Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-05 / 20. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 19 12 szeptember 4. egy pillanatra a szobába, kedves mosolygással fogadja a köszönést. Némán mosolyog és féltő aggódással néz excellenciás urára, akit — jaj — intervuvolnak és eltűnik. — Nem politizálok. Elég volt. Most csak pihenek] — ismétli Khuen. — Excellenciád olyan nevezetes ember, hogy az is érdekes, hogyan pihen, hol pihen, miért pihen? . . . Khuen-Héderváry Károly gróf mosolyogva gyújtja meg szivarját, annak is a végét, hogy már alig lehet meggyújtani, hosszút, nagy élvezettel sziv belőle, majd beszélni kezd. Derült, jókedvű, rendkívül frissnek és egészségesnek látszott. — Junius huszonnyolcadika óta itt vagyok Héderváron. Nem foglalkozom a politikával, nem is tudok nyilatkozni a helyzetről. Ön azt kérdezi, hogy képzelem el a kibontakozást? Hogy szeretném, hogy legyen? Nem tudok rá válaszolni. Nem szeretek a levegőbe beszélni. Elitélem azt, ha valaki visszavonul és teoretikus igazságokat dob bele a vitába anélkül, hogy az embereket ismerné. Politikát csak ugy lehet csinálni, ha az ember érintkezik az öszszes tényezőkkel. Én már régen nem tettem ezt, tehát nem is beszélhetek. Sejtelmem sincs, hogy mi lesz és hogy lesz. * — Exellenciádnak nyilván tudomása van arról, hogy a nevét állandóan, mint a jövő emberét emlegetik, hogy hol itt, hol ott merül föl hogy a kegyelmes ur, és csak a kegyelmes ur következhetik ? — Igen, halottam, olvastam. De remélem, sőt meg vagyok győződve róla, hogy ez csak merő kombináció. Nekem elég volt. Én már eleget politizáltam. Csinálják most mások. Ismétlem, remélem, hogy az én nevem emlegetése csak olyan kombinációk közé tartozik, amik nem szoktak teljesedni. . . Én legalább ebben bizom. * A választói reformról beszéltünk ezután. — Gondolja Excellenciád, hogy a választói reform lesz az az arkánum, amely a nagy politikai kriziseket megoldja? És ha gondolja, milyennek akarja a választói reformot? — Ismeretes az az álláspontom, hogy én a választói jog reformját demokratikusan és liberálisan szükségesnek tartom. De nem hiszem, hogy ez aztán mindennek a megoldását is jelenti. — A képviselőház legközelebbi ülésein résztvesz Excellenciád ? Igen. Szeptember 18-án Budapesten leszek. A parlament ülésein részt fogok venni. — Mit gondol, kegyelmes ur, meg fognak ismétlődni a juniusi események? Karhatalom, katonai kordon, rendőrség? — Nem tudom. Nem remélem. Bizony nem volna jó. Azt hiszem, hogy Justh Gyula betegsége, amiről őszinte részvéttel értesültem, azt fogja eredményezni, hogy a hangulat békésebb irányú lesz. Miután sok mindenről beszélgettünk, Khuen-Héderváry Károly gróf a dolgozószoba jobboldali falára mutatott és igy szólt: — Ha Önt érdekli, hogy mi az én politikai felfogásom és mit tartok én emberekről, csak erre a falra nézzen. Itt vannak az én politikai ideáljaim. És mutatta a képeket, amelyiknek a közepén ö felsége portréja lóg. — Deák Ferenc, Széchenyi, Andássy Gyula, Tisza Kálmán, Kálnoky, Kállay. . . A horvát kérdés is szóbakerült. — Már régen nem foglalkoztam a horvát helyzettel. Mielőtt ide jöttem volna Hédervárra, lent voltam egy hétig Szlavóniában, Nustárban, a bátyám birtokán. A hangulatból azt veszem ki, hogy odalenn az emberek örülnek a mai helyzetnek s nem szülne jó hatást, ha például ugy hirtelenében választásokat rendelnének el. Odalenn örülnek, ha békében maradhatnak. A horvát kérdés bizony alaposan el van rontva, idő kell hozzá, hosszú és sok idő, amig rendbejöhet. Csak az idő, csak az . . . * A héderváry kastély országos és történelmi nagy nevezetessége a Kont-fa, KhuenHéderváry Károly gróf megmutatta és nagy szeretettel beszélt erről az érdekes, misztikus multu fáról. — Érdekes egy fa ez. Történeti adatok a tatárjárás idejéig vezetnek vissza ehez a fához, amelyhez egy légió legenda tapad. Fanasztikus és szép legendák, amikben az idevaló nép szentül hisz, de amikben, tessék elhinni, mintha volna is valami csodálatos játéka a véletlennek. A legenda azt tartja, hogy már a tatár-dulás idejében, 1241-ben e fa alatt gyűltek össze Mosonmegye követei, hogy a fa alatt levő köveket a papok kenyérré változtatták, hogy 1388-ban e fa alatt szőtte összeesküvését Zsigmond király ellen Hédervári Kont. Ez utóbbi persze csak legenda, semmi pozitiv adat nem támogatja. — Megmutatom Önnek a lakásomat, — szólt a gróf és mint igazi nagy urak, azzal az emberi örömmel' és őszinte kedvességgel mutatott meg mindent. Hatalmas faragott ajtók. A kilincset megnyomja az