Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-04 / 19. szám

1912 szeptember 1. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Emelkedik Szegeden a községi adó. — Az uj adótörvény életbe lépése. — (Saját tudósítónktól.) Az uj adótörvény 1913. január 1-én lép életbe és a mostani adó­zási rendszerben lényeges változásokat hoz létre. Az üj adótörvény leszállítja a kereseti adó kulcsát, de ehelyett behozza a progresszív jö­vedelmi adót. Szeged város községi adőjöve­delme az uj törvény alapján lényegesen emel­kedni fog. Ezen emelkedést részben az uj adó­törvény egyes rendelkezései, részben pedig a lakrészadó helyett behozott házbér fillérek fog­ják előidézni. Általában már mostan meg lehet állapítani azon változásokat, amelyet egyes adónemekben az uj adótörvény alapján beállani fognak. A földadó az idén 256.175 korona 64 fillért jöve­delmezett a városnak. Az uj adótörvény szerint itt is emelkedés fog beállani. Mostan a földek különböző osztályokban vannak sorozva. Van nyolc osztály szántó, négy legelő, négy rét, négy szőlő és terméketlen terület. Minden osz­tályban különböző adókulcsok szerint volt ki­vetve a földadó, amelyet 25 százalékról 20 százalékra szállít le az uj adótörvény, de viszont az egyes földeket magasabb osztályokba soroztá a kataszteri revízió. A házbéradó, mely eddig 11 százalék után volt számítva és ez idén 536.180 korona 60 fillért tett ki, ezentúl 14 százalékos lesz és te­temes összeggel gyarapodik. A házosztály adó marad továbbra is a mostani alapszámitás sze­rint, amely az idén 17,608 korona volt. Nagy változás lesz a kereseti adókban. Eddig a kereseti adók négy osztályra voltak felosztva. Első osztályba tartoznak a cselédek, segédek és szolgák, akiknek adói 44.622 koro­nát tettek ki. Második osztályba volt osztva az ingatlan és tőke kamat, évi 66.500 korona adó­jövedelemmel. A harmadosztályú kereseti adó a szabad foglalkozások után volt kivetve. Az idén 394.946 korona 94 fillér volt a harmadosztályú kereseti adó. A fix fizetéssel bírók, a kereseti adó negyedik osztályába tartoznak és 73.949 korona 68 fillér adót fizettek. Az uj törvény szerint az első, második és negyedik osztályú kereseti adó megszűnik és helyébe lép az álta­lános kereseti adó, melyet 5 százalékkal számí­tanak a harmadik osztályú kereseti adó helyett, a progresszív jövedelmi adót hozzák be, mely­nek számítása nyolcszáz korona létminimumból kezdődik. Ennél az adózásnál nagy sutyt fek­tetnek arra, hogy mindenki az igazi jövedelmét vallja be s azért a pénzügyigazgatóság a válla­latok könyveit be fogja kérni, hogy pontosan megállapíthassa az alkalmazottak fizetéseit. A nyilvános számadásra kötelezett vállala­tok egy évi adója 153,590.09 korona volt, mig a tőkekamat és járadékadó 30,691-57 tett ki. Szeged városa 90,652-75 állami egyenesadót, tisztviselői és egyéb javadalmazás után 14,374 korona adót fizetett, amit leszámítva a befolyt összegből, a mult évben tisztán befolyt adó : 1.47.8,237 korona 27 fillért tesz ki. Legsúlyosabb differenciák a lakrészadónál fognak mutatkozni. A város az eddigi lakrész­adó helyett, házbér filléreket fog szedni, mely a, fizetett házbér 3%-át tesei ki. Ez első lát­szatra nem is mutatja azt az óriási különbsé­get, amely ezen uj rendszer által az adózó polgárokra hárul. Nem is helyes ez az uj rend­szer, annál is inkább, mert a lakókat sújtja és nem a háztulajdonosokat, akiknek adózásuk marad a régiben. Eddig például a lakrészadó szerint a Kiskörúton