Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-17 / 30. szám

32 DÉLMAG YARORSZÁü 1912. szeptember 15. rök államadósságnak az okkupált tartományokra eső részét és Törökországot az egyházi javakért bőségesen fogja kárpótolni. Törökország visszakapja az okkupált szigeteket és meg fogja igérni, hogy a keresztény lakossággal jól fog bánni. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor: KEDDEN: Mayerék, bohózat. SZERDÁN: Ártatlan Zsuzsi. CSÜTÖRTÖKÖN: Szép Heléna. PÉNTEKEN: Rablólovag. SZOMBATON: Rablólovag. VASÁRNAP: Rablólovag. * Fauszt. A szegedi színház idei szezonjában az első klasszikus estélyen Goethe Fausztjának első része kerül szinre. Fausztot Virányi Sándor, Mefisztót Baráti József, Margitot Gyöngyösi Teréz játssza. A darabot Ferenczi Frigyes főrendező rendezi, aki rendkívül nagy ambícióval készül erre az előadásra és szinte erőpróbának tartja drámai rendezései közül. Ugyancsak Ferenczi Frigyes fog konferálni a darab előtt. * Felhő Rózsi fizetése. A szegedi színház volt kitűnő primadonnája tudvalevőleg Temesvárra szerződött. Ez ad aktuálitást arra, liogy Felhő szerződésével foglalkozik a budapesti „Szinliázi Hét". A címlapján diszeleg Felhő Rózsi arcképe és a hangulatos, szép cimképliez a következő sorok olvashatók: Épen most egy esztendeje, hogy Felhő Rózsi, a szegediek dédelgetett operetteprimadonnája felszerződött Budapestre a Nagy Endre kabaretjébe. A iModern Szinház közönsége hamarosan megkedvelte a pompás liangu, graciöz Felhő Rózsit és fölléptét esténként viharos tapsok kisérték. Már-már azt hittük, hogy Felhő Rózsit végleg hatalmába keritette a kabarét bűvös, intim hangulata, amikor tavasszal meglepetésszerűen elfogadta Krecsányi direktor szerződtetési ajánlatát a buda-temesvári társulathoz. Felhő Rózsi ismét felveszi „a vidék legdrágább primadonnája" elnevezést. (Igy hivták őt Szegeden, lévén 16.000 korona gázsija), mert a márki arcú Krecsányi direktor 18.000 korona évi fizetéssel szerződtette le. Felliő Rózsi tehát felcseréli a régi kedves, no meg a pompás uj szerepek kedvéért a nagy színpad fárasztó munkájával a kényelmes kabaretéletet és a Lotti ezredeseiben mutatkozott be a budai színház közönségének. Krecsányi társulata mindenesetre rendkívül sokat nyer vele, mert Felhő Rózsi ízig-vérig szubrett talentuma az operette-előadásoknak legfőbb erőssége lesz. * Premiér helyett — repríz. Drégely Gábor „Az isteni szikra" címen vígjátékot irt, amelyet a Magyar Színházhoz nyújtott be. Az eredeti tervek szerint ez a vígjáték lett volna a színház első újdonsága. Műsorra is íűzték, meg is indultak már belőle a próbák, aztán hirtelen kommünikék jelentek meg, a melyek arról szóltak, hogy Drégely Gábor vígjátéka — később fog szinrekerülni. Tulajdanképen pedig az történt, hogy az egyik főszereplő kijelentette, a darab olyan rossz, hogy nem hajlandó benne játszani. Igy történt, hogy a darabot levették a műsorról és hogy Drégely Gábort mégis megvigasztalják valahogyan, „Az isteni szikra" helyett elő fogják adni „A szerencse fia" cimii vígjátékát, Csortos Gyulával a címszerepben. * Az isteni színjáték. Dantéról és Az isteni szinjáték-ról irt egy kitűnő Urániadarabot Jeszenszky Sándorné. A miniszterelnökségi államtitkár neje, Kozma Andor húga, elsőrangú írónak mutatkozik be a nagyértékü háromfölvonásos darabban, amelyet csütörtökön este mutat be a szegedi Urániaszinház. A darabot Baróti József olvassa föl. * Tarantella. Az első hideg őszi napok már is magukkal hozták a pezsgő moziéletet. Szeged két nagy mozifényképszinházában állandóan telt ház nézi végig az előadásokat. Hétfőn este mindkét moziban, az Urániában és a Vassban is premiér volt, melyet igazán előkelő és szépszámú közönség élvezett végig. Hétfőn mutatták be mindkét mozgófényképszinházban A „Tarantella" cimii három felvonásos szerelmi drámát, mely az idény egyik legszenzációsabb filmje. A drámában a szerepeket Reinhardt művészei játszák. Az iró témáját a művészvilágból ineritette és mint a bohém élet kitűnő