Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-18 / 31. szám

8 DELMAQYARORSZAO 1912. szeptember 18. itt is a gyönyörű leányt, aki anyjával együtt I lakott egy szobában. ,Toó levelet irt a rend­őrségre, hogy ő és Veres Eszti közös elha­tározással megölik magukat. A rendőrségen ép intézkedni akartak, hogy a veszélyes em­bert eltávolítsák a primadonna közeléből, mig tegnap reggel, miután az egész éjet az­zal töltötte, hogy Veres Eszti ablaka alatt sé­tált fel és alá, valóra váltotta végzetes elha­tározását. A leány temetése holnap délután lesz. Sokan bolondultak érette, egy P. nevü gazdag kereskedő minden vagyonát elprédál­ta miatta, szanatóriumba került, majd egé­szen elzüllött, tönkre ment. — Nogi — a haláláról. A Daily-Mail­nek táviratozzák Tókioból: Az orvosok, akik Nogi bolttestét megvizsgálták, megállapítot­ták, hogy mielőtt a tábornagy a kurta kard­dal elvágta nyakát, kétszer mellébe szúrt. Az öngyilkos tábornagy hátrahagyott iratai kö­zött egy levelet is találtak, amelyet Nogi Arthur connaughti herceghez irt. Azt mondja benne, hogy kénytelen a halálba menni, mert lelkiismeretét mardossa az, hogy Port-Artur előtt oly sok derék japán halt meg ő miatta. Tókioi jelentés szerint Nogi tábornagy a birtokait feleségének, ba­rátainak hagyományozta, a holttestét pe­dig a tokiói orvosi egyetemnek. Csak azt kötötte ki, hogy a haját, a fogait és a kör­meit temessék el. Ebből a végrendeletből nyilvánvaló, hogy a tábornagy előre készült a halálra, viszont a felesége nem. — A szövetkezeti elnök bűnei. Kolozs­várról jelentik: A kolozsvári Mészáros és Hentesiparosok Hitelszövetkezete panaszt emelt az ügyészségen Dómján Péter elnök, törvényhatósági bizottsági tag ellen több­rendbeli sikkasztás, hűtlen kezelés és okirat­liamisitás miatt. Dómján, aki beltagja volt a már megszűnt Lantoczky-féle mészáros üz­letnek, mult év telén, a szövetkezet megbízása nélkül, a Karolina-kórház igazgatóságától harminckétezer koronát, a katonai élelmezési felügyelőségétől tizenötezer koronát vett föl a szövetkezet által szállított hus ára fejében. Ezekről az összegekről sohasem számolt el a szövetkezet tagjainak, s amikor végül mégis hire ment köztük a dolognak, azzal védeke­zett, hogy a pénzt a Lantoczky-üzletből ma­radt adósságai törlesztésére forditotta, de rövidesen pótolni fogja a hiányt. Ezt tenni pedig nemcsak hogy mindeddig nem tette, de kitűnt, hogy az elsikkasztott pénzt nem is arra a célra forditotta, amelyre a társaival szemben hivatkozott. A szövetkezet erre föl­jelentést tett ellene az ügyészségen, Mazur­ka Lajos dr büniigyi kapitány pedig az ügyészség megbizásából, megindította a vizs­gálatot. — A kötelező vízórák majd kimutatják a minden háztartásban elhasznált víz meny­nyiségét. Érdekes volna oly készülék felállí­tása, amely azt is kimutatná, hogy minden háztartásban mily mennyiségben fogyaszt­ják a központi tejcsarnok olcsó fölözött tejét. ÉgfszségeseK (s beteget! A vlzgyógymód edz és gyógyít idegesség, agy- és szivbántal­mak, álmatlanság, emésztési zavarok, köszvény, csuz stb. sikerrel kezelhetők a •• WAGNER-FÜRDŐ VASS mozgófénykép SZÍNHÁZ külön férfi- és női gyógyosz­tályában. • Kipróbált kezelő és kezelőnő. • Gőz-, kád- és zuhanyfürdőinket is a n. é. közönség figyelmébe ajánljuk. 