Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-01 / 17. szám

1912 szeptember 1. DÉLMAGYARORSZÁG 9_ hírek Szegedi kis versek WC Tölgyes fjyula öarátomfjoz Most, midőn az asztal mellett ülök És a tollszáramat keseivesen rágom, Lassanként rájövök, hogy én vagyok Az egyetlen költő Magyarországon, Aki, bár sok verset irtani életemben, A barátaimról eddig megemlékezni Még soha sem volt kedvem. Azóta ugylátszik a világ felfordul És te vagy az első kedves Tölgyes Gyula, Akiről mostan én megemlékezem. (Bocsáss meg kedves szedő ur, hogy ezen Sorok kissé olvashatatlanok, De ennek oka az, hogy reszket a kezem.) Tölgyes Gyula, a kezem miattad reszket, Jegyezd meg magadnak eztet. És mégis rólad irok ez egyszer verset, Bár ezzel drága időmből nagyon sokat vesztek Hosszú hajadra bámulok és megállapítom, Hogy hosszú hajban az ész rövid, Föl-föl barátom! Siess borbélyhoz És nyírasd és szedesd és vágasd le tövig! LOVACSKA. Utazás. Vidékről, messzi vidékről jöttem. A vonat kerekei énekeltek, kiesi tüzszikrák pattogtak az ablakon kibámuló szemeim előtt és nevettek. Ezek a komikus, gú­nyos koromállatkák tüzszemükkel engem néztek és rajtam nevettek. Mert én sze­relmes voltam — bocsánatát olvasó, vi­dékről jöttem — és ilyeneket mor­moltam : Ez nagyon rossz, elmenni a drágám­tól, a bársonyos szememtől, attól, aki enyém. Ki fog nekem a nyakát hátra­hajtva kacagni, ki fogja dugdosni, ta­karni előlem — csak előlem, mástól nem szégyenli — a ritkás blúzon átvillanó mellét, ki fog félős-mohón a méltatlan, számra ereszkedni? Ahogy kisért ki, könnyezett, szipo­gott. Szégyelte, dugta az arcát, én pedig rossz vicceket mondtam, görög verset skandáltam, szajkóztam közönségeseket, hogy el ne érzékenyüljek, ki ne jöjjek abból, amivel megfogtam; a keménysé­gem el ne lágyuljon, az öntudatos rosz­szaságom szentimentális butasággá ne törpüljön. A vonat fúrja magát tovább előre, be a levegőbe, olyan mintha nagy, hősi csatákra vágtatna vértezett orrával, va­lami dühösitő energia van benne, ami se­hogysem jó nékem, aki szomorúan bá­mulok ki az ablakon: — Mire ez a vágtatás, hisz igy min­den elmúlik. Nem jön vissza a táviró szürke fája, a levegőben gólyák szállnak, meg sem ismerkedbetem vélök, már el­tűnnek. Kis fehér házak futnak a vonat elől, soha nem látom őket, más házak jönnek. Mi lenne, ha leszállanék mostan a vasútról, bemennék egy fehér, két sze­mével barátságosan invitáló házba ? Ugy-e ott lenne a drágám, ülne az asztal mel­lett várva engem . .. Nem, nem lenne ottan, a sok bizonytalan között van bi­zonyos is: a rossz bizonyos. Most rögtön megérkezem, már lassul a vonat, „Szegeeed"! Le kell szállani, ko­csiba, haza, lefeküdni, nem aludni, mert rá akarok gondolni. A korzón, szőke-barna fejek, vasalt nadrágok, beszélgetni kell, azután kávé­házba, azután színházat nézni megyek, azután aludni. Rá pedig csak reggel gondolok, amikor konstatálom, hogy ma sem álmodtam róla, talán már elfeled­tem, talán már nem kell nékem. Ez jó, mert szerelmesnek lenni — ugy, hogy én szeretek erősebben — nem föl­emelő dolog. Eljöttem; a kicsi helyről, kicsi életből fölnőttem a nagyba, a moz­galmasba, ami volt, az már meghalt, csak az ize van még a számban. jS ez igy lesz mindég, az ember amiben élt elhagyja, csak az