Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-26 / 38. szám

4 DfibMAOYARORSZÁq 1912. szeptember 19. és kereskedelmi cikkekben, nemkülönben értékpapírokban, váltókban és pénznemekben." A tőzsde elöljárósága, a T. L. T. választmánya, amely a tőzsde közvetlen vezetésére saját kebeléből 7—7 tagú bizottságot vá'aszt egy évi működési időre. Az egyik bizottság az áruszakmabeli, a másik értékszakmabeli tagokból áll. Mindegyik bizottság maga választja elnökét a bizottsági tagok sorából. A bizottságok és a Társulat igazgatója ügyeinek a tőzsde rendtartásán. A bizottság 1—1 tagja betenkint felügyeletet tart az áru- és értéktőzsdén és felügyel a Társulat titkárával egyetemben, az előirt rend fenntartására. A kötésre alkalmas ügyletek a következők: Adás-vételek és közvetítések mindennemű magok, egyéb földi- és nyers-termékek, továbbá áruk, ipari- és kereskedelmi cikkek, értékpapírok, váltók és pénznemekben. A tőzsdét csak a T. L. T. rendes tagjai és azok látogathatják, kiknek ezt a választmány, illetve az igazgató-tanács megengedi. Ügyleteket csakis ugyanazok a szeniéJyeK köthetnek, mint a budapesti tőzsdén. Ezek a főbb érdekességei a íemesváii tőzsdének. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor: CSÜTÖRTÖK: Asszony faló, operett, (Bemutató.) PÉNTEK: Asszonyfaló, operett. SZOMBAT: Rákóczi Ferenc fogsága, dráma. VASÁRNAP: Asszonyfaló, operett. Sok a szinész, kevés a fóka. (Saját tudósítónktól.) Szinészek, igazgatók szövetkeznek egymással és egymás ellen, de a fő-föbajt sem ők, sem az intéző faktorok nem veszik komolyan, nem látják meg a magyar színészet csődjének közeli fotográfiáját, a tulprodukciót, a szinészproletáriust, a nagy szerződésnélküliséget. Augusztus végén a vidéki színtársulatok szervezkedése körülbelül lezáródik. A szerződés nélkül álló szinészek száma meghaladja a háromszázat. Ennek jórésze tehetséges, értékes szinész, sőt nem egy mögött a legszebb mult áll. Sok az eszkimó, kevés a fóka. Az ország területén működő harminchét-harmincnyolc színtársulat nem képes az évről-évre emelkedő anyagot elhelyezni. A társulatok létszáma alig emelkedik, a szinésziskolák pedig öntik a színészt. A sok gólyaszinész eladja magát negyven-ötven forintokért, az igazgató persze kapva-kap rajta és igy esik ki az obiigóból a régebbi, a jobb szinész, aki éhbérért nem szerződik el. Fővárosi munkatársunknak alkalma volt a két legforgalmasabb és legnagyobb szinésziigynökséghez betekinteni egy kicsit. Az ajtó szakadatlanul nyilik, özönlik be a sok szinész. Kétség és remény az arcokon. Rikitó vidéki szubrett, ösztövér és kövér komikusok, kivénhedt anyák és komikák, zord drámai hősök, fürge naturbursok és bonvivantok, elbizakodott gólyák és keserű veteránok mind együtt, mind egy darab kenyérért. Itt ácsorognak estig és az ideges ügynök hangja kihallatszik az előszobába: Jöjjön be majd holnap! Az ügynöki szoba ajtaja os un alatt van. Odabent az olcsóság a jelszó, -rés, könyörgés, egy 80 koronás szerződés.rt 100— 200 koronás ügynöki dij. Egy jellemző eset: egy kedves, tehetséges fiu ajánlkozik 140 korona havi gázsira. Jön egy gólya-szinész és előáll, hogy ö 80 koronáért is elmegy. Az utóbbi győz. Szomorú, sok jellemző momentuma van itt ennek a csábos, külsőleg csillogó pályának. Háromszáz színész szerződés nélkül! Mi lesz ezekkel és mi lesz jövőre és azután? Miért nem folyamodnak valami radikális eljáráshoz és miért nem világosítják föl a szülőket és a könyelmü ifjúságot? Miért nem vetnek gátat a szinésztulprodukciónak, miért tartják lehetetlennek a szinésziskoláknak néhány évre való bezárását és miért nem tartható fenn a fölvételi vizsgáknál a numerus clausus?! Ajánlom e sorokat a szinészek, az intéző körök és különösen a tanulmányaikat félbeszakító, könnyelmű ifjúság figyelmébe, akik meggondolatlanul törtetnek e szerencsepálya felé. * Jászai Mari Hódmezővásárhelyen. A vásárhelyi nyári színházban három ünnepi estében részesül a szomszéd város közönsége. Szendrey Mihály színigazgató három napi vendégszereplésre megnyerte Jászai Marit, a Nemzeti Szinház világhírű tragikáját. Jászai Mari parádés szerepeiben mutatkozik be a vásárhelyi közönségnek. Első föllépése szerdán este volt, Stuart Máriában. A publikum ' fölvonások után és nyílt színen is percekig ünnepelte Jászai Marit. A tragika csütörtökön a Tolonc-ban játszik, pénteken pedig a Borgia Lucrétiában befejezi vendégjátékát. * A Rákóczi-est. A szombati díszelőadás miisora ez: Rákóczi-nyitány, előadjia a zenekar Miiller Mátyás karnagy vezetésével. A bujdosó Rákóczi, régú népének. Szavalja Almássy Endre. Messze, messze Rodostóba . . . régi kurucdal, énekli Ladiszlai