Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-07 / 22. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁQ 1912. sz eptember 10. Ha Polczner Erős ur azon időt, mit építkezésemnél elpocsékol, más építkezések ellenőrzésénél hasznosítja, bizonyára nem történik meg azon szerencsétlenség sem, mely a Vidrautcai építkezésnél emberéletbe került. Az ujabb vádak. Nagyságos Polgármester Ur! Korábbi nyilatkozatomban tett kijelentésem folytán kötelezve érzem magam, hogy a városi mérnöki hivatal egyes tagjainak közérde kellenes tényeivel foglalkozzam. Addig is, mig alkalmam nyilik és időm megengedi, hogy a rendelkezésemre álló adatokat összeállíthatom, fel kell hogy hívjam Nagyságodnak érdeklődését néhány sürgősebb természetű dologra. És pedig felkérem, érdeklődjék a vágóhidhoz szállított kerékvetők ügyében. Méltóztassék utána nézni, hogy mi gátolja ezen ügynek rendezését, véglegezését. Miért nem távolittatnak el mindezideig az alkalmatlan, a kikötött feltételeknek meg nem felelő kerékvetők. S pedig kérem szives érdeklődését annál is inkább, mert közvetlen forrásból — melynek hitelessége felől egy pillanatig sem kételkedhetem — tudom, hogy ezen ügynek miként való elintézése a mérnöki hivatal egyik tagját igen közelről érinti. Méltóztassék kérem érdeklődni a dorozsmai müuthoz felhasznált kőanyag minősége iránt és méltóztassék megállapítani, hogy kinek a rendelkezése folytán építtetett be a müutba a bizottság által teljesen hasznavehetetlennek talált s e miatt át sem vett kőanyag. Kérem pedig szives érdeklődését annál is inkább, mert köztudomás szerint ezen müut hihetetlen idő alatt tönkrement. Méltóztassék érdeklődni, hogy mérnöki hivatalnak mely tagjai azok, kik magánépitési tervek elkészitézével, parcellázásokkal, föld és beltelek felosztási tervek elkészítésével tendszeresen foglalkoznak. Fel kell hivnom erre Nagyságodnak szives érdeklődését nem csak azért, mert képtelenségnek tartom, hogy azon mérnök, ki a beltelkek felosztási tervét elkésziti, ugyanaz bírálja is felül, hanem azért is, mert legnagyobb fokú igazságtalanság, hogy a város tisztességes fizetéssel javadalmazott mérnökei a magánmérnökök kezéből a kenyeret ki vegyék. Ha a városi mérnökségnek ezen a téren kifejtett ténykedése Nagyságodat érdekli, amint kell hogy érdekelje szivesen szolgálok adatokkal. A püspöki parcellázás. Ezen kérdéssel függ össze a hozzám iptézett és itt közölt levelek tartalma : Igen tisztelt Ügyvéd ur! Igen nagy örömmel olvastam a lapokban, hogy igen tisztelt ügyvéd ur a szegedi mérnökségnek egyes nem éppen korrekt dolgait a nyilvánosságra hozta. Mivel én is tudok egy ilyen inkorrekt dologról, azért keresem az alkalmat, hogy az nyilvánosságra jöjjön, miért is ezen levelet és ebben a kérdéses dolgot leirom és közlöm azt ügyvéd úrral. Saját nevem alatt is megtehetném ugyan ezt, de állásom olyan, hogy esetleg rossz néven vennék tőlem, azért kérem ügyvéd urat, illetőleg azért bizom ügyvéd úrra a közzétételt. Glattferder Gyula dr püspök urnák lelekopáncsi birtokáról 4500 holdat parcelláztatott és ezen munkát tőle 3 korona egységárért Jakabffy Lajos és Simák Ferenc városi mérnökök ugy vállalták el, az egész vállalati összeg 13500 korona volt. A munkát ugy osztották fel, maguk között, hogy a külső munkát Jakabffy, a belsőt pedig Simák mérnök végezte. Simák mellett dolgozott még Dembinszki kataszteri főmérnök is. Ez is igen nagy szabálytalanság és a városi mérnöki állással semmi esetre sem összeegyeztethető dolog, azonban ínég aokkal összeférhetetlenebb az, hogy ezen urak, mig a munkát csinálták, a Jernei házban egész külön irodát is tartottak. Rajtuk kivül még több városi mérnök is dolgozott, de nevét nem tartom szükségesnek leirni. Kérem ezeknek