Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-07 / 22. szám

7 DÉLMAGYARORSZÁQ 1912. sz eptember 10. Tragédia a Charlesz-cirkuszban. — Széttépték az oroszlánok. — (Saját tudósitónktól.) — Mosollyal, egy kis pszichológiával, néha eréllyel, de leg­többször mégis csalk pszichológiával, sok, igen sok lélektannal, inert tudniillik az oroszlánoknak és egyáltalán minden vadál­latnak van lelke, — féken lelhet tartani a puszták királyát. Igy csicsergett a Charles cirkusz több­szörös milliomos igazgatójának hirtelen sző ke felesége, aki valóságos diszertációkat adott le a nála jelentkező újságíróknak, sze­gedi tartózkodása idején. Egy kis pszichológia az egész és a Charles-cirkusz oroszlánjai darabokra tép­nek egy Wetter József neviü aradi fiatal­embert, akit Gyöngyösön már ma el is te­mettek. A magyar fiu gyászos haláláról, no­ha vasárnap történt, a cirkusz lenge falai közül eddig nem szivárgott ki semmi. Ma reggel azonban a szerencsétlenül járt fiu aradi rokonaihoz előhb levél, majd sürgöny érkezett, melyben tudtukra adják, hogy mi­lyen rettenetes halállal mult ki Wetter és hogy ma temetik el a gyöngyösi kórházból. Amikor a Charles-cirkusz két évvel ez­előtt első magyarországi körútján Debrecen­ben járt, a Wetter fiulk voltak a hatalmas cir­kusz legszorgalmasabb látogatói. Nappal és este állandóan a cirkuszban sürögteknforog­tak és segédkeztek az állatok etetésénél. 'Mi­kor a cirkusz odébb állott, vele mentek a Wetter fiuk is. Mindkettőt hajtotta a kalan­dokra vágyó vére, a hirnév szomjúsága és a kóborló élet tüzelő varázsa. Szüleiktől búcsú­szó nélkül váltak el és Charles igazgató szol­gálatába állottak. 'Mindkettő oroszlánszelidi­tő akart lenni és ezt az óhajukat teljesitette a direktor, mert a tanulás ideje alatt igen cse kély zsebpénzen kivül csak ellátást kellett adnia a Wetter fiuknak. Az apjukat a gyermekeinek elhatározá­sa annyira elszomorította, bogy mindenét pénzzé tette és kivándorló hajóra ült, liogy Amerikában telepedjék le. Útközben beteg lett és a lelkileg is megtört embrenek a vég­telen tenger lett a temetője. Az anya Aradra ment lakni ottani rokonaihoz és ott érte ma kisebbik fi,a megrázó tragédiájának hire. A Charles-cirkusz otrszágos kőrútjában vasárnap Gyöngyösön tartotta előadásait. A délelőtt folyamán már észrevették az al­kalmazottak, hogy ,az oroszlánok izgatottak voltak és az igazgató neje, aki a tizenkét ha­talmas bestiákkal produkcióit be szokta mu­tatni, nem is vállalkozott arra, hogy a dél­utáni előadáson fellépjen. Az idősebb Wetter fiu jelentkezett áz igazgatónál és kijelentette, hogy ő elég bá­torságot érez a produkcióhoz és a saját fe­lelősségére hajlandónak mutatkozott az oroszlán szám bemutatására. Öccse, Wetter János is biztatta és ő :is erősködött az orosz­lánok bemutatása mellett. A cirkusz délután fél négy órára hirdette az előadást és óriási embertömeg gyűlt egybe, mely türelmesen várta a műsor első részének, az állatidomi­tásnak valóban nagyszerű számait. A vad­állatok ketrecei között izgatottan várták a Wetter fiuk, hagy beterelhessék a tizenkét állatkirályt a porondra. Mikor a Herkules nevü oroszlán ketrecének ajtaját a fiatalab­bik Wetter kinyitotta, valaki szólott hozzá. Ez a hang irányába tekintve egy pillanatra elfordította szemeit az óriási állatról, mely egy hatalmas ugrással a fiúra vetette magát, földhöz vágta és körmeit annak testébe eresztette. Óriási pánik