belül négy korona évi adót kellett fizetni. A Kiskörút és Nagykörút között két korona ötven fillér és a Nagykörúton kivül egy korona lakrészadót fizettek. Akinek tehát, eddig volt két szobája, fürdőszobája és előszobája, az évi korona ötven fillér lakrész­adót fizetett. Ezután nyolcszáz korona házbért számítva huszonnégy korona házbér fillért fizet. Minél nagyobb összeget tesz ki a házbér, an­nál szembeötlőbb ez a különbség. A „Kék csillag", Kárász-utcai üzlet eddig fizetett 11,000 korona házbér után 54 korona lakrészadót, az uj törvény szerint 333 korona adót fog fizetni. Szóval az uj adótörvény szerint minden adónemnek az összege emelkedni fog és ugyan­ilyen arányban emelkedik majd a községi pót­adó is. A béketárgyalás. — Kedvezőbb a helyzet. — (Saját tudósítónktól.) A hivatalos és már jól értesült körökből származó értesülések sze­rint Svájcban még mindig tart a béketárgyalás, melynek kimenetelét azonban előre megjósolni nem lehet. Mindazonáltal ugy látszik, hogy az első napokban uralkodott teljesen pesszimisz­tikus fölfogás már elosztóban van. Mint az Almedar értesül, Olaszország ve­zető körei ama kívánságuknak adtak kifejezést, hogy a török külügyminisztérium vezetését mu­zulmán ember vegye át, hogy ennek követ­keztében a tripolisziak nagyobb bizalommal legyenek az iránt, hogy jogaik kellő figyelem­ben fognak részesülni. Egy híresztelés szerint ^Nuradungian, a mostani külügyminiszter állást cserél Resid ke­reskedelemügyi miniszterrel, a volt bécsi nagy­követtel. Nuradungian örmény ember és ke­resztény. Kiamil basa egy újságírónak arra a kér­I désére, vájjon elvállalja-e a nagyvezérséget, ezt | felelte: — Nem akarok az az ember lenni, aki a békét megköti. Nem akarom, hogy még egy­szer azzal a szemrehányással illessenek, hogy muzulmán földet idegeneknek átengedtem. A béketárgyalásról a basa ezeket mondta: — Attól félek, hogy a tárgyalás nem fog egykönnyen eredménnyel járni, talán sohasem, • amig Olaszország az anexiós dekrétumhoz ra­; gaszkodik. Kiámil basa végül azt mondta, hogy a szófiai háborús izgatás nem érdemel különösebb figyelmet. A montenegrói határrendezés dolgában i kitűzött bizottság tegnap Nuradungián elnöklé­i sével összeült. A tanácskozásban résztvett Giers \ orosz nagykövet. Konjatovszki ezredes osztrák i és magyar katonai meghatalmazott. Plamenác | montenegrói követ és több török tiszt és pol­• gári szakértő. Egyetemi hallgatók szeptemberi soro­zása. A hivatalos lap mai számában teszi közhírré, Hazai Samu honvédelmi miniszter, ; hogy azok az egyévi önkéntesjelöltek, akik ; az idei fősorozásnak 1912. évi szeptember 1-től 1912. október tizedikén kezdenék s e miatt az egyetemre a beiratkozási idő alatt be nem iratkoztak, abban az esetben, ha be nem soroz­tainak, utólagosan is folyamodhatnak az egye­temi beiratkozási engedélyért, ha e kérvényhez a fegyerképtelenséget, vagy a sorozási bizott­ság elé történt állítást igazoló kétkoronás bélyeggel ellátott főszolgabírói vagy polgár­mesteri bizonyítványt csatolnak. Azok az egy­évi önkéntesek pedig, akik a sorozáson, bevál­tak, de közben már beiratkoztak az egyetemre, tandijaik visszafizetéséért folyamodhatnak. A sorozás megtörténte után, a halasztás iránt való kérvényeket a kerületi kiegészítő parancs­nokságokhoz kell benyújtani. Lengyelország függetlenségéért. Zako­panje fürdőhelyen az éjszaka sok ezer röpiratot dobáltak szét az utcákon, minden ház falára ráragasztották és a sétatereken a székekre gar­madával tették