Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-03 / 18. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 19 12 szeptember 4. gyűlésen megjelent csendőrség igénybevétele csak összeütközésre adott volna alkalmat. Lukács László különben rövid beszéd után előterjesztette a határozati javaslatot, amelyben a népgyűlés bizalmat szavaz a román nemzeti komité vezetőségének, követeli az általános, egyenlő és titkos választói jogot azzal a hozzáfűzéssel, hogy az uj választói törvényt a román nemzetiségi kataszter alapján alkossák meg, végül tiltakozik az ellen, hogy a községet a hajdudorogi püspöki egyházmegyébe olvasszák. Cáfolat. Egy fővárosi iap vasárnapi számában arról ad hirt, hogy a honvédelmi minisztériumban előkészületek történtek a honvédségnek a képviselőház összeülése alkalmából leendő igénybevételére. Mint a Bud. Tud. illetékes helyen értesül, a hir ma minden alapot nélkülöző valótlanság. színház, művészet Szinházi műsor: KEDDEN: A csitri, vigjáték. SZERDÁN: A kis gróf, operett. CSÜTÖRTÖKÖN: Sárga liliom, szinmü. PÉNTEKEN: A csókszanatórium, énekes bohózat. Bemutató. SZOMBATON: A csókszanatórium, énekes bohózat. VASÁRNAP este: A esókszanatórium, énekes bohózat. * A kaméliás hölgy. Dumas fils elfakult, hamis romantikáju és ma már banálisan ható darabjában mutatkozott be a közönségnek a drámai együttes két uj szereplője: Gömöri Vilma és Ungváry Kálmán. Az idejét mult darab csak kicsiny közönséget vonzott és a kicsiny közönségben is csak kevés lelkesedést tudott kelteni. Az uj színészek — és részben a régiek is — látható igyekezettel játszottak, ami annál is inkább elismerést érdemel, mert ambíciójukat a vieux jeu nem nagyon sarkalhatta. Gömöri Vilma, aki a hősnő vignettájával került a szegedi színpadra, Gauthier Margit érzelgős és passiv szerepében inkább a kvalitásos drámai szende figyelemre méltó képességeivel tűnik fel és — ha egy előadás után sejteni lehet — főként társalgási színésznőnek lesz jó. Kellemesen hatott szép színpadi megjelenése, mértékletes, finom mozgású és értelmes, helyes beszéde, amelyet csak kissé változatosabbnak kell kivánnunk. Közvetlenebb, élőbb szerepben, bizonyára több kedélyt is tud adni. Bemutatkozása a közönségben rokonszenvet és érdeklődést keltett. Ungváry Kálmán még kezdő színész, akinek színészi intelligenciája, tudatos egyénisége már átcsillan az iskola — elméletben mindig helyes — modorosságain. Ősem szolgálhatott készsége javával Armand szerepében, de rokonszenves Ígéretet tett a jövőt illetőleg. A hangja és a megjelenése kellemes ; a játék bensősége, a meggyőződés heve, a nézőtéri illúziók keltése — ugy hisszük — el fog következni játékában. Prudenca szerepében Miklóssy Margit, az uj kómika szerzett szimpátiákat. Több önkritikáról tanúskodhatott volna mindezek mellett a rendezés, ha például a beteg Solymossy heiyébe Ferenczy helyett más kerül és ha már nem is más, de legalább a frakkot illő fehér kézelőkkel és ha a nagyszerű kokotte ágyát, szobáját nem a hajléktalanok menhelyének kopottas elegánciájáról mintázzák le. Viszont — ha a rendezésnek gondja vagy módja nem lesz reá — a jobbérzésü közönség lesz ^kénytelen Virághátynak közadakozásból egy uj frakkot venni, nehogy francia darapokban tovább kompromittálja azt az arisztokratikus öltönydarabot ama rokonság révén, a melyet ez ugy is fentart a sváblányok ismert hát-viseletével. * A temesvári uj színtársulat. Krecsányi Ignác most tette közzé az uj társulata névsorát. Eléggé fölfrisitették a személyzetet. Megváltak a társulattól: Haller Irma, Albert Erzsi, Fenyő Emiiné, E.