Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-06 / 21. szám

1912 szeptember 5. DÉLMAGYARORSZÁG 7 ken keresztül az odavaló román gazdák kisbér­letek alakjában müveitek, ezek á bérletek most lejárván, a nagymargittai gazdák tizazer koro­nával több haszonbért kináltak a püspöknek, de a püspök nem fogadta el az ajánlatot, ha­nem egy zsidónak adta ki az egész birtokot, aki még többet igért, mint a gazdák. Ezek most azon való elkeseredésükben, hogy a saját püspökük cserben hagyta és megkáro­rosította Óket, azzal fenyegetőznek, hogy el­hagyják a görög-keleti egyházat és nazarénu­kokká válnak. — Nagy György agitációs körúton. A bozontos hajú exképviselő, Nagy György dr tegnap Nagyváradon járt. Tisztára ügyvédi funkció vezette ide. Az egykor népszerű hon­atya most szorgalmasan él tisztes hivatásának, az ügyvédségnek, de ez nem jelenti azt, hogy titokban ne szőjje álmait az eljövendő boldog korszakról. Sőt. Eleddig köztársasága meg­fért Hódmezővásárhely határain belül, de amint a „Magyar Köztársaság iból olvassuk, szeptember elejétől nagy, hatalmas, mindent átfogó szervezetté akar átalakulni és akkör jöjjön, aminek jönnie kell, noha Nagy György szentül meg van győződve, hogy az jön, amit ő akar. Egy nagyváradi ujságiró nem állhatta meg, hogy meg ne interjuvolja a magyar köz­társaság jövője felől. — Akármit is mondanak, akármennyi sajtópert is akasztanak a nyakamba, jól tudom, hogy mindez csak politikai manőver, — sza­valta Nagy Gyurka a kávéház egyik békés szögletében. — Volt idő, mikor több, még most is aktiv országgyűlési képviselőt baráti Ígéretet tett, hogy a küzdelemben mellém fog állani. Sümegi Vilmos, Fráter Loránd Székely­hidon megöleltek és azt fogadták, hogy tüzön­vizen velem jönnek. Igazán kíváncsi vagyok, mit gondolnak most ezek az emberek rólam ? Egyébként, nekem mindegy. Határozott gyakor­lati programmal indultam útnak s a nagy toborzást néhány nap múlva megkezdem. — És hogyan gondolja ezt az ügy­véd ur, azaz pardon, köztársasági pártel­nök ur? — Budapesten hatodikán a Kossuth-la­koma alkalmával országos szervezetté alaku­lunk. Negyvenkilenc tagból álló választmányt létesítünk, külön vidéki választmánnyal. Az első gyülésünk a békésmegyei Mindszent köz­ségben lesz. Ami természetes is. Békésmegyé­ben a legerősebb a párt. Itt kezdve Kovács József milliomostól, a hódmezővásárhelyi függet­lenségi párt elnökétől mindenki a köztár­sasági eszmék hive. Azután legközelebb ismét tartunk gyűlést — Nagyszalontán. Ez az első biharmegyei gyülésünk. — S mi lesz a bihari szervezéssel? — Ez nagyon nehéz dolog lesz. Hiszen Biharmegye dinasztikus hely, de azért még ez évben valószínűleg Mezőtelegden ismét össze­jövünk. Legyen nyugodt, Nagyváradra is rá­kerül a sor. Eszméink minden gondolkodó em­bert meg kellf hogy győzzenek. Pártunk junius negyedike óta oly erős, hogy hitünk hamarább valóra válik, mint ahogy eleinte gondoltuk. Elmondotta azután, hogy a Magyar Köz­társaság szeptember 15-től kezdődőleg heti­lappá fog átalakulni. Ő szerkeszti a lapot, ő alakítja a pártot, ő az elnök, ő az agitátor és neki van immár a legjobb ügyvédi irodája Hódmezővásárhelyen. Ugy látszik, egész jól jövedelmezhet a magyar respublika! — Emelkedik a vasúti forgalom. A vasúti személydijszabásnak julius elsején életbe­lépetett nagyarányú és általános fölemelésekor mindenfelől akadékoskodó és aggódó hangok keseregtek föl. Most fejezték be a szegedi ál­lomásfőnökségek a julius—augusztusi jegypénz­tár-forgalom adatainak összeállítását. Ebből megállapítható, hogy a ^tavalyi hasonló idő­szakhoz