a nyilvánosságra hozatalát, illetve ezen irányban is felhívni a Polgármester ur figyelmét és kérni tőle s vizsgálat elrendelését, amely adataimnak valódiságát igazolni fogja. Fentebbi oknál fogva nem nevezem meg magam. Maradtam tisztelettel: (Aláirás.) Följelentésében még egy levelet közöl Gróf, amely ugyanazt az esetet mondja el. A magam részéről ehe2 megjegyzést fűzni nem kívánok, csak kérdem, hogy Nagyságos polgármester ur megegyezőnek tartja-e a város érdekével, hogy ugyanakkor, midőn a város mérnökei ráérnek építkezések díjazott ellenőrzésére, nagyobb birtokok parcellázására, magán építkezések terveinek elkészítésére, telkek megosztására, a városi mérnöki hivatalnál azon a cimen, hogy a feltorlódott munka elvégzésére a mérnökség ereje kevés, állandó napidíjas mérnök alkalmaztassák és hogy minden egyes városi épület tervezésénél bármily kis terjedelmű legyen az, idegen, pénzes erő vétessék igénybe. Végül felkérem, méltóztassék érdeklődni, hogy a Kálvária-utcán épült Gyertyámosi Conviktus építkezését ki és mennyiért őrizte ellen. Biró Benő telek-ügye. Előző nyilatkozatomban jeleztem, hogy Biró Benő, a város helyettes főmérnöke telkek vételévél és eladásával üzletszerűen foglalkozik. Nagyságod ezen ügyet vizsgálat tárgyává nem tette, bizonyára azért, mert ezt teljesen a nevezett mérnök magánügyének tekintette. Én azonban, ki csak a tények egyszerű felsorolására, azoknak köztudomásra való hozatalára vállalkoztam, nevezett mérnök idevonatkozó tevékenysége felett szemet nem hunyhatok, mert habár igaz az, hogy neki is van joga — mint azt egyik lap szerkesztője előtt kijelentette — fehér tehenet venni. Szeged város helyettes főmérnökének már csak a gyanú elkerülése, állásának előkelősége miatt is az itt felsorolandó ügyekbe keveredni nem szabad. Biró Benő főmérnök helyettes 1912. március 8-ik napján megvette a Szeged-beit. 5855. sz. betétben A. I. 1—2. sorszám alatt felvett Borbás-utca 2. számú házleiket 9000 koronáért. Ugyanazon év julius hó 2-án a Szegedi Kereskedelmi és Iparbanktól kapott arra 16.000 korona jelzálogkölcsönt. Kétségtelenül szokatlan szerencsés vétel. Ugyanő" 1911. szeptember 7-ik napján megvette harmadmagával a Szeged-beit. 1121. sz. betétben A. I. 1—2. sorszám alatt felvett Török-utca 5. számú ház és háztelket 85-173 koronáért. A vétel után alig néhány hónapra megkapta ezen ingatlannak 2|24 részét birtoktársaitól ajándékképen. Kétségtelenül szokatlanul előnyös üzlet. Folyó 1912. év elején megvette Node itt már ne én, hanem az alább csatolt perirat és a szegedi kir. törvényszék polgári osztályának 4293—1912 szám alatt kezelt iratai beszéljenek. Ezen vádakkal szemben kénytelenek vagyunk most az általunk már előadott tényállást kiegészítve a maga valóságában, a maga teljességében előadni. Ezt eddig azért nem akartuk tenni, mert azt hittük, hogy a per érdemére nem vonatkozik, másrészt pedig nem akartuk belekeverni az ügybe Biró Benő Szeged város helyettes főmérnökét, ki voltaképpen a perben a vagyonilag érdekelt felperes és ki ezen perben a mostani felperesekkel csak „stromannként" állította be peres feleknek. Most azonban Biró Benőre, a voltaképpeni felperesre tanuként történő hivatkozás jogos védekezésünk kiegészítéséül előadjuk a következőket : 1906. évben a Topolyasor 2. szám alatti telket megvettük Szeged szab. kir. várostól. E teleknek a perben vitatott telekrész egyharmad részét képezi. A vételkor nem lévén elegendő pénzünk a vételár kifizetésére, hajlandók volr tunk a telek egy részét eladni. Igy bocsájtkozott a II. r. felperes alkudozásba a II. r. alperessel a perbeli ingatlan megvétele végett s igy adta el az elleniratban előadott módon II. r. alperes II. r. felperesnek a perbeli telek í őt illető