keletkezett, a rémes jelenet tanúi közbeléptek, de minden eszköz hiábavalónak bizonyult. Az oroszlán a gyomrát szakította ki a szerencsétlen aradi fiúnak. A kórházba szál­litották, ahol egy órai iszonyú szenvedés után meghalt. A bátyja kétségbeesésében ön­gyilkos akart lenni, de megakadályozták en­nek elkövetésében. A cirkuszban lévő közön­ség mindössze annyit tudott meg, hogy a dél­utáni előadás programján nem szerepel az oroszlán szám. A cirkusz másnap eltávozott Gyöngyösről. HIREK Adós — fizess! (Saját tudósitónktól.) A rendkivül su Vvos pénzviszonyak nyomasztó hatása min fl szélesebb körre terjed s ennek legfelötlőbb Hinete a nap-nap után sokasodó fizetésképte lenség. Kétségtelen, bogy akad ezek között néhány olyan cég is, mely abból indnl ki, "ogy a mostani viszonyok között nem szé­zyen bukni, tehát a hitelezők kijátszásával igyekszik jogtalan haszonhoz jutni. A bajba került kereskedők abszolút túlnyomó része azonban nemcsak exisztenciáját, lianem egy <*gész élet munkájából szerzett tisztesség t. Is kockáztatva látja, mert ezeknél a fizetéskép­-elenség egyértelmű a teljes vagyoni rom -ássál. Elképzelhető, bogy ilyen körülmények űzött minden tisztességes kereskedő, ere­•ének végső megfeszités vei igyekszik ia ka •isztrófát kikerülni, ámde a legnagyobb aka •ály rendszerint az, liogy kintlévőségeit nem udja behajtani. Szóval az inkasszó majdnem ehetetlen. Már pedig a kereskedőnek meg íell fizetnie árutartozását a kikötött batár­dőben. Bő, vagy csak rendes pénzviszonyok mellett is, ilyenkor ugy segit magán, hogy tzeinélyi hitel formájában szerez valamely lénzintézettől kölcsönt, melyet egészen vagy észtörlósztéssel prolongál a lejáratkor. Ez a nódszer azonban most kivihetetlen, mert a litöleket harmadára, sőt negyedére csökken ették a pénzintézetek; viszont azonban a lereskedő kintlevőségei nem folynak be s igy \ bukás kikerülhetetlen. Ilyen formán a legtöbb esetben a rosz­•zul fizető, vagy egyáltalán nem fizető adó­ok okozzák a kereskedő fizetésképtelenségét, i baj egyik gyökere tehát ebben az egész­ségtelen állapotban keresendő, ami még nor­mális viszonyok mellett is sorvasztó hatású, a mostani rendkivül feszült állapotban pe­dig egyenesen gazdasági romlást idézhet elő. Elég, ha valamely vidéken esak néhány — nagyobb hitelt élvező — kereskedő megy tönkre, hogy megingassa a helyi intézetek uitelét a pénzoentrumókban, melyek külön­uen ís idegesek és bizalmatlanok. Ilyenkor aztán további hitelcsökkentésiek történnek, melyek a lakosságnak már szélesebb réte­geire kiterjednek, mert növelik a vállalkozás iieinézségeit s igy a kínálkozó munkaalkalma­kat is. Az inkasszó rendkívüli nehézkessége te­hát, mely egyik leggyakoribb oka a keres Kedő fizetósk ptelenségének, lényegében visszahat az adósok helyzetének sulyosbodá sár a; egyrészt a kereseti viszonyok rosszab­bodása által, másrészt az által, mert a tarto­zásokat ez esetben kíméletlenül hajtják bq sót azokat peres eljárással meg is növelik; Mindezt érdemes fontolóra venni az adósok­nak s valóban kívánatos lenne, ha az elmon­dottakból levonnák a kellő tanulságot. Fáj­dalom, nem táplálunk valami vérmes reme ziyeket a tekintetben, hogy e figyelmeztető sünkre most már sietni fognak fizetni a ko­nok adósok. Annyit -azonban sikerül talán a sorokkal elérni, hogy megértik a kereskedők energikusabb fellép sét, akik nem zaklatási -zándékkal, lianem tisztán önvédelemből