ismerője, impresszióit kitűnő és szerkezetben egységes drámává fejlesztette. A főszereplő Stiihlner Egon festőművész, kit szerelmei különböző hóbortokba kergetnek. A fiatal festőre féltékeny lesz régi szerelme, Keimen Aranka, aki később öngyilkosságot akar elkövetni. Felrobbantja a festő lakását. Aranka belepusztul a tűzbe, Egon felépül és ugy érzi, hogy régi szerelmei mind meghaltak és neki szerelem nélkül kell végig járni az élet rögös útját. A darab nagyon tetszett, a brilliáns felvételek elragadták a közönséget. A művészet nagy öntudattal gondoskodott arról, hogy az illúzió színes fátyolát borítsák a fantasztikus művész drámára. A remek darabot mindkét mozgófényképszinházban játszák. * Legjobb színházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász-utca 8. szám alatt kaphatók. Szepíőf, májfültof, pattanást gyorsan eltávolít a OERLE-fele Kapható: a Kígyó gyóoytában SZEGED, Klauzál-tér és Kárász-utca sarkán. Fölözött tej literje csak 10 fillér. Kapható egész napon át í^özponfi Tejcsarnok főraktárában: Oroszlán-utca, valamint az összes fióktejcsarnokaiban. 586 Az angol divat. Hűvös, esős az idő, ami azonban nem jelenti, hogy a nyári ruhák évadja befejeződött. Mind amellett nem árt az őszi divattal inár jó eleve foglalkozni. Ami a férfidivatot illeti, ismeretes, hogy azon egy-egy időszakban csak kisebb változások történnek, melyek azonban tiz-tizenöt évi divattal összehasonlítva nagy eltérést mutatnak. A férfiruiia-divat két főcsoportra osztható. Egyes időszakokban a derékban lehetőleg testhez bő szabásuak. Természetes, liogy midőn valamely divat a helyes mederbe terelődik, vagyis különcködéstől mentes, már akkor kezdődik a túlzásba vitt ellentétes irányzat. Most is hasonló fordulat küszöbén állunk. Az elmúlt évtizedet a karcsú ruhák fénykorának nevezhetjük és tényleg az utóbbi években sok testhezálló forma vált közkedveltté; a pálma a valóban csiuos „Hamilton"formát illeti. E kabát a legtöbb termetre jól illik, előkelő benyomást kelt és igy valószínű, liogy most, a bő ruliák elkövetkező korszakában is kedvelt marad. A sokat gáncsolt divat ma inár sok embert foglalkoztat s lassanként egyre növekvő divat-irodalom keletkezik, mely gyakran túlságos fontoskodással tárgyalja a legapróbb változtatásokat is. Ezzel szemközt érdekes azonban az a korszak, amikor még nem voltak divatlapok, ámde mégis a fényűzés iránti érzék, legalább hölgyeknél, élénken ki volt cfejlődve. A napkirály, XIV. Lajos korában francia minta szerint öltözködött egész Európa; a versailiesi udvar póluájára a párisi társaság is, valamint az egész előkelő világ. A XVIII-ik század második felétől kezdve, időszakonként két, a legújabb divat szerint teljesen felzltöztetett bábut küldtek Párisból Londonba. Az egyik a „Nagy Pandora"-estélyi toalettbe, a másik a „Kis Pandora"-bázi ruhába volt felöltöztetve. E bábukat a Rue Saint Honoréu levő Rambouillet-szállodában készítették, amiben tevékeny részt vett mademoiselle de Scudéry írónő is. E babák rendszeresen vándoroltak át Britanniába a csatornán; sőt az angol hölgyeknek még háborús időkben is nyílt alkalmuk havonta tájékozódni a legújabb párisi divatról, mert az ellenséges parancsnokok a „Pandorá"-nak szabad átkelést biztosítottak. E különös fajta udvariasságnak csak Napoleon vetett véget és igy történt, hogy a XlX-ik század elejétől fogva az angol ladyk kénytelenek voltak saját Ízlésük szerint öltözködni, ami bizony eleinte nem a legkielégitőbben sikerült. 51 A redingot és cilinder fokozatos letűnése kapcsán egy angol divatlap arról emlékezik, hogy ez a felöltözés, túlságos ünnepélyessé teszi a férfit, nagyon komolyan viselkedésűvé, holott például ugyanaz a férfi világos selyemruhában egészen más valaki; sokkal szívélyesebb és kedélyesebb. Azt tanácsolja teliát a szabóknak, hogy kényelmes, de csinos ruhák által tegyék boldoggá az emberiséget. (Ezek után reméljük, hogy a világ tényleg boldog lesz . . .) Élénk törekvés mutatkozik aziránt, hogy a kockás szöveteket ismét megkedveltessék.