Délmagyarország, 1912. október (1. évfolyam, 42-68. szám)

1912-10-10 / 50. szám

1912. október 10. délmaoyarorszao 5 Redukálják az uj katonai követelést. (Teleszky nyilatkozata, — A magyar delegáció. — A pénzügyi albizottság ülése.) (Saját tudósítónktól.) Jelentettük tegnap, hogy az ehéd után, amelyet tegnap este Berchtold gróf közös külügyminiszter adott a delegáció tagjainak tiszteletére, közös miniszteri értekezlet volt. A reggeli lapok azt jelentették, hogy az értekezlet éjjeli háromnegyed két órakor még nem ért véget. Ma Bécsből az értekezletről a következő félhivatalos jelentést kaptuk: A delegációs ebéd után este háromnegyed tiz órakor a külügyminisztérium palotájában közös miniszteri értekezlet kezdődött, melyen Berchtold gróf közös ! külügyminiszter, Bilinszki dr lovag közös pénzügyminiszter, Auffenberg lovag j hadügyminiszter, Montecuccoli gróf fen- i gerészeti parancsnok, Lukács László dr és Sttírgkh gróf miniszterelnökök és j Teleszky dr és Zaleszki pénzügyminiszterek vettek részt. A minisztertanács reggel 2 óra 20 perckor végződött. Mint illetékes helyről értesülünk, a katonai hitelek kérdését tárgyalták. Határozat azonban nem jött létre. A közös miniszteri értekezlet szerdán délután öt órakor folytatta a tanácskozását. A katonai és tengerészeti hadvezetőségek ujabb követeléseiről még ma döntöttek, mert a kormány elhatározta, hogy a javaslatokat már holnap mind a két delegáció elé fogja terjeszteni. A hitelek nagyságáról még nem történt döntés. A két kormány ezeket az uj követeléseket a minimális összegekre igyekezett leszállítani s igy egyelőre csak azt lehet tudni, hogy a katonai és tengerészeti kormányok összesen négyszázhúsz milliót kérnek, amelyből a szárazföldi hadseregre kétszázötven millió és a haditengerészetre százhetven millió korona esik. Megállapítható, hogy a balkáni helyzet oly alakulást vett, hogy a delegációk a hadsereg harcképességére való tekintettel nem utasíthatja el a hadvezetőség ujabb követelését. A magyar delegáció tagjai elfogadják ugyan ezt az elvi álláspontot, de megjegyzik, bogy magyar költségvetési okokból jobb lenne, ha a kormány a követeléssel csak a legközelebbi delegáció elé lépne; ha a hadvezetőség ezt a hitelt nem kéri mozgósítás céljára, akkor könnyen beleegyezhetik ebbe a rövid halasztásba, de a mellett mindenki meg van győződve a harcképesség fokozásának szűk ségéről s erre kész a legnagyobb áldozatokat hozni. Másrészt azonban aggódva utalnak rá azokra a nehézségekre, amelyekkel az uj hitel megszavazása jár, amit a nemzeti munkapárt egyedül vállal magára. Teleszky pénzügyminiszter a N. W. Tgbl. munkatársának ezt mondta: — Miután a közös miniszteri tanácskozás résztvevői osztják azt a nézetemet, hogy a tanácskozás folyását szigorúan bizalmasnak kell tekinteni, nyilvánvaló, hogy a tanácskozás tartalmáról és lefolyásáról az egyes lapok által közölt hirek merész kombinációk. Ami azt a kérdést illeti, vájjon a délután összeülő miniszteri tanácskozás befejezi-e föladatát, csak azt felelhetem, hogy ez lehetséges, de természetesen határozottan nem tudhatom. Bécsből jelentik éjjel: A közös minisztertanács ma délután hosszas értekezletet tartott. A minisztertanács értekezletéről szenzációs hir pattant ki. Elhatározta a közös minisztertanács, hogy a dele rációtól sokkal kevesebb hadügyi költséget kérnek, mint amennyi eddig nyilvánosságra jutott. Az utolsó napokban ugyanis négyszázhúsz millióról volt szó, ezt az összevet leszállítják annyira, hogy alig lesz különbözet az uj és a régi követelés között. A közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság pénzügyi albizottsága ma délelőtt fél tizenegy órakor tartotta ülését Harkányi Frigyes báró elnöklésével. Napirenden volt a közös pénzügyminisztérium. valamint a közös állami legfőbb szám verőszék költségvetése, végül a hat ár vám jövedék. Az ülésen leien volt Bilinszki lovag közös pénzügyminiszter és a magyar kormámy részéről Lukács László miniszterelnök, Hazai Samu honvédelmi miniszter és Teleszky János pénzügyminiszter. Nyegre László előadó ismertetése után a közös pénzügyminisztérium költségvetését általánosságban, majd részleteiben vita nélkül elfogadták. Ezután a Iközös pénzügyminisztérium által kezelt alapokról szóló jelentés következett. amelyet Nyegre László előadó ismertetése után részleteiben is vita nélkül tudomásul