emlék kiséri, amit le kell rázni, mert fáj. B-y. — Árpád-emlékezet Pusztaszeren. Pusztaszer sikján megint ünepel a Pusztaszeri Árpád-Egyesület. Szombaton délután beszámoló közgyűlést tartott az egyesület, vasárnap haj­nalban aztán a tagok kocsira ülnek és kimen­nek Árpád szobrához. Az ünnepség a szokásos lesz: Várhelyi József kanonok misét mond, Becsey Károly dr és Jedlicska Béla dr szóno­kolnak, sőt ünnepi szónok lesz Nagy György dr is. A dinasztiaalapitó Árpád szobránál talán ő sem lesz köztársaságpárti, de ha meg is akarná alapítani a szeri sikon az uj köztársa­ságot, aligha találna egyhamar valami nagy együttérzésre, mert bizony évről-évre fogy a tömeg a sikon. — A szegedi sorozás. Szombaton meg­kezdték a második korosztályba tartozók soro­zását. Ez a korosztály, legalább az első nap eredménye szerint, nem lesz már olyan kiadós, mint amilyen az első volt. Az első korosztály­ból ugyanis katonának bevált háromszázegy katonaköteles, bár ebben a számban benne van az önként jelentkezettekké is. A beváltak harmincöt százalékát teszik a sorozottaknak, ami jelentékenyen, nagy arány. A második ko­rosztály szombaton megkezdett sorozásánál száznyolcvan legény közül csak tizennyolc vált be, addig az első korosztály pénteki, legutolsó sorozásánál százhetven legény közül ötvenet vettek be. Kifogásolja a sorozó-bizottság, hogy sokan későn jelennek meg a sorozáson. A ké­sedelmeskedésért a legszigorúbb büntetést fog­ják ezután kimérni. A késedelem befolyással van a sorozottak beosztására. A legények ugyanis tizenhárom főből álló csoportokban já­rulnak a bizottság elé. Minden negyedik, nyol­cadik és tizenharmadik ember a besorozottak közül a honvédséghez kerül és csak két évig szolgál. Ha már most valaki elkésik és a sor­ból igy kimarad, akkor megtörténhetik, hogy egy másik, aki negyedik lett volna a sorban, most harmadik lesz és a közös hadseregbe ke­rül, ami pedig egyelőre még hároméves szol­gálattal fog járni, mert az idén még mindig három évi szolgálatra soroznak. A sorozások minden reggel hét órakor kezdődnek s aki er­ről az időről elkésik, azt megbüntetik. — Miniszterek Szabadkán. Szabadkáról jelentik: Szeptember 15-én avatják fel nagy ünnepségek között az uj városházát és ezzel kapcsolatban az újonnan átalakitott palicsi fürdőhelyet. Az avatási ünnepen Beöthy László kereskedelmi és Serényi Béla gróf földművelés­ügyi miniszterek is részt vesznek. — Dolgozik a kukoricakirály. A bu­dapesti gabonatőzsde még mindig néhány ügyes spekuláns akcióinak szintere. Weiner Mór, aki sikeres tengeri-operációival néhány hét alatt milliókat szerzett, most tovább foly­tatja ó-tengeriben nagy vásárlásait, ugy, hogy a szeptemberi kukorica ára szombaton teljes 26 krajcárral drágult. Az ilyen árfelhajtást csakis a szokványok fogyatékossága teszi lehetővé, a melyek szerint csak kifogástalan minőségű tengeri minősíttetik szállítható usance-árunak, ugy, hogy rossz termés esztendejében a mai­hoz hasonló árkergetések mindig lehetségesek lesznek, nagy kárára a fogyasztóközönségnek, melynek rovására néhány ügyes spekuláns va­gyonokhoz juthat. A tőzsdetanácsnak a szok­ványok megfelelő módosításával véget kell vetnie annak az állapotnak, hogy a budapesti gabonatőzsde a leginszolidabb elemek sikeres működési