Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-04 / 19. szám

1912 szeptember 1. DÉLMAGYARORSZÁG 7 — Köpösdy Dezső dr öngyilkossága. Siófokról jelentik: Köpösdy Dezső dr, a ko­lozsvári jogi szeminárium tulajdonosa, hétfőn agyonlőtte magát a siófoki Fogas-szállóban. Az öngyilkosságot csak kedden reggel vették észre. Köpösdy dr valamikor nagy szerepet játszott a fővárosban. Vezére volt az egyetemi ifjúság klerikális csoportjának. A neve Fáy Ede dr-ral való kardpárbaja után vált híressé, ami­kor ellenfelét életveszélyesen megsebesítette. Kecskeméthy Győző, a hírhedt fővárosi sikkasztó szökésével kapcsolatban kellemetlensége tá­madt, Budapestről kitiltották. A fővárosból Debrecenbe, onnan pedig Kolozsvárra költöz­ködött, ahol jogi szemináriumot alapított. Az öngyilkosságot anyagi zavarok miatt követte el. — Gyilkos szinész. Nagy Sándor, a Ma­gyar Szinház egykori tagja, a valamikor ün­nepelt népdal-énekes, évek óta teljesen el­züllött és lerongyolva, többnyire holtrészegen járta az országot. Deliriumos kőrútjában Ma­kóra vetődött és mint tudósítónk jelenti, egyik ottani korcsmában mulatozás közben megtá­madta Lőkös János makói gazdálkodót és agyonverte. A züllött színészt a makói rend­őrség letartóztatta. — Készülődések az eucharisztikus kongresszusra. Az eucharisztikus kongresszus­ra, amely a napokban veszi kezdetét Bécsben, lázasan folynak az előkészületek. Az eddig be­jelentett résztvevők száma olyan nagy, hogy az osztrák államvasút a forgalom lebonyolítása végett kénytelen volt Olaszországból és Svájc­ból vaggonokat kölcsönkérni. A lakáskérdést sem tudják ugy megoldani, hogy a vendégek mindnyája Bécsbe lakjék, igen sokan Bécs környékén és Pozsonyban kapnak szállást. A pápa követe szeptember 9-én érkezik Bécsbe. Egy időben jönnnk véle a belga miniszterel­nök, a norfoki herceg, Kopp párisi bíboros ér­sek, a londoni és a glasgowi érsekek. Külön udvari vonat hozza a pápai követet, a pálya­udvaron díszszázad fogadja, majd udvari foga­ton a Szent István templomhoz megy, ahol fogadja a kongresszuson résztvevő papság üd­vözlését. A templomból a Burgba megy, ahol a király az egész udvar jelenlétében kihallga­táson fogadja. Szeptember 15-én díszmenet lesz, amelyen csakis felnőtt férfiak vehetnek részt. A díszmenet élén a főhercegek haladnak, utánuk következik a nép, azután a pápai kö­vet és az udvar. A menet a Burgig vonul, ahol a pápai követ ünnepi misét fog celeb­rálni. Eddig még meg nem határozott napon és időben az udvarnál úgynevezett parádés­andiencia lesz, melyen a király a királyi her­cegekkel, diplomatiákkal, egyházi és világi elő­kelőségekkel együtt fogadja a pápa követét. Ezen az audiencián 1600-an fognak résztvenni. — Hazafias román pap. Krassószörény­ből, egyik nemzetiségi vidékről irják nekünk: Szent István ünnepét jobbára csak a magyar­lakta vidékeken ünneplik meg. A • nemzetisé­giek gondoskodnak róla, hogy félrevezetett híveiknek tudomása se legyen arról, hogy augusztus 20-án nemcsak a magyarságnak, hanem az ország többi nem magyarajku lako­sainak is nagy ünnepe van. Hiszen Szent Ist­ván uralkodásának áldásait nemcsak a magya­rok élvezik, hanem ugyanolyan mérvben, mint az ország magyarajku lakói, élvezik az itt lakó nemzetiségek is. Utóbbiak azonban ridegen elzárkóznak a nemzeti ünnepen való részvétel elől Széni István napján zárva maradnak a román, tót templomok és nem hangzik el a szent király dicsőítése a nemzetiségek szó­székeiről. Megállapítva e szomorú tényt, annál figyelemreméltóbb és dicséretesebb, ' hogy e téren is akadnak kivételek. Így például Ruszka­bányán, e románok által lakta községben évente megünneplik Szent István ünnepét. Román templomban, román nyelven hangzik fel ott a