Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)
1912-09-04 / 19. szám
1912 szeptember 1. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Emelkedik Szegeden a községi adó. — Az uj adótörvény életbe lépése. — (Saját tudósítónktól.) Az uj adótörvény 1913. január 1-én lép életbe és a mostani adózási rendszerben lényeges változásokat hoz létre. Az üj adótörvény leszállítja a kereseti adó kulcsát, de ehelyett behozza a progresszív jövedelmi adót. Szeged város községi adőjövedelme az uj törvény alapján lényegesen emelkedni fog. Ezen emelkedést részben az uj adótörvény egyes rendelkezései, részben pedig a lakrészadó helyett behozott házbér fillérek fogják előidézni. Általában már mostan meg lehet állapítani azon változásokat, amelyet egyes adónemekben az uj adótörvény alapján beállani fognak. A földadó az idén 256.175 korona 64 fillért jövedelmezett a városnak. Az uj adótörvény szerint itt is emelkedés fog beállani. Mostan a földek különböző osztályokban vannak sorozva. Van nyolc osztály szántó, négy legelő, négy rét, négy szőlő és terméketlen terület. Minden osztályban különböző adókulcsok szerint volt kivetve a földadó, amelyet 25 százalékról 20 százalékra szállít le az uj adótörvény, de viszont az egyes földeket magasabb osztályokba soroztá a kataszteri revízió. A házbéradó, mely eddig 11 százalék után volt számítva és ez idén 536.180 korona 60 fillért tett ki, ezentúl 14 százalékos lesz és tetemes összeggel gyarapodik. A házosztály adó marad továbbra is a mostani alapszámitás szerint, amely az idén 17,608 korona volt. Nagy változás lesz a kereseti adókban. Eddig a kereseti adók négy osztályra voltak felosztva. Első osztályba tartoznak a cselédek, segédek és szolgák, akiknek adói 44.622 koronát tettek ki. Második osztályba volt osztva az ingatlan és tőke kamat, évi 66.500 korona adójövedelemmel. A harmadosztályú kereseti adó a szabad foglalkozások után volt kivetve. Az idén 394.946 korona 94 fillér volt a harmadosztályú kereseti adó. A fix fizetéssel bírók, a kereseti adó negyedik osztályába tartoznak és 73.949 korona 68 fillér adót fizettek. Az uj törvény szerint az első, második és negyedik osztályú kereseti adó megszűnik és helyébe lép az általános kereseti adó, melyet 5 százalékkal számítanak a harmadik osztályú kereseti adó helyett, a progresszív jövedelmi adót hozzák be, melynek számítása nyolcszáz korona létminimumból kezdődik. Ennél az adózásnál nagy sutyt fektetnek arra, hogy mindenki az igazi jövedelmét vallja be s azért a pénzügyigazgatóság a vállalatok könyveit be fogja kérni, hogy pontosan megállapíthassa az alkalmazottak fizetéseit. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok egy évi adója 153,590.09 korona volt, mig a tőkekamat és járadékadó 30,691-57 tett ki. Szeged városa 90,652-75 állami egyenesadót, tisztviselői és egyéb javadalmazás után 14,374 korona adót fizetett, amit leszámítva a befolyt összegből, a mult évben tisztán befolyt adó : 1.47.8,237 korona 27 fillért tesz ki. Legsúlyosabb differenciák a lakrészadónál fognak mutatkozni. A város az eddigi lakrészadó helyett, házbér filléreket fog szedni, mely a, fizetett házbér 3%-át tesei ki. Ez első látszatra nem is mutatja azt az óriási különbséget, amely ezen uj rendszer által az adózó polgárokra hárul. Nem is helyes ez az uj rendszer, annál is inkább, mert a lakókat sújtja és nem a háztulajdonosokat, akiknek adózásuk marad a régiben. Eddig például a lakrészadó