tere legyen. — Szeptember. Minden évben vannak beiratások, minden évben vannak panaszok, s azt mondják, hogy minden évben történnek is bizonyos intézkedések a panaszok megszün­tetésére. A panaszok még sem szűnnek meg. Mert iskolai dolgokban különös felfogásul az van elterjedve, hogy az iskola az ő igazgatójá­val és tanári karával feljebbvalója a szülőknek. Pedig nem igy van. Az iskolának ilyenkor a szülőket publikumnak kéne tekinteni, publikum­nak, mely a pénzéért a legjobban kiszolgá­landó. Mert az iskola csak a gyermeknek föl­jebbvalója. Hogy a szülővel is ugy bánjon, mint a gyerekkel, ez egy általános tanférfiui tévedés, amely a folyton kiskorúakkal való érintkezésből fakad, kiskorút csinálván magá­ból a felnőtt professzorból is. — Csalogatják Amerikába a bácskai­akat. Amióta Bolgár Lessing Lajost oregoni kivándorlási ügynököt a budapesti törvényszék kivándorlásra való csábítás miatt elitélte, a hajóstársaságok egészen más módját eszelték ki a kivándorlásra való csábitásnak. A hajóstársa­ságok tudják azt, hogy a magyar hatóságok fokozott éberséggel figyelik üzelmeiket és hogy ha saját cégük alatt tömegesen küldenek kiván­dorlásra csábitó körleveleket, ezeket még kéz­besítés előtt lefoglalják. Hogy a hatóság éber­ségét kijátszák, most azt eszelték ki, hogy kör­levelek borítékjain nem a hajóstársaság cége, hanem idegen kereskedelmi cégek nevei szere­pelnek. Ilyen körlevelekkel árasztotta el a na­pokban a Falk és Társa hamburgi hajóstársa­ság a bácskai községeket. A körlevelek boríték­ján ez az ártatlan cim volt olvasható: MÜLLER GEFLÜGEL EXPORT Hamburg. A boríték két oldalán egy kakasnak és egy libának a képe látható. A posta természe­tesen akadálytalanul kézbesítette ezeket a ke­reskedelmi leveleket a címzettnek. A borítékok­ban foglalt körlevelekben azonban semmiféle szárnyas exportról nem volt szó, hanem felül volt a hajóstársaság cime, a levélben pedig szines leirása az amerikai élet gyönyöreinek, a könnyű pénzkeresetnek és meggazdagodásnak és végül csábítás a kivándorlásra. A bácskaiak közül már sokan felültek ennek a csalogatás­nak és itthon hagyva mindenüket, kivándoroltak az Újvilágba. A hatóságoknak fokozottabban kell ellenőrizni ezeket a külföldről tömegesen érkező körleveleket, nehogy az ártatlan keres­kedői cég alatt a kivándorlásra való csábítás mérgét szállítsák be az országba. — Nagy diák-ünnepély a Strand-fürdőn. A maga nemében páratlan ünnepélyre készül a Strand-fürdő lelkes igazgatósága, ez alka­lommal párosulva Szeged nemes áldozatra kész közönségének hathatós támogatásával. Sok-sok ezer számra közénk sereglő tanuló ifjúság lelkes és célszerű fogadtatásáról van szó. Szeptember nyolcadika, a kettős ünnep­nap van kiszemelve e fogadtató ünnepély megtartására. E nap délutánján pont három órakor trombitaszó jelzi az ünnepély kezdetét. Az ünnepély a diáksághoz e fiatal intellek­tuális generációhoz legméltóbban a kultusz­szal kezdődik: atlétika-, torna-, uszó- és eve­zős-versenyek egész sorozata tölti el a dél­utánt; mig a lehanyatló nap sugárai gyö­nyörködtetni fognak bennünket egy válogatott futólabda mérkőzésben. E mérkőzés alalt für­dőház és a terület diszitése: lampionozás, a bengáltüzek vizén való elhelyezése; a ter

Next

/
Thumbnails
Contents