fog­.iák a kihitelezett tartozások szigorú behaj .hsához folyamodni. — Ruffy Pál Szegeden. Ruffy Pál dr miniszteri tanácsos, az állami gyermekmen­helyek országos felügyelője Szegeden tartóz­kodik. Ps? — Istentisztelet a zsinagógában. A vezekló istentiszteletek a zsinagógában vasárnap, szeptember 8-án hajnali félötkor, hétfőn és kedden félhatkor és szerdán öt órakor kezdődnek. — Nyilatkozat. Néhány nappal ezelőtt egy csődkérvénnyel kapcsolatban cikket közöl­tünk a Szegedi Gazdasági és Iparbankról. Kiss Béla szegedi terménykereskedő Húf József dr közjegyzőhelyettessel megjelent a gazdasági bankban tizennyolcezer korona betétjének a fölvételére. A közjegyzőhelyettes kijelentette a Délmagyarország munkatársának, hogy Boros Ignác, a bank igazgatója, a gazdasági bank fizetésképtelenségére való utalással nem telje­sitette a betét kifizetését. A fizetésképtelensé­gére való hivatkozást a bankigazgató megcá­folta. Ebből affér keletkezett, amely most Bo­ros Ignác bankigazgató következő nyilatkozatával nyert befejezést: Tekintetes dr Húf József közjegyzőhelyet­tes urnák, Szegeden. A Délmagyarország aug. 30-iki számában a Gazdasági bankról egy hir jelent meg, amelyben foglaltak szerint én a Közjegyző-helyettes ur által felvett okirat tarfalmát kétségbe vontam volna. Ez ügyben tisztelt közjegyzői ur megbízottai által felkeres­tetvén, a következőket jelentem ki: Rendkivü fontos és igen sürgős ügyekkel voltunk elfog­lalva akkor, amikor Közjegyző ur bankunkban megjelent. Nem volt még szerencsém Köz­jegyző urat ismerni s a kölcsönös bemutatko­zás a szokásos tompított hangon történvén, én a bemutatkozás után sem tudtam azt, hogy közjegyzővel állok szemben. Emiatt akkor, ami­kor Közjegyző ur a három betétkönyvet kifi­zetés végett felmutatta, egy olyan nyilatkoza­tot tettem, amelynek megtételekor, nem sejtve, hogy szavaim közjegyzői okiratba vétetnek, megkülönböztetett precizitásra nem törekedtem. Határozott emlékezetem szerint én nem hasz­náltam azt a kitételt, hogy bankunk „fizetés­képtelen". Megengedem azonban azt, hogy a helyzet fontosságának ismerete hijján s egyébként is lázas munka közben tett nyilat­kozatom félreértésre okot adhatott, azt pedig lovagiasan kijelentem, hogy tisztelt Közjegyző ur eljárásának jóhiszeműségét legkevésbbé sem vonom kétségbe. Vagyok őszinte tisztelettel : Szegeden, 1912. szeptember 4. Boros Ignác, a Szegedi Gazdasági és parbank vezérigazgatója. — Áthelyezések. Glattfelder Gyula dr csanádi pök Bálint Ferenc káplánt Szeged-Rókusról Nagykikin­dára, Ugi Gézát Nagykikindáról Szeged-Rókusra áthe­lyezte. — Kongregációsok propagandája. A kongregációnak is meg van a maga szezonja. A szegedi kongregánisták most kezdik az idei munkájukat és ugy értesülünk, nagy agitációt szándékoznak kifejteni. Az Urak kongregá­ciója a héten tartja első összejövetelét, ame­lyen megbeszélik a propaganda részleteit. — Államsegély a tanyai postának. A külterületi tanyai posta jobb szervezésének kérdése már régóta napirenden van. A kéz­besités könnyebbé tételére külön kézbesítőket akarnak alkalmazni, mert a lovasrendőröknek, akik most teljesitik a kézbesitői szolgálatot, nagy az "elfoglaltságuk. Szeged város az uj szervezésre tizezer korona állami támogatást kér a kereskedelemügyi minisztériumtól. A polgármester és a főkapitány pénteken Buda­peste utaztak, hogy az ügyben a minisztéri­umban tárgyaljanak.

Next

/
Thumbnails
Contents