szerint a Kiskörúton belül négy korona évi adót kellett fizetni. A Kiskörút és Nagykörút között két korona ötven fillér és a Nagykörúton kivül egy korona lakrészadót fizettek. Akinek tehát, eddig volt két szobája, fürdőszobája és előszobája, az évi korona ötven fillér lakrészadót fizetett. Ezután nyolcszáz korona házbért számítva huszonnégy korona házbér fillért fizet. Minél nagyobb összeget tesz ki a házbér, annál szembeötlőbb ez a különbség. A „Kék csillag", Kárász-utcai üzlet eddig fizetett 11,000 korona házbér után 54 korona lakrészadót, az uj törvény szerint 333 korona adót fog fizetni. Szóval az uj adótörvény szerint minden adónemnek az összege emelkedni fog és ugyanilyen arányban emelkedik majd a községi pótadó is. A béketárgyalás. — Kedvezőbb a helyzet. — (Saját tudósítónktól.) A hivatalos és már jól értesült körökből származó értesülések szerint Svájcban még mindig tart a béketárgyalás, melynek kimenetelét azonban előre megjósolni nem lehet. Mindazonáltal ugy látszik, hogy az első napokban uralkodott teljesen pesszimisztikus fölfogás már elosztóban van. Mint az Almedar értesül, Olaszország vezető körei ama kívánságuknak adtak kifejezést, hogy a török külügyminisztérium vezetését muzulmán ember vegye át, hogy ennek következtében a tripolisziak nagyobb bizalommal legyenek az iránt, hogy jogaik kellő figyelemben fognak részesülni. Egy híresztelés szerint ^Nuradungian, a mostani külügyminiszter állást cserél Resid kereskedelemügyi miniszterrel, a volt bécsi nagykövettel. Nuradungian örmény ember és keresztény. Kiamil basa egy újságírónak arra a kérI désére, vájjon elvállalja-e a nagyvezérséget, ezt | felelte: — Nem akarok az az ember lenni, aki a békét megköti. Nem akarom, hogy még egyszer azzal a szemrehányással illessenek, hogy muzulmán földet idegeneknek átengedtem. A béketárgyalásról a basa ezeket mondta: — Attól félek, hogy a tárgyalás nem fog egykönnyen eredménnyel járni, talán sohasem, • amig Olaszország az anexiós dekrétumhoz ra; gaszkodik. Kiámil basa végül azt mondta, hogy a szófiai háborús izgatás nem érdemel különösebb figyelmet. A montenegrói határrendezés dolgában i kitűzött bizottság tegnap Nuradungián elnökléi sével összeült. A tanácskozásban résztvett Giers \ orosz nagykövet. Konjatovszki ezredes osztrák i és magyar katonai meghatalmazott. Plamenác | montenegrói követ és több török tiszt és pol• gári szakértő. Egyetemi hallgatók szeptemberi sorozása. A hivatalos lap mai számában teszi közhírré, Hazai Samu honvédelmi miniszter, ; hogy azok az egyévi önkéntesjelöltek, akik ; az idei fősorozásnak 1912. évi szeptember 1-től 1912. október tizedikén kezdenék s e miatt az egyetemre a beiratkozási idő alatt be nem iratkoztak, abban az esetben, ha be nem soroztainak, utólagosan is folyamodhatnak az egyetemi beiratkozási engedélyért, ha e kérvényhez a fegyerképtelenséget, vagy a sorozási bizottság elé történt állítást igazoló kétkoronás bélyeggel ellátott főszolgabírói vagy polgármesteri bizonyítványt csatolnak. Azok az egyévi önkéntesek pedig, akik a sorozáson, beváltak, de közben már beiratkoztak az egyetemre, tandijaik visszafizetéséért folyamodhatnak. A sorozás megtörténte után, a halasztás iránt való kérvényeket a kerületi kiegészítő parancsnokságokhoz kell benyújtani. Lengyelország függetlenségéért. Zakopanje fürdőhelyen az éjszaka sok ezer röpiratot dobáltak szét az utcákon, minden ház falára ráragasztották és a sétatereken