részét 2100 koronáért csak azért, hogy a városnak tudjon a vételárból fizetni. Az árverési vételt hosszú ideig nem hagyták jóvá, mert az árverésen eljárt tisztviselő ellen fegyelmi eljárást indítottak s az árverési ügyiratok a fegyelmihez lettek csatolva. Igy történt, hogy az árverés jóváhagyása csak 1912-ben történt meg. Biró Benő Szeged város helyettes főmérnöke ezen ügyről ügyosztályában tudomást szerzett s megtudta azt, hogy a Topolya-sor 2 sz. a. telekre nagy szüksége lett az állomás rakodó és posta kibővítésénél, minden módon meg akarta magának a telket szerezni, hogy azt azután az államnak jó haszonnal eladhassa. Folytonosan járt a házunkhoz s minden módon iá akart beszélni bennünket, hogy ezen három részre osztott telket s a maga egészében tőlünk megvehesse. Munkájának egy része sikerült is, mert részben rábeszéléssel, részben perbeli fenyegetéssel sikerült neki a 2389-1. a. és 2389 1. b. hrszámmai jelzett telket tőlünk és sógorunktól megvásárolni. Ezen telekrészt azután kevéssel az eladás után a nekünk adott vételárnak tizenötszörösével eladta a magyar kir. kinc t írnak. A perbeli telek megvétele azonban már nem ment ilyen könnyen. Biró Benő azonban nem nyugodott bele abba, hogy mitőlünk ezt a telket nem tudja olcsón megvenni és az államnak drágán eladni, aztán értesülve, hogy II. r. alperes II. r. felperestől foglalót vett fel a telekre, most már nemcsak hozzánk, de felperesekhez is elkezdelt járni, hogyha mi nem akarjuk eladni, legalább felperesektől az ő általuk vett telekhezi jogosultságukat oly kikötéssel, hogy felperesek tűrni tartoznak azt, hogy Biró Benő az ő nevük alatt, de saját személyében és költségére perrel próbálkozzon meg bennünket a telek eladására kényszeríteni, annál is inkább, mert felperesek állítása szerint Biró Benő ezen telket, bár nem is képezi tulajdonát, szintén eladta a kincstárnak tizszeí res áron. Azon idő alatt, mig Biró Benő tőlünk a perbeli telket kicsikarni akarta, nap-nap után felkeresett s citált hol az egyik, hol a másik ügyvédhez stb. Ezen periratokban az van mondva, hogy Biró Benő Szeged város helyettes főmérnöke anyagi haszon elérése céljából — egy háztelek megszerzése végett — másnak a neve alatt „Stromann" beállításával pert folytat s hogy ezen perben koronatanuként önmagát akarja kihallgattatni csak azért, mert másként céljához a busás anyagi haszonhoz nem juthat. Ezen periratokban körülményesen el van mondva azon zaklatás, melyben Harangozó Szilárdnak a telek tulajdonosának része volt, el van mondva, hogy miként idéztette Biró Benő őt az egyik ügyvédtől a másik elé s hogy nyúlt a per fegyveréhez akkor, midőn célját sem rábeszéléssel sem fenyegetéssel el nem érhette. Annak megítélése, hogy az ilyen szereplés összeegyezhető-e Szeged város helyettes főmérnöki állásával s hogy érinti-e ezen dolog a városi tisztikar becsületét, — melynek megvédése közérdek — nem az én feladatom közé tartozik. Mindenesetre kérem azonban Nagyságodat, méltóztassék ugy a fentebb jelzett, mint a 11493(1911 számú iratokat a szegedi kir. törvényszék polgári osztályától beszereztetni, melyeknek tartalma alkalmas arra, hogy egyes mérnök urak szereplésén a jóizlésü ember megbotránkozzék. Tisztelettel : Gróf Árpád dr ügyvéd. _ Kétségtelenül sajnos dolog, hogy az az ügy annyira kiéleződött. Gróf Árpád intencióinak megfelelően hasznára lesz-e a közérdeknek, azt egyelőre meg nem állapithatjuk. Legjobb lenne, ha intézkedne a polgármester, hogy most már példátlanul sürgősen befejezést nyerjen a fegyelmit megelőző vizsgálat, amely egyedül van hivatva eldönteni, kinek van igaza ebben a harcban, amely egyrészről a jogos magánérdeket, másrészről pedig a városi mérnökség erkölcsi reprutációját akarta védelI mezni.