szent király cselekedeteinek dicsérete. A nemes példának követője akadt az idén Bisztranyires kassószörénymegyei községben. Dávid György, a község derék körjegyzője a király születés­napja alkalmával tartott mise után felkérte Radoj Patrikot, a bisztranyiresi román papot, hogy Szent István emlékére is tartson ünnepi istentiszteletet. A hazafias érzelmű, fiatal román pap készséggel eleget is tett a jegyző felszólí­tásának és egy nappal előzőleg kihirdette hívei­nek, hogy Szent István napján ünneplő ruhá­ban jelenjenek meg az istentiszteleten. Az ünnepi istentiszteletet meg is tartotta és meg­jelent azon testületileg a község elöljárósága, a csendőrség, ott volt a falu értelmisége és a román lakosság is igen nagy számban. A de­rék, magyarérzelmü román pap a szószékről ismertette azután az ünnep jelentőségét és ecsetelte román ajkú hívei előtt Szent István király életét és az ország és kereszténység ja­vára szolgáló cselekedeteit. Beszédét e szavak­kal fejezte be a fiatal lelkész : — Se traiaska skumpa notstra tara ungu­riaska! — (Éljen drága magyar hazánk!) Hívei áhítattal hallgatták hazafias lelkese­déstől áthatott beszédét és a község intelligen­ciája valósággal ünnepelte a fiatal papot. — Pusztitó vihar. Pitsburgból jelentik : Tegnap vihar volt, amelynek harminchat ál­dozata-van. Igen sokan eltűntek. Az anyagi kárt másfél millió dollárra becsülik. — Utazik a car. Rendőrök, detektivek, házkutatás, letartóztatás, börtön, bilincs. Uta­zik a cár. Spálában. Skiernevice környékén nagy vadászatok lesznek és aki nem vad, an­nak most pusztulni kell a vidékről. Hetek óta folyik a hajsza és az eredmény máris na gyobb, mint amilyet a legfényesebb sikerű produkálhat. — Hat halott a Brucki táborban. Az osztrák fővárosban már napok óta rémületet okoz a hir, hogy a brucki katonai táborban föllépett a tífusz. Hivatalosan titkolni akarták de pár nap alatt hatra szaporodott a halottak száma és nem lehetett tovább titkolódzni. A kórházakban és barakkokban sok halálos be­teget ápolnak. A veszedelem oka a rossz ivó­viz és a rossz tej. — Eltűnt vállalkozó. Rill Ferenc, a vep­rődi gépjavító műhelyek tulajdonosa — mint Szabadkáról táviratozzák — a napokban szó nélkül eltűnt a faluból Még a családját se értesítette arról, hogy elutazik. Rillnek közel százezer korona adóssága volt és azt hiszik, hogy az eltűnés ezzel áll összefüggésben. — Fantasztikus történet. Különös sze­relmi történet után tett pontot a st.-lousi tör­vényszék, amelynél nemrégiben válópört indí­tott R. E. Ott asszony férje ellen. Az elvált házastársak hisznek a lélekvándorlásban és szentül meg vannak győződve arról, hogy el­veszett boldogságuk sok ezer esztendő előtt kezdődött Egyiptomban. A férfi festőművész, a nő pedig a modellje volt. 1910-ben kötötték meg a házasságot, amikor mr. Ott visszatért egyiptomi tanulmányútjáról. Kijelentette, hogy Amerikában és Egyiptomban különös álmai voltak. Amikor először látta a feleségét, rögtön tudta, hogy Anmeris hercegnőnek hívják. A pyramisok tövében találkoztak, a királynők ka­marájában, ezelőtt ötezer esztendővel — ezt álmodta az ember. A Nílus folyóban együtt etették nyalánkságokkal a szent krokodilu­sokat. — Egészen jól emlékszem még, — mondta ; az álomember, — arra a tragikus éjszakára, a 1 mikor Fáraó meglepett minket. Hirtelen égő i fáklyák tűntek fel s a fáklyákat hordó őrök I elfogtak engem. Hogy mi történt azután, nem i tudom. Csak arra emlékszem, hogy óriási pusz­i taságokon keresztül hurcoltak engem. Az asz­I szony is szentül hiszi, hogy a szerelmi regény ötezer esztendős, de a regény modern folytatá­sával nincs megelégedve, mert az álomlátó fér­fiú szörnyen féltékeny volt. Edényeket és más konyhaberendezési