a székekre garmadával tették le. A röpiratokon a lengyel nemzet felszólít minden jóérzésű hazafit, hogy agitáljon Lengyelország függetlenségéért és ha kell, ragadjon fegyvert, mert készülni kell rá, hogy Oroszországgal szemben csak forradalmi uton lehet kivívni a függetlenséget. Tőzsdebiróság Szegeden. — Deputációra készül a Lloyd. — (Saját íudósitónktól.) A szegedi Lloydtársulat jelentőséges akcióra készül. A parlament őszi ülésszakának a megkezdése idején a Lloyd küldöttsége deputációzik a kereskedelmiés az igazságügyminiszternél a szegedi tőzsdebiróság érdekében. Egy évvel ezelőtt már megjelent egy küldöttség Budapesten, amely határozott ígéretet kapott, hogy a tőzsdereform megalkotásában benne szerepel majd a szegedi tőzsdebiróság. Székely Ferenc igazságügyminiszter nyilatkozott a parlament őszi ülésszakának igazságügyi programjáról és kijelentette, hogy készülőben van már a tőzsdereform. A tőzsdereform keretében az ország egy-két városában tőzsdebíróságot létesítenek. Az igazságügyminiszter nyilatkozatával kapcsolatban a Városok Lapja a következő hírt közli: — Tőzsdebiróság a vidéki városokban. Székely Ferenc igazságügyminiszter — a parlament őszi ülésszakának igazságügyi programjáról szólva — kijelentette, hogy készülőben van egy tőzsdereform és ennek keretében az ország két városában: Aradon és Temesvárott tőzsdebiróságot létesítenek. Tőzsdebiróság ma csak Budapesten van és akinek kereskedelmi körökből, vagy kereskedelmi ügyletből kifolyólag csak egyszer is dolga volt a tőzsdebirósággal, az tudja, hogy ez az egyetlen magyar bíróság nem képes ellátni megfelelő gyorsasággal az eléje került ügyek óriási halmazát, emellett a vidéki felekre aránytalan terheket és költségeket ró. Gazdasági fejlődésünk már lehetővé teszi, hogy a tőzsdebiróság száma szaporittassék és egyes vidékek gazdasági súlyát tőzsdebiróság létesítésével is jelentősebbé tegyék. A tőzsdebiróságért azonban más városok is versenyeznek. Ez a hir csak részben felel meg a valóságnak. Az igazságügyminiszter ugyanis a nyilatkozatában nem fikszirozta azt, hogy Arad és Temesvár kapnak tőzsdebiróságot. Tévedésben van a Városok Lapja, mert Temesvárnak — már van tőzsdebirósága, Aradnak pedig még nincs. Csak január elsején alakul majd meg az aradi tőzsde. Temesváron kivül még Győrnek is van tőzsdebirósága. Szeged minden valószínűség szerint kap tőzsdebiróságot. Annál is inkább, mert a szegedi Lloydnak már van csarnokbirósága, csak végrehajtó ereje nincs még az ítéleteinek. A Lloyd már a tőzsdebiróság alapszabályait és szokványait is megalkotta, melyeket ugy a kereskedelmi, mint az igazságügyminiszter jóváhagyott. Szeged tehát már készen áll a tőzsdebiróságra és ezt az előnyét föltétlenül respektálja majd az igazságügyminiszterium a tőzsdereform megalkutásánál. A Lloyd csarnokbiróságának ítéletre való jogosultságát egy izben már elismerte az igazságügyminiszterium. A választott bíróság egy ítéletét, amelynek Weiner Miksa iparkamarai alelnök az elnöke, az egyik fél fölebbezésére megsemmisítették. A Lloyd felfolyamodással élt a megsemmisítés ellen, amiről az igazságügyminiszter leiratban értesítette Kray Istvánt, a szegedi ítélőtábla elnökét, hogy a Lloyd választott bírósága ítéletre jogosult. A Lloyd-társulat akciójának valószínűleg eredménye lesz és a jövő év elején megalakulhat majd a szegedi tőzsdebirsság, amelynek jelentőséges hatása megnyilvánul majd a kereskedelmi élet trénumán.