Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)
1912-09-10 / 24. szám
1912. szeptember 12. DÉLM AGYAR ORSZÁG 3 sitést. A zombori szociáklemokratapárt tudomást szerzett szombat éjjel és reggelre kirukkoltak egy páran Kerénybe. Falcione beszédében hivatkozott arra, hogy a többség a parlament munkaképességét helyreállította. — Csendőrrel és katonákkal! — süvített egy harci közbekiáltás. Majd amikor egye sek mindenképen botrányt akartak, hát a csendőrök előálltak és a zajongók közül kettőt letartóztattak. A rend azonban csak akkor állott helyre, amikor Kerény község birája a rendezőség nevében Jurich Antalnak megígérte, hogy a szociáldemokratapárt nevében felszólalhat. , " Zsilinszky Miihály vasárnap délután Szarvason tartott beszámolót, melyet rendkívül nagy lelkesedéssel hallgattak meg. Baross Gyula Nagybitsén tartott beszámolójában a béke szükségét hangoztatta, de önmegalázás nélkül. Azt is kijelentette, bogy ba béke nem lesz, a többség félúton meg nem állhat. Sztranyavszky Sándor Balassagyarmaton az obstrukció letörésének szükségét emelte ki, egyben a békét szükségesnek mondotta az alkotó munka érdekében. Apponyi, a harcias. Vasárnap több ellenzéki képviselő kíséretében Apponyi Albert gróf Mádra utazott, a hol Bernáth Béla Kossuth-párti képviselő mondott beszámoló beszédet. A beszámoló után Apponyi hosszabb beszédet mondott, örömmel konstatálta, bogy utóbb a munkapárt némileg köziedet! az ellenzékhez: már felajánlja távozását Tisza s már hajlandók uj házszabályt alkotni a lex-Vadász helyett. Ez azonban még elégtelen. Be kell látniok, bogy az erőszakkal hozott véderőtörvényt közjogilag szanálni kell. A reparációról nem lehet lemondani — mondta a gróf, —mert ha ez a törvényhozási mód igazittatlan marad, egy kormány az elnökkel összejátszva bármi olyan törvényt is meg hozhat, amelynek még csak többsége sincs. Mintsem ilyen dologhoz hozzájáruljunk, készeknek kell lennünk inkább akár a szünetlen harcra mindaddig, mig végre az ügy a nemzet elé kerül s egyikünk ott elbukik. Az a benyomása, bogy a többség vezérei nem is akarják a parlamenti békét, hanem éppen azért taktikáznak, hogy a letörés utján tovább haladhassanak s a felelősséget az ellenzékre háríthassák, — mondta végül. De tovább is ment a gyanúsításban. Kijelentette, hogy nem tudja, liogy Lukács, a demokrácia állítólagos hőse hogyan fog a választójogban megegyezni Tiszával, akinek a felfogása e téren a legnagyobb reakciót jelenti. Az ellenzék megegyezett az általános, egyenlő, legnagyobb részt titkos és községenknti választójogban és ezt a megegyezést föltétlenül állani fogja. A külügyminiszter vendége. BethmannHollweg német birodalmi kancellár szombat óta Brechtold gróf közös külügyminiszterünk vendége volt Buchlauban, az illusztris államférfiú csehországi uradalmi kastélyában. A kancellár odaérkezésének kifejezetten látogató jellege volt viszonozni kivánta Ausztria-Magyarország külügyminiszterének e minőségben való bemutatkozó-vizitjét, mely pár hete történt meg a berlini udvarnál s a birodalmi kancelláriánál. A látogató jelleg formálisan is megpecsételődik az által, hogy a német külpolitika vezetőjet monarchiánk közös külügyminiszterét saját dominiunján kereste fel, mely találkozásuknak a vendégjog és meghittség zománcát adja meg. Nem szükség ezek után kiemelnünk, hogy együttlétük nem függ össze politika aktualitással, nincs is rá semmi ok, hogy benne bárhol valamely váratlan vagy szokatlan jelen-séget lássanak s azt szenzációvá nagyolják fel. Hasonló találkozások Németország és AusztriaMagyarország külügyi vezérpolitikusai közt már gyakran voltak, lesznek is gyakran; mi sem természetesebb annál, hogy a két nagyhatalom szoros szövetségviszonyánál fogva vezérlő államférfiak melegen ápolják az egymással való személyes kontaktust, melyet kölcsönös bizalom, nagyrabecsülés s barátság tesz rájuk nézve nemcsak kötelezővé, hanem a legkellemesebbé is. Az a rendületlen baráti viszony, mely monarchiánk és Németország közt fennáll, s az a szivélyes baráti viszony mely külügyi hivatalaikat felelős vezetőik személyében is összefűzi, egybehangzó keleti politikájuknak s vele a békegondolatok mindenben örvendetesen megnyugtató foganatot biztosított. Buchlauból különben ma ezt jelentik: Mig zuhogott az eső, addig Bethmann-Hollweg birodalmi kancellár összeült tanácskozni gróf Arechtold külügyminiszterrel a Balkán-kérdésről, aztán kiderült és a külügyminiszter szarvasvadászatra ment vendégével. A kancellár egy nyolcagancsost teritett le. Vadászat után a vendéglátó grófi pár kirándult a kancellárral a történelmi nevezetességű várkastélyba. Este Bethmann-Hollweg hazautazott. Ferenc Ferdinánd a nagygyakorlaton — Útban Szegedre és Mezőhegyesre. — A makói és mezőhegyesi