képest az idei nyári forgalom oly nagyarányú emelkedést mutat, amekkora két egymásután következő évben sohasem volt ta­pasztalható. Julius—augusztusban sok ezer jegygyei váltottak többet, mint tavaly ilyenkor és a juliusi nyers bevételtöbbletek a három pénztárnál meghaladták a tavalyit. A gyarapodás természetes útjelzője egy fejlődési folyamatnak. — Szápáry Pál a Margitszigetről. A Margitsziget bérbevétele körül a tényál­lások befejezését őszre igérte a fővárosi köz­munkatanács. A nyár — annak idején igy mondották — nem az ügy pihentetését jelenti, hanem az ajánlatok óvatos értékelését és a döntésnek teljes előkészítését. A két hónapos pihenő alatt a Spallingercsoport visszalépett és igy egyetlen komoly pályázónak a Ritz­társaság maradt. Képviselőjük, gróf Szápáry Pál, nyilatkozott a Délmagyarország munka­társának a bérlet kérdéséről: — A Spallinger-csoport a nyár folya­mán visszavonta ajánlatát és igy a Ritz­társaság ajánlata maradt meg a Margit­sziget bérbevételére. A társaság a fővárosi közmunkatanács felhívására egyik fővá­rosi közjegyző kezéhez letette a szükséges biztosítékot, kétszázötvenezer koronát. Ennek alapján a tegnapi közmunkatanácsi ülésen kitűzték a szerződés pontjainak tárgyalását, azonban a tanács elnöke, Tolnay Lajos nincs itthon, igy tehát a jövő kedden fogják a tervezetet tárgyalni. A Ritz-féle ajánlat szerint a Margitszige­ten luxus-száilodákat épitenének és a sziget fürdőit fejlesztenék. — Iparosszálló terve. A szegedi ipartes­tület két uj intézményt tervez: ipari és keres­kedelmi közvetítőt és ipari és kereskedélmi szállót. A tervet nemcsak az ipartestületnek, de a kereskedelmi és iparkamarának, a Lloyd-tár­sulatnak és a munkaadók szövetségének is tá­mogatni kell. Ezek az intézmények közös ülé­sen beszélik meg a tennivalókat. Tervezik azt is, hogy állami segélyt eszközöljenek ki a két nagyfontossáu intézmény részére. Ezenfölül a várostól kedvezményes árban telket akarnak kieszközölni. Az ipartestület erdekes tervét Bózső János titkár késziti elő. — A pápai Pókaíné. A pápai nyilvános házban lejátszódott szerelmi dráma második áldozata. Farkas Jenő, tegnap délután meghalt a kórházban, anélkül, hogy visszanyerte volna eszméletét. Klekkenstein Mariska még mindig viaskodik a halállal. A fiatal leány este 6 óra­kor eszméletre tért és a Délmagyarország pápai tudósitója előtt igy mondta el a tragé­dia okát: — Mind a két fiu régóta járt hozzám, Jóképű, csinos gyerekek voltak, tisztán, uriasan öltözködtek, a modoruk is nagyon szeretetre­méltó volt. Mindig együtt jöttek hozzám s na­gyon szerettek engem. Egyszerre én is azon vettem észre magamat, hogy mind a két fiút megszerettem. Nem tudtam volna válaszolni, hogy melyiket szeretem jobban. Ez a rettene­tes bizonytalanság lett halálunk. Hétfő este el­határoztuk, hogy öngyilkosok leszünk. Mikor bementünk a szobába, a fiuk megitattak velem tiz pohár rumot, mert én nagyon féltem a haláltól. Ekkor mind a hárman lefeküdtünk az ágyba. Mórócz Ferenc előrántotta revolverét és rövid habozás után főbelőtte magát. Azonnal meghalt. Ekkor Farkas János revolveréből rámlőtt. Azonnal elborított a vér, de azt még láttam, hogy Farkas halántékon lőtte magát Ezután elsötétült előttem a világ s elvesztet­! tem eszméletemet, A rendőrség megállapította, hogy a két fiu készült az öngyilkosságra. A tragédia éj­szakáján érzékenyen elbúcsúztak családjaiktól és azt mondották, hogy Budapestre utaznak munkát keresni. — Betörés bosszúból. Újvidékről jelen­tik : A Tomics Márkus melenceruszandai fürdő­vendéglős kárára elkövetett 