1912. szephmber bt 19. <s 19-ín szerdán és csütörtökön Mindkét színházban: Világszenzáció! /fagy sláger! Jtalál­ujrís. Cirkuszdráma 3 fölvo­násban, Nebuska Lissy, a világhírű orosz tragika, Asta Nielsen képmásá­nak alakításával. A drámák előtt: Konstantinápoly. Látványos. fi nagyapó. Életkép. /oliöor nevelőapa. Bohózat. fi megnem értett asszony. Életkép. Előadások kezdete este 6, fél 8 és 9 órakor. KÖZOKTATAS. Miniszteri leirat és a városi felsőkereskedelmi. (Saját tudósítónktól.) Szeged szabad ki­rályi! város tudvalevőleg városi felsőkeres­kedelmi iskolát állított, úgyszólván máról­holnapra és mondhatni, saját erejéből. Csak természetes, hogy állami segítséget kért, el­végre erre számithatott is. A minisztérium aztán leiratot intézett a városhoz, amely vá­ratlanul hat, mert nem adja meg a szüksé­ges és várt támogatást. Reméljük, hogy a minisztérium majd engedékenyebb lesz, mi­helyt a városi kereskedelmi iskola eredmé­nyeket is fölmutathat. Egyúttal bízunk ab­i ban is, hogy a városi kereskedelmi iskola zavartalanul munkálkodhat. A miniszteri leirat a következő: — A törvényhatósági bizottságnak 1912. évi április 30-án 276. szám alatt a szegedi vá­rosi felsőkereskedelmi iskola létesítése tár­gyában hozott határozatát hivatalból felül­vizsgálván, a vallás- és közoktatásügyi, va­lamint a kereskedelmi miniszter véleményé­nek meghallgatása után következőkről érte­sítem: A szóban forgó iskola létesítése ellen elv­ben észrevételem nincs. A föntidézett hatá­rozatot azonban ezúttal az alábbiak szerint jóváhagy hatónak nem találtam. A határozat és a csatolt szervezeti szabályzat ugyanis ál­lamsegély igénybevételével mondja ki az is­kola fölállítását, sőt a szervezeti szabályzat 26., 27. oldalán közit költségvetés már hatá­rozott összeget is fölvesz államsegélyül a ta­nárok fizetéskiegészitésére. Emellett a 28-ik oldalon ez évi szeptember hó 1-től kezdve évi 20,000 korona államsegély folyósítását is számba veszi. Miután erre a város a közoktatásügyi mi­nisztertől még ígéretet nem nyert, az állam­segélyek számszerű előirnáyzatának nincs reális alapja. Ennélfogva e határozatokból s az iskola szervezeti szabályaiból az államse­gély biztosítását jelző adatok mellőzendők. A szóbanforgó iskola részére esetleg a jövő­ben kieszközlendő mérsékelt államsegélyt a város közönségének eziránt a közoktatásügyi miniszterhez külön teendő indokolt fölter­jesztése alapján csak akkor lehet majd en­gedélyezni, ha ebez előbb a törvényhozás hozzájárulna. Miután azonban az állami költségvetés­be a szegedi városi felsőkereskedelmi iskola részére sem a folyó, sem a jövő államsegély nem volt előirányozható, ennélfogva födö­zet sincs annak engedélyezésére. Államse­gély igénybevétele ezidőszerint már azért is indokolatlan, mert a szóban levő iskola még ezután fog megnyílni, tehát annak működése csak a jövőbe nyújthat alapot államsegély­ért előterjesztendő kérelemhez. Azonkívül kell, hogy előbb a város ezzel az intézettel belépjen az 1894. évi 27. törvénycikkel léte­sített nyugdíjintézetbe, hogy az iskola nyil­vánossági jogát biztosítsa. A tanárok fizetéskiegészitésére kívánt ál­lamsegély összege sem biztositható előre. Ha­nem ez ügyben csak akkor lesznek a tárgya­lások megindithatók, lia az iskolaföntartó vá­ros a közoktatásügyi miniszter által 1911-ben kiadott körrendeletknek megfelelően sza­bályszerű konkrét fölterjesztést fog tenni. Minthogy pedig a város közönsége a határo­zatot az államsegély föltételezésével hozta meg, módot kellett nyújtanom arra, hogy ez­zel az uj helyzettel szemben állást foglal­hasson. Fölhívom tehát a város közönségét, hogy az ügyet a föntiek alapján megfontolja és uj határozat hozatalává tegye.

Next

/
Thumbnails
Contents