-Róssi Rozina, Fenyő Emil, Vidor József és Virág Ferenc. Majd mind kitűnő színész. Haller Irma a magán életbe vonul vissza. Nem kötött szerződést. Albert Erzsi Győrbe megy, a Fenyő-pár a debreceni színtársulathoz szegődik, Vidor Miskolcra szerződött, Virág pedig Pécsre. Helyettük egészen fiatal szinészek kerülnek, akik most végezték az iskolákat. Alténekesnőnek Kovács Violát szerződtették, aki most végezte Rákosi Szidi iskoláját. Ugyanebből az iskolából került ki az idén Pintér Erzsi énekesnő, mig az operaprimadonna, Szepessy Aranka lesz, aki miután a bécsi zene akadémiát elvégezte, a Vigoporerában játszott néhányszor. Haller Irma helyébe Felhő Rózsi, az azelőtti szegedi primadonna megy, aki legutóbb Nagy Endre kabaréjának volt tagja, Apaszinész Magas Béla, aki eddig Miskolcon játszott, mig a komikus Szepessy Andor, Mezei társulatának volt tagja, lírai szerelmes Kertész Dezső, Márfy-társulat volt tagja, másodszerelmes pedig Csákó Pál, az Akadémia végzett növendébe iesz. A társulat teljes, hiíeles névsora különben ez: Nők: Bartkó Etelka, Bánházi Teréz, Bejcy Györgyné, Felhő Rózsi, Fodor Ella, Greguss Margit, jákó Amália, Kovács Viora, Ligeti Klári, Mihályffy Júlia, Pintér Erzsi és Szepessy Aranka. Férfiak: Bálint Béla, Bejcy György, Cakó Pál, Cseh Iván, Gáthy Kálmán, Kardoss Géza, Kertész Dezső, Kövessy Lajos, Magas Béla, Ocskay Kornél, Szeghő Endre, Szigethy Andor. Tábori Emil, Ternyei Lajos és Vajda Emil. Karszemélyzet. Igazgató és rendező: Krecsányi Ignác. Rendező: Tábori Emil. Titkár: Lenkei Zoltán. Karnagy .• Orbán Árpád. Karmester: Róják Nándor. Balletmester: Lápossy Gusztáv. Pénztáros és gazda : Somolik Lőrinc. Zenekarigazgató : Cerny János. Zenekar Huszonhét tagból álló polgári zenekar. Sugó : Markó Elemér, Solti Károly. Ügyelő: E. Keleti Márton. * A kis gróf. Martos és Rényi Aladár pompás operettje, amely slágerdarabja volt az elmúlt szezonnak, holnap kerül a szezonba először szinre. A címszerepben ez alkalommal mutatkozik be Lebeda Géza, az uj énekes bonvivánt s ugyancsak ebben a darabban játsza első jelentős szerepét Miklósi Margit, a kiváló művészi hírnévnek örvendőkomika. * Csókszanatórium. A szinházi iroda jelenti: Az énekes személyzet szorgalmas próbákkal készül A csókszanatórium pénteki bemutatójára. A darab pompás zenéjét egy Báron nevü magyar származású fiatal muzsikus szerezte, aki most Berlinben él és hamar népszerű lett a kompozíciói révén. A szöveget Liptái Imre alkalmazta magyar szinre, annyi vidám ötletet, pompás jelenetet adva hozzá a magáéból, hogy csak a fordító szerénysége miatt nem szerepel ez a munka eredetiként. Az operettben csaknem a teljes énekes személyzet részt xesz. Déri Rózsi, Antal Erzsi, Heltay Jenő, Szathmáry Árpád. Solymosi Sándor, Oláh Béla pompás szerepekhez jutnak az operettben, melynek melódiái előreláthatólag hamarosan népszerűekké válnak Szegeden is, mint eddig mindenütt, ahol felhangzótok. A A rendezésben Ferenci Frigyes egész sereg pompás ötletét érvényesiti. * Legjobb szinházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kapható. * A Fekete macska. A Vass-mozgófénykép szinház mai nagy sikerű premierje fényesen beigazolta azt az érdeklődést, amelyet a közönség ehez a szenzációs drámához fűzött. Ez a négy felvonásos 3000 méter hosszú film a berlini Citascop legkiválóbb remeke. A darab főszerepeit Wauda Treumann és Ciggo Larsen játszák. A dráma megkapó erővel varázsolja elénk egy fiatal orvos tragédiáját, aki menyaszszonyát elhagyva egy utcai nő hálójába kerül és nem tud megküzdeni ennek cselvetéseivel. Az orvos feleségül veszi a nőt, gyönyörű kastélyban laknak, ahol azonban nemsokára megjelenik a nő régi kedvese és megzsarolja az asszonyt. Amidőn ez a terv meghiusul