80.000 koronás be­törés és lopás tetteseit Csauth Ferenc csapos és Fölkér István géplakatos személyében letar­tóztatták. A betörők beismerték a lopást és elmondották, hogy Csauth, aki Tomicsnál csa­pos volt, bosszúból határozta el a betörést, mert gazdája elbocsáttatása alkalmával béréből igazságtalanul levont. Amikor elhagyta az állá­sát, magával vitte Tomics lakása kulcsát. Bu­dapesten azután Fölkerrel megvitatták a tervet, Újvidékre jöttek és onnan gyalog a fürdőbe mentek, ahol a betörést elkövették. Amikor a lakásba behatoltak, a pénzt és más értéktárgya­kat tartalmazó vaskazettát magukhoz vették és miután fölnyitásához alkalmas eszközük nem volt, elásták egy kukoricásban és Újvidékre utaztak, hogy a szükséges szerszámot beszerez­zék. E vallomás alapján a rendőrség kiküldöttje a vaskazettát sértetlenül meg is találta. — A gyilkos autókerék. Budapestről jelentik : Nem múlik el nap, hogy a rendőri krónika meg ne emlékezne több olyan szeren­csétlenségről, melyeknek okozói a Budapest utcáin félelmetes sebességgel száguldó automo­bilok. Hiába ad ki a főkapitány ezernyi szi­gorú rendeletet, nem használnak a drákói íté­letek, melyekkel a rendőrbirók a szabályokat áthágókat büntetik, a veszélyes gyorsasággal repülő automobilokat lehetetlen megfékezni. Egyáltalában nem szabad csodálkoznunk, ha ezek után mindennaposak az elgázolások. A Váczi-körut 52. számú ház előtt ismét történt egy súlyos baleset. A 20. számú automobil el­gázolta Szatmár Mihály 14 éves kőműves inas­fiut, akit súlyos sérüléseivel a mentők a Rókus­kórházba vittek. A kocsit vezető Jáger János soffőr ellen a rendőrség megindította az eljárást. — Felbérelt férjgyilkosok. Zomborból jelentik: Jolics Józsefné, egy adai dúsgazdag szerb asszony évek óta gyűlölködésben élt a férjével, akivel ezért nem is lakott egy fedél alatt. Hogy férjétől megszabadulhasson, fel­bérelte Kojics Száva ottani kisgazdát és Dan­csik nevü fiát, akinek kétezer koronát igért arra az esetre, ha a férjét el teszik láb alól. Kojics vállalkozott is a gyilkosságra és tegnap éjjel fiával együtt bekormozott arccal bolopódzott Jolics szobájába. Ugy lát­szik azonban, Jolics halálküzdelme megdöb­benthette a bérenceket, mert hirtelen eleresz­tették az áldozatot és bevallották neki, hogy a felesége bérelte fel őket az ő meggyilkolá­sára. Jolics feljelentést /tett a bűnös asszony és a merénylők ellen, akiket a csendőrség le is tartóztatott. — Eltűnt egy cseléd. A szegedi rendőr­ségen ma délután bejelentették, hogy Dani Magdolna kiskundorozsmai születésü tizennyolc esztendős cselédlány szolgálati helyéről három nap előtt nyomtalanul eltűnt és azóta sem a szüleinél, sem a szolgálati helyén nem jelent­kezett. Hozzátartozói félnek, hogy a leány lélekz kufárok kezébe került. A rendőrség keresi a­eltüntet. — Fényképezés távirati uton. A Lokal­anzeiger tegnapi száma két fényképet közöl Vilmos császár svájci utazásáról és ezt a két fényképet távirati uton kapta a lap Strassburg­ból Berlinbe. Baselben és Zürichben készültek a fényképek kedd délelőtt. Szerdán délután a kidolgozott felvételeket expresszvonattal elvitték Strasszburgba és onnan a fizikai intézet labo­ratóriumából egy tanár „letelegrafálta" a képe­ket Berlinbe, Berlinben a lap megbízásából Kom egyetemi tanár, az uj fényképezési mód­szer feltalálója, maga végezte a felvételi mun­kát. A képek aránylag jól sikerültek és a „Lo­kalanzeiger" szerdai számában már meg is jelentek. — Hadihajók fűtése petróleummal. Az orosz tengerészeti kormány a kísérletek ked-

Next

/
Thumbnails
Contents