vett az albizottság. Nyegre László előadó részletesen ismertette azután a határvám jövedék 1912. évi előirányzatát ós visszapillantást vetett az előző évek tényleges eredményeire. Ebből kiderül. bogy csupán az 1901. évben volt kevesebb a tényleges batárvám-bevétel az előirányzatnál, mig az azóta lefolyt tiz esztendőben a tiszta vámbevétel állandóan többletet mutat az előirányzattal szemben. Ez évi junius hónap végéig összesen 114 millió korona tiszta vámjövedéki bevétel mutatkozik, amely összeg 22,319.940 koronával baladja meg az első félévi előirányzatot. Az albizottság ezután elfogadja a határvámjö vedék előirányzatát. Ami az előző években meghozott határozatokat illeti, a mult évi következő két határozati javaslatot tartotta fönn az albizottság: 1. Az országos bizottság ama meggyőzőilését fejezte ki, hogy a paritás szempontjából nemcsak igazoltnak, hanem szükségesnek tartja, bogy a közös pénzügyminisztérium Budapestre helyeztessék át. 2. Föllvivatik a közös pénzügyminiszter, bogy mindaddig, amig — az összlétszámot tekintve — a magyar honosokra nézve a paritás által igényelt arányszámot el nem érik, a megüresedő állásokat csakis magyar állampolgárokkal töltse be. Ezután következett a közös iszámszék 1912. évi előirányzata, amelyet Nyegre László előadó ismertetése után az albizottság ugy általánosságban, mint részleteiben letárgyalt és elfogadott, itt is föntartva a magyar honosokra vonatkozó határozatot. iaa9ai9aiiaiia>anayiiiialaaalnillllllaaai„,laaiaa Csalárd bukással vádolt kereskedő. — A szegedi törvényszék ítélete. — (Saját tudósítónktól.) Érdekes ügyben Ítélkezett szerdán a szegedi törvényszék második büntető tanácsa. Günszt Márton szegedi kereskedő ült a vádlottak padján, akit csalárd bukással vádolt az ügyészség. A tárgyalás, amely érdekes részletekben bővelkedett, fölmentéssel végződött. Günszt Mártont néhány évvel ezelőtt vétkes bukásért 100 korona pénzbüntetésre itélte a szegedi törvényszék. A kereskedő azonban az Ítélet után nem szüntette be a nőikonfekeió üzletét, csak uj cégtábla került a bolt fölé: Deutsch Malvin. Günszt mint cégvezető szerepelt az üzletben. A kereskedő a mult év őszén csődbe jutott. Az ügyészség csalárd bukás miatt vádat emelt 'Günszt ellen, később azonban megszüntették a vádat. A csődtömeggoiulnok előterjesztésére végiil az ügyészség újból vállalta a vádat. A vádirat szerint a kereskedő fizetésképtelensége idejében értéken alól adott el árukat, kijátszotta a hitelezőit és az üzleti könyvekben hamis tételeket vezetett. Günszt Márton azzal védekezett, hogy a beszerzési áron vagy még azon alól azért adott el árukat, mert azok az árucikkek már divatját multák, (amit a kereskedők „bóvfli"-árunak neveznek. Az ilyen árukat pedig minden lehető áron, minél előbb értékesíteni kell. A hitelezők kijátszására vonatkozólag azzal védekezett, liogy amikor az egyik hitelezőjét kielégítette, még nem érezte a fizetésképtelenséget. Az üzleti könyvekben, amint azt a szakértők is megállapították, előfordulhatott liiba, de az nem szándékosan, a hitelezők megkárosítására irányult. Megtörtént ugyan is — védekezett a kereskedő — hogy rendeltek árut, amelynek |a faktúráit értékét bejegyezték a könyvekbe. A gyárosok azonban sok megrendelést nem teljesítettek, a már bejegyzett értékű áru nem érkezett meg. lEnnek azonban nincs nyoma a könyvekben. A tanuk és a szakértők meghallgatása után Gergics Károly dr ügyész elmondta a vádbeszédét. Az ügyész arra építette a vádját, liogy az üzlet egészségtelen alapon alakult. — A vétkes bukás után — mondta az ügyész — nem szűnt meg az üzlet, hanem uj néven folytatták Deutsch Malvin szerepelt tulajdonosként, aki azonban mindössze csak kétszáz koronával járult az üzlethez és ezért havonta száznyolcvan koronát biztosított neki Günszt Márton. Bizonyos, hogy ez a föltűnően nagy ellenszolgáltatás azért történt, mert a kisasszony, aki egyébként legtöbbször vidéken tartózkodott, a vállalkozásErtesitem a nagyérdemű ffXrftCCV lÁrtflf VÖtlftoffirtí/ft Vár-utca (főpostával szemben) átvettem közönséget, hogy a volt JWIWMJ JUAÍtJ VUlUtyilJjGl és azt újonnan átalakítva megnyitottam. Főtörekvésem lesz a nagyérdemű közönséget jó magyar konyhával, kitűnő, tisztán|kezelt buckái borokkal kiszólffi^SEKá P»ián Ijyula vendéglős, Szegeden f^íl Telefon 879. Minden szerdán és pénteken halpaprikás. Telefon 879.