tárgyakat vágott a fejéhez s idegenek előtt sértegette a feleségét, amit pe­dig ötezer évvel ezelőtt nem tett meg. Az asz­szonynak most legforróbb vágya az, hogy jogerős befejezést nyerjen a szépen indult regény. ' — Huszárok Galíciában. Bécsből jelen­tik : A mult napokban egy galíciai jelentés hírt adott arról, hogy az ott gyakorlatozó 11. huszárezred egyik őrjáratával nagy szerencsét­lenség történt Az őrjárat a San folyót akarta átúszni, de a sebes víz elragadta a súlyos fel­szereléssel gyakorlatozó huszárokat, akik egy hadnagy kivételével valamennyien a vízbe ful­ladtak. Ezt a jelentést azóta részben megcá­folták, részben megerősítették. Egy vasmegyei származású huszár egyik barátja például azt jelentette haza, hogy a San folyónál történt szerencsétlenségnél ez a fejérmegyei fiu, Büky János is elpusztul. Most végre megérkezett a hadügyminisztériumhoz a 11. huszárezred je­lentése, mely megcáfolja a szerencsétlenség hí­rét. A San folyónál csak annyi történt, hogy egy ló majdnem a vizbe fulladt, de egy sza­kaszvezető saját élete kockáztatásával azt is ki­mentette. Büky János nevü közhuszár tényleg meghalt Galíciában, de nem a San folyóban, hanem Ptielonka állomásnál, ahol egy fáról, melyen mókust akart fogni, lezuhant és halá­los agyrázkódást szenvedett. Eltűnt két terhelő tanu. Newyorkból jelentik: Ma kezdődött meg a Rosenthal meg­gyilkolásával vádolt Becker rendőrhadnagy ügyének a tárgyalása. A legfontosabb két terhelő tanu eltűnt a vizsgálati börtönből. Azt hiszik, hogy a rendőrség költségén Európába utaztak, azonban a bizonyító anyag ennek ellenére ak­kora, hogy Becker elitélése egészen bizonyosnak látszik. — Katasztrófa a hajógyárban. Fiu­méből jelentik: A Lazarue hajógyárban egy munkavezető meghagyta Linich Viktor inas­fiunak, hogy melegítse fel a szivattyú szívó dobját. A kis fiu munkához látott, de a kazá­non valami baj lehetett, mert megrepedt és óriási robajjal felrobbant. Az erős légnyomás egy jókora vasdarabot ugy vágott a szeren­csétlen gyerekhez, hogy mind a két lábát ösz­szetörte. — Klub a konvencionális hazugságok kiirtására. Amerikából érdekes klubalakitás híre érkezik. Az uj egyesület két hónappal ezelőtt keletkezett, de a tagok száma már meghaladja a háromezret. Mindenki beléphet az uj társaskörbe, akármilyen is a neme, vallása, kora, nemzetisége és vallhatja a klub jeligéjét: Az álarccal le! A klub célja — egy chicagói újság fogal­mazása szerint — küzdelem az álarc ellen. Ez a kifejezés, sok romantikus zamattal, némi magyarázatot igényel, amelyekkel az alapszabá­lyok készségesen szolgálnak. Kiinduló pontjuk ez: Az ember az élet minden nyilvánulásában, a politikában, a szerelemben, szociális és csa­ládi életében, sőt az emberekkel való érint­kezés legközönségesebb viszonyaiban is hazug­ságokkal él, másnak mutatja magát annál, aki. Kényszerűségből állandóan álarcot visel és ez nyomasztóan hat a lelkére, megakadályozza képességeinek teljes kifejtésében. Minden mun­kát pihenés követ, egyedül a hazugság állandó és terhes munkáját nem váltja fel szünet. A klub ezen akar segíteni. A klubban való tar­tózkodás felment az álarc viselése alól, alkal­mat ad a hazudozástól elsenyvedt léleknek az üdülésre. A klubban nem kell mosolyos arccal rejteni a könyeket — mindenki megjelenhet abban a kedélyállapotban, amilyenben éppen van. A jelentkező tag nyilatkozik arra nezve, hogy milyen osztályba óhajt belépni. A hazu­gok kilenc kört alkotnak, e körökön belül kollégákat találnak a szerelem, a politika, a kereskedelem, az ipar, a jótékonyság, az ada­kozókészség, a bátorság, az egoizmus és az altruizmus hazugai. A klubban mindenki ki­mondhatja gondolatait és érzéseit, amelyet a

Next

/
Thumbnails
Contents