József. Végül következik Szigeti Ede történeti színmüve: „II. Rákóczi Ferenc fogsága." * Az asszonyfaló. Eysler elbájoló zenéjii operettje készen áll a bemutatásra. Csütörtökön délelőtt teljes, diszletes főpróbát tart belőle ia szinház, este pedig felliangzanak a közönség számára a szebbnél-szebb melódiák. Az előadásban a teljes operett-személyzet részt vesz, még pétiig hozzáértők állítása szerint sorozatos előadásban. * Tudományos előadás az Urániában. Csütörtökön este tudományos előadás lesz az Uránia színházban. Az igazgatóság nem kis áldozattal megszerezte az előadás jogát a legújabb drámai daraboknak, mely eddig mindenütt nagy sikereket ért el. A darab cime Románia. Minden szépség, mit ez ország magában rejt, összegyűjtve képezi a darab tárgyát. A reinek szép álló és mozgóképekhez Rejőd Alpár dr a bukaresti magyar lap szerkesztője irt szöveget. Rejőd kitűnő ismerője a romániai viszonyoknak, munkáját művészi lelkiismeretességgel végezte el és igy a mii jóval felül emelkedik az átlag szirtjén. Megismerjük Romániát teljes egészében. A képekhői az országot, helyet, völgyet, folyót, síkságot és lakosságát. A felolvasás lelket önt a képekbe és liüen tükrözi vissza romániai szellemet. Amellett, hogy az előadás elsőrangú szórakozást nyújt, tanulságos is. Minden müveit embernek szüksége van arra, hogy a külföldi országokról helyes fogalmat tudjon alkotni magának. A tudományos előadás iránt Szegeden is nagy az érdeklődés, mert a kitűnő darab jó híre előbb érkezett Szegedre, mint maga a darai). Az Uránia-színház igazán kultürmissziót teljesít, mikor ilyen tanulságos és nívós darabokat hoz Szegedre. * Két órás moziműsor. Szenzációs műsora van most Szeged két legnagyobb mözgófényképszinháznak az Urániának és Vassfiak. Izgalmas drámák és kacagtató vígjátékok töltik be a műsort, mely két órán át tart, Ennyi szenzációs kép még sohasem került egyszerre műsorra egy mozgófényképszinházban sem. Csütörtökön este kilenc órakor tudományos előadás lesz az Urániában, egyébként a rendes, nagy műsor kerül vászonra. * Legjobb színházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Mamuska betoppant. — Szép kis szegedi történet. — i. Hallották kérem szombaton azt a csattanást? Azt a dörgést? Azt a dübörgést? Azt a ropogó sortüzet? Nem hallották? Tszsz, tszsz! . . . Hát tessék tudomásul venni, hogy akkor ütötte pofon a szép Dnvad-né a férjét egyszer, kétszer, hatszor, kilencszer. Kilencszer ütött Duvadné, — igaz, liogy este volt. Gott! Micsoda botrány volt. Majd mindjárt elmondom. De előbb azt mondom el, hogy ez a Duvad csak álnév, egy öreg 'kujon álneve, akit azért csúfolnak a zsinagóga túlsó környékén Duvad-nak, mert, ha egy szoknyát lát, ugy megvadul, mint a duvad. Csak egy szoknyától nem vadul meg, ez a felesége szoknyája. Mba, a felesége csakugyan nem szép aszszony és az előbb csak azért mondtam az ellenkezőjét, hogy (fölkeltsem az érdeklődést. És most, hogy ezeket már tudják, elmondom, mi történt: gród, hosszunapkor Duvadékkal. 2. Az asszony, akit nevezzünk röviden Mucusnak, a pusztán volt. Mi az, hogy a „pusztán?" Posztán volt, a rokonainál. Ezt az alkalmat használta föl Duvad, hogy egy kicsit kirúgjon a hámból. Gród hosszunapkor. Meginvitált a lakására két táncosnőt egy éjszakai mulatóhelyről és'meghívta egy barátját és ketten és négyen tszsz . . . tszsz! elkezdtek szupirozni és elkezdtek ímneutkodni és elkezdtek doliajkodni és elkedztek kirugdosni a ház falát és még sok mindent elkezdtek volna, ha be nem toppan Mucus, az öreg Duvad mamuskája, aki hazajött a bűzre ós wiegesagt: betoppant. Gott! Micsoda botrány volt. 3. Duvad ölelgette a szőke táncosnőt, a barátja ölelgette a barna táncosnőt. A szoba fel volt dúlva. A szmirnára folyt a pezsgő és még a poloskák is kaviárt ettek. — Samu! — ordított a szép Duvadné és gyökereket vertek a lábai. Keserű gyökereket. És a keserű gyökerekből keserű ládák nőttek ki és a keserű ládákból Mucus átkokat szedett ki. — Zehn tausend! . . . 4. Samu megdermedten nézett a feleségére. — Mucus! — Te 'gazember! Gród hosszú napkor? Ausgerechnet? Hát persze, ha a nap hosszú. De Duvadné ezt nem látta be, hanem neki esett a férjének, aki azonban nem várta ezt be, hanem a fürdőszobán át elmenekült és otthagyta a barátját, otthagyta a szőkét, a barnát és a cinóber színűt, ez volt a szép Duvadné. Gott! Micsoda botrány volt. És a szép Duvadné akkor neki esett a szőkének, a barnának. A férje barátjának csak azért nem esett neki, inert az térden állva esküdött: — Mamuska, nagyságos asszony! Engem ne bántson, én ártatlan 'vagyok. 5. Hanem a nők! Az volt egy cirkusz. Az nem volt egy link birkózás, ott eclit volt