le. A röpiratokon a lengyel nem­zet felszólít minden jóérzésű hazafit, hogy agi­táljon Lengyelország függetlenségéért és ha kell, ragadjon fegyvert, mert készülni kell rá, hogy Oroszországgal szemben csak forradalmi uton lehet kivívni a függetlenséget. Tőzsdebiróság Szegeden. — Deputációra készül a Lloyd. — (Saját íudósitónktól.) A szegedi Lloyd­társulat jelentőséges akcióra készül. A parla­ment őszi ülésszakának a megkezdése idején a Lloyd küldöttsége deputációzik a kereskedelmi­és az igazságügyminiszternél a szegedi tőzsde­biróság érdekében. Egy évvel ezelőtt már meg­jelent egy küldöttség Budapesten, amely hatá­rozott ígéretet kapott, hogy a tőzsdereform megalkotásában benne szerepel majd a szegedi tőzsdebiróság. Székely Ferenc igazságügyminiszter nyilat­kozott a parlament őszi ülésszakának igazság­ügyi programjáról és kijelentette, hogy készülő­ben van már a tőzsdereform. A tőzsdereform keretében az ország egy-két városában tőzsde­bíróságot létesítenek. Az igazságügyminiszter nyilatkozatával kapcsolatban a Városok Lapja a következő hírt közli: — Tőzsdebiróság a vidéki városok­ban. Székely Ferenc igazságügyminiszter — a parlament őszi ülésszakának igazságügyi programjáról szólva — kijelentette, hogy ké­szülőben van egy tőzsdereform és ennek ke­retében az ország két városában: Aradon és Temesvárott tőzsdebiróságot létesítenek. Tőzs­debiróság ma csak Budapesten van és aki­nek kereskedelmi körökből, vagy kereske­delmi ügyletből kifolyólag csak egyszer is dolga volt a tőzsdebirósággal, az tudja, hogy ez az egyetlen magyar bíróság nem képes ellátni megfelelő gyorsasággal az eléje került ügyek óriási halmazát, emellett a vidéki fe­lekre aránytalan terheket és költségeket ró. Gazdasági fejlődésünk már lehetővé teszi, hogy a tőzsdebiróság száma szaporittassék és egyes vidékek gazdasági súlyát tőzsdebi­róság létesítésével is jelentősebbé tegyék. A tőzsdebiróságért azonban más városok is ver­senyeznek. Ez a hir csak részben felel meg a való­ságnak. Az igazságügyminiszter ugyanis a nyi­latkozatában nem fikszirozta azt, hogy Arad és Temesvár kapnak tőzsdebiróságot. Tévedésben van a Városok Lapja, mert Temesvárnak — már van tőzsdebirósága, Aradnak pedig még nincs. Csak január elsején alakul majd meg az aradi tőzsde. Temesváron kivül még Győrnek is van tőzsdebirósága. Szeged minden valószínűség szerint kap tőzsdebiróságot. Annál is inkább, mert a sze­gedi Lloydnak már van csarnokbirósága, csak végrehajtó ereje nincs még az ítéleteinek. A Lloyd már a tőzsdebiróság alapszabályait és szokványait is megalkotta, melyeket ugy a ke­reskedelmi, mint az igazságügyminiszter jóvá­hagyott. Szeged tehát már készen áll a tőzsde­biróságra és ezt az előnyét föltétlenül respek­tálja majd az igazságügyminiszterium a tőzsde­reform megalkutásánál. A Lloyd csarnokbiróságának ítéletre való jogosultságát egy izben már elismerte az igaz­ságügyminiszterium. A választott bíróság egy ítéletét, amelynek Weiner Miksa iparkamarai alelnök az elnöke, az egyik fél fölebbezésére megsemmisítették. A Lloyd felfolyamodással élt a megsemmisítés ellen, amiről az igazságügy­miniszter leiratban értesítette Kray Istvánt, a szegedi ítélőtábla elnökét, hogy a Lloyd vá­lasztott bírósága ítéletre jogosult. A Lloyd-társulat akciójának valószínűleg eredménye lesz és a jövő év elején megalakul­hat majd a szegedi tőzsdebirsság, amelynek jelentőséges hatása megnyilvánul majd a keres­kedelmi élet trénumán.

Next

/
Thumbnails
Contents