fogadtatás. — A délvidéki királygyakorlatok. — Hadakozások Szegeden. — (A Délmagyar ország kiküldött munkatársától.) Ferenc Ferdinánd trónörökös ma hajnalban Szegeden és Makón át Mezőhegyesre, ia hadgyakorlat főhadiszállására utazott. Szegedre öt óra 40 perckor érkezett a trónörökös vonata és itt csak addig időzött, amig mozdonyt cserélt. Makóra hat óra 32 perckor állott be a voniat amelyből a trónörökös kiszállott, lőbb cerclét tartott, azután elbeszélgetett és valamivel több, mint félórai ottidőzés után továb utazott. Mezőhegyes ünnepies zászlódiszben várta a magyar trón várományosát, aki az állomás mellett épített díszsátorban fogadta az üdvözléseket, majd négyes hintón lakására hajtatott. Makón is, Mezőhegyesen is méltóságosan folyt le a trónörökös fogadtatása, aki a mai nappal átvette a nagygyakorlatok legfőbb vezetését. Most már egyre döntőbb ütközetekre kerül a sor, a hadmüveletek .mindjobban Mezőhegyes felé koncentrálódnak, mig csütörtökön az összes csapatok a Mezőhegyes körül fekvő hatailmas térségre vonulnak föl, ahol a hadgyakorlatokat lefújják. Nyomban utána megkezdődik a csapatoknak állomáshelyeikre való visszaszállítása, amit a Szegeden székelő katonai vasutigazgatóság intéz. (A trónörökös utja.) Ceglédtől Szegedig Décsey Zsigmond, bal parti üzletvezető vezette a trónörökös vonatát, akitől ezt a szerepet Cegléden Uray Zoltán üzletvezető-helyettes, Szegeden Fábry Sándor, Acsev-igazgató vette át. Mindvégig a vonattal ment Marx Károly, az államvasutak elnökigazgatója. Szegeden alig öt percig, csak ennyi ideig időzött a trónörökös vonata, amig mozdonyt cserélt A perronra a vonat itt időzése alatt senkit be nem engedtek. A rendőrség Somogyi Szilveszter dr főkapitány vezetésével vonult ki, de tennivalójuk alig akadt, mert a közönség a kora reggeli órákban nem tüntetett kiváncsiskodásá val, tudva azt, hogy látnivalója kevés akad. Körülbelül negyedórával a trónörökös vonata előtt robogott he Szeged-állomásra a „vendégvonat", amelyen Frigyes királyi herceg, Lipót Szalvátor tüzérségi felügyelő, Auffenberg lovag, hadügyminiszter, Georgi landwehrminiszter, katonai attasék és az első osztályú kocsikban katonatisztek igyekeztek a hadgyakorlatok színhelye felé. (Fogadtatás Makón.) Hat óra husz perckor érkezett be ez a vonat a makói állomásra, ahol példás rendet tudott föntartani Rákosi rendőrfőkapitány. Legtöbbet a vasutasok forgolódnak, azok látszanak a legidegesebbeknek is. Rendőrt alig látni, inkább önkéntes tűzoltókat. Pedig néhány száz jegyet bocsájtottak ki, igaz, hogy a közönség összehasonlíthatatlanul nagyobb részét a rámpákon helyezték el és osak nagyon kevesen részesültek abban a kivétele® kedvezményben, hogy a perronra juthattak. A kijárat ajtójától szőnyeg vezet a második sínpárig, amelyen a trónörökös vonata befut. Itt áll két csendőrőrmester mind végig feszes tartásban. A hatósági személyeken kivül, akik között Hervay István csanádmegye alispánja is van, csak a katonai attassék, a léghajó és automobilcsapat tisztjei várnak a trónörökösre. Legutolsónak Glattfelder Gyula dr csanádi püspök érkezik meg titkára, Pacha Ágoston és Kaiser Lajos, prépost-plébános kíséretében. A várakozók között vannak már ekkor a királyi hereegek, akik között föltűnést kelt a fiatal ós csinos, Károly Albert tüzérhadnagy. Hat óra 32 perckor áll be a trónörökös vonata a makói állomásra. A hivatalos személyiségek sorfalat állva fogadják, legszélén a katonai attasék, utánuk az automobilscapat tisztjei, a csanádi püspök, az alispán és legvégül a léghajósosztály tisztjei. Alig állt meg a vonat, a trónörökös már kiszállt tábornagyi, csukaszürke' egyenruha van rajta az aranygyapjas renddel. Megpihentnek és megelékedettnek látszik, kissé talán meghízott, erősen őszül. Tiszteleg és egyenesen az attasékhoz megy, aikiknél a cerclét kezdi. Mindegyikkel kezet fog, egyik-másikkal föltűnően hosszan beszélget és mintha kedélyeskednék. Amikor Hervay alispánhoz ér, az a következőkép tiszteleg: — Hervay István, Csanádmegye helyettes-főispánja alázatos hódolattal jelentkezik Császári és királyi Fenséged előtt. A trónörökös kezet fog az alispánnal és sokáig beszélget vele — magyarul. Glattfelder Gyula következik, akivel szintén magyarul beszélget a trónörökös. A püspök ahoz gratulál, hogy jó színben van, Ferenc Ferdinánd kézszorítással köszöni meg. Azután arról beszélgetnek, hogy polgári szempontból micsodái szépségei vannak a nagy gyakorlatnak, a tömeges fölvonulásoknak és hogy ezen a vidéken megnyilvánult-e olyan nagy érdeklődés a próbaháború iránt, mint a hegy.' i vidékeken. Most a léghajós osztály tisztjei következtek, majd ujabb megszólítással tüntette ki a trónörökös az olasz, francia, japán és német attasékat. Általánosan föltűnt, hogy