ember és mind a két szárnyuk kitárul. — Ez itt a kis szalón. Gyönyörű szoba. Vagyont érő képek és drágaságok. — Itt az ősök képei. A Viczayak. A legnagyobb kép a középen Grassalkovich hercegné. A nagyanyám. Egy másik csodálatos szoba, mintha álmodna az ember, vagy visszaemlékeznék régi könyvek fakó metszetére. — Ez a nagy szalón. Nézze meg, értékes, szép képek. A koalició alatt volt elég időm. Alaposan rendbehoztam a lakásomat. Egy bibor-tónusu szoba következik. — Ez az ebédlő. A kastély sarkában egy kis ajtó. — Ezt is megmutatom. Ez a toronyszalón. Itt vezet fel a lépcső a grófné lakosztályába. Hédervár ura, miután végig megmutatott minden szépet és felejthetetlent, fejedelmi házát és annak dus berendezését, szerényen igy szólt: — Látja kérem, én itt nyaralok, és mondhatom, jobb itt, mint akárhol, Ostendében vagy tudj' isten hol. — Nagyszerű itt nyáron. A gróf észreveszi a hangsúlyban a célzást. — Oh, kérem, télen is nagyszerű itt. Évekig jó volt, ezután is jó lesz. Itt leszek én télen is. Elég volt a politika. Tanácskozás Karlócán. Karlöcáról jelentik: A szent püspöki szinódust szeptember 16-ára hivták egybe több fontos egyházi ügy elintézése végett. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor: CSÜTÖRTÖKÖN: Sárga liliom, szinmü. PÉNTEKEN: A csókszanatórium, énekes bohózat. Bemutató. SZOMBATON: A csókszanatórium, énekes bohózat. VASÁRNAP este: A esókszanatórium, énekes bohózat. * A csitri. A szerdai színházi esttel befejeződött a bemutatások előadássorozata és az udvarias sorakozó után most már jöhetnek a fegyvertények. Általános impresszióként meg lehet állapítani, hogy az eltávozott tagokkal nem veszített annyit a színtársulat, mint amenynyit ez ujabban nyert, akik közül egy-kettő valóban tehetséges és kellemes egyéniség és majdnem mindegyik megfelelő nívón mozog. A kedves és vidám francia darabban Gyöngyössy Teréz, az uj naiva jutott szóhoz kiadós es alkalmas szerepben, hirtelen ugrással az iskola padjaiból az ország első vidéki színpadára kerülvén. A csitri kissé exponáltán naiv szerepében ízléssel kerülte el a szerepkör szokott és kedvelt mézédes eszközeit; igyekezett egyszerű, gyermekiesen elfogulatlan, eszes és humoros lenni. Tudatosan játszik és azért egy kicsit hidegen, kimérten és inkább a szerep külsőségeire figyelemmel; a belső, az összetartó szerepbiztonság csak értelmes és szorgalmas gyakorlat utján lesz sajátja. Feltűnt helyes és változatos dikciója, jó mozgású, kellemes hangja, melybe még csak a kedély bensőségét kell belekivánni. Egészben véve rokonszenves szinpadi jelenség, akit igazán csak irodalmibb, mélyebb szerepekben fogunk megismerni. A régiek' Szohner Olga, Almássy Endre, Csiki László és a legtöbb mellékszereplő — kellemesen, vidáman játszottak. * Zátony Kálmán a Vigszinház uj tagja. A Délmagyarország már a mult szezonban irta, hogy a Vigszinház leszerződteti a szegedi szinház talentumos és legtöbb sikert ért tagját, Zátony Kálmánt. Most az egyik fővárosi lap a szerződtetésről ezeket irja: Mivel a Vigszinház határozottan reflektált Zátonyra, megállapodott a szegedi szinház igazgatójával abban, hogy töltsön el Zátony egy évet Szegeden, s a szerződésbeli másik két esztendőt csak az esetre, ha a Vigszinház közben lemondana Zátonyról. Mint azonban értesülünk, a Vigszinház már e szezonra szerződtette Zátonyt, aki a Piktorok után következő újdonságban már fel is lép. Zátony távozása nagy vesztesége a szegedi színháznak. (Ezeket irja a Pesti Hirlap. Mi ugy tudjuk, hogy a Sárga liliom-ban lép fel utoljára Zátony, akinek a helyére — elvégre — találhat utódot Almássy szinigazgató. * Csókszanatórium. A színházi iroda jelenti: A pénteken bemutatóra kerülő Csókszanatórium operett első főpróbáját csütörtökön tartják meg. A esókszanatórium tulajdonképen egy hidegvizgyógyintézet, ahová azok kerülnek, akiknek valami ok miatt tanácsos egy időre eltünniük a világ elől. A pompás darabot, melyben a slágerszámok egymást követik, közvetlen melódiáju zene kiséri. Bizonyos, hogy az idei báli szezont a Csókszanatórium keringőjével nyitják meg. Nagyhatásra számithat Déri Rózsinak a ligetről szóló uj kupléja, mely főleg bizarr beállításával hat. Heltay Jenő egy kinrimes költő alakjával szaporítja kétségtelenül eddigi sikereit. Hogy teljes legyen a komikus triász, jelentős szerepe van Szathmárynak és Solymossynak és Ferenczy Frigyes főrendező egész sereg uj ötletet visz bele a rendezésbe, hogy Szegeden is meglegyen az a siker, amely még eddig a Csókszanatóriumot kisérte mindenütt, ahol szinre került.