi meg az ellensé­geskedést, a miniszterelnök kijelentette, hogy meggyőződése szerint Görögország ma nem fog háborút üzenni. HARAGSZIK A CAR Pétervár, október 10. A balkáni államok magatartása az orosz köröket nagyon elkedvetleníti. A cár nagyon haragszik Montenegróra és kijelentette, hogy meg fogja vonni Nikita királytól az apa-

Next

/
Thumbnails
Contents