a rendőrök előtt felfedi az asszony múltját A férfi e borzasztó csapás súlya alatt öngyilkosságot akar elkövetni és az utolsó percben menti meg anyja és menyasszonya. A drámai és festői részletekben gazdag film még műsoron marad. Káros emberek szomorú vasárnapja. (Saját tudósitónktól.) A budapesti Kölcsönös Segélyző-Egyesület vasárnap rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a bajba jutott szövetkezet igazgatósága leleplezetlenül feltárta a helyzetet. A közgyűlésen négyszáz tag vett részt, többnyire kisiparosok, kereskedők, mesteremberek és segédek, de volt a hallgatóság sorában sok fejkendős kofa, sőt szakácsné is piaci kosárral. Mindannyian aggodalmas arccal szorongva várta mi lesz a kis vagyonkájával, melyet a szövetkezetre bizott. És ez az aggodalom legyőzte a bosszú és harag érzetét, melyet ez a sok szegény ember pénzének elvesztése fölött érez. Csodálatos figyelemmel tudják elnyomni ezek a szegény, filléreikért reszkető áldozatok szenvedélyeiket: hiszen most arról van szó, hogy mentsék meg azt, ami még menthető. Azt pedig ezek a pénzügyi dolgokban teljesen járatlan kispolgárok is tudják, hogy csakis higgadt és nyugodt tárgyalással lehet a legrosszabbat — a csődöt elhárítani. Az aggodalom győzedelmeskedett a harag fölött és ennek tulajdonítandó, hogy a viharosnak ígérkezett közgyűlés rendes lefolyású volt és végül oly értelmű határozatot hozott, mely a csendes lebonydlitást óhajtandónak mondta ki. A közgyűlést Wollák Samu elnök nyitotta meg, aki az igazgatóság nevében valósággal védőbeszédet tartott. Ebben vázolta a bajba jutott szövetkezett üdvös működését a kisemberek érdekében és hivatkozott arra, hagy a tagok közül sokon egyenesen exisztenciájukat köszönhetik a szövetkezetnek, mely épen ezért bizalomban és közbecsülésben napról-napra gyarapodott. Az 1907. évi válságot a Kölcsönös ki is tudta állani, de a mult év óta egyre tartó pénzkrizis hatása alatt a szövetkezet állapota egyre válságosabb lett. Az igazgatóság mindent megtett a tagok érdekében. A pénzintézeteknél 600 000 korona erejéig egyetemleges felelősséget vállalt, nehogy a nagy intézetek a reeszkomptot egyszerűen beszüntessék. De a betevők egyre fokozódó bizalmatlanságával nem lehetett megküzdeni. A tagok és betevők megrohanták az intézetet, ugy, hogy az 900-000 koronát volt kénytelen kifizetni. Az igazgatóság még akkor ls legnagyobb erőfeszítéseket tette, hogy a csődöt, mely a teljes összeomlást és az érdekeltek pénzének teljes elvesztését jelentette volna, elháritása, ami eddig sikerült. Most fővárosi nagy pénzintézetek hajlandók a szövetkezetnek a csöndes felszámolás lehetővé tételére segítséget nyújtani. Kéri a közgyűlést, hogy ne hozzon érdemleges határozatot, hanem küldőn ki megbízottakat, akikkel egyetemben az igazgatóság a nagy pénzintézetekkel a segítség módja tekintetében tárgyaljon és megállapodjon. Ezután az igazgatóság jelentését terjeszti elő dr. Krecsányi Lipót ügyész. A megállapított státus szerint az augusztus 28-án lezárt mérlegben az összes veszteség 1,300.000 koronára rug. A jelentéshez a részjegytulajdonosok által kiküldött bizottság előadója, Baneth Sándor szólott, aki az igazgatóság üzletvitelét szigorú bírálat alá vonta és kimutatta, hogy a veszteségek alapszabályellenes üzletekből támadtak. Igy a szövetkezet, a tönkrement Általános Berendezési Vállalatnál 445.000 korona érdekeltséget vállalt, Balaton-Földvár felvirágoztatásához 76.000 koronával járult hozzá, egy Csillaghegyi, kőbányába 32.000 koronát fektetett bele. Önök, szegény zsidók, — mondja Baneth — 76.000 koronájukat adták oda arra, hogy Balatonföldváron a mágnások és zsentrik jobban