Délmagyarország, 1912. szeptember (1. évfolyam, 17-41. szám)

1912-09-14 / 28. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1912. szeptember 14. ség gondolkozásában. Andrássy ugyanis a juniusi események folyamán tétlen szem­lélője maradt a parlamenti küzdelemnek s nem azonosította magát a kivezetések után sem az ellenzéki pártokkal. Most min­den jelenség arra vall s ezit magának An­drássynaík itt-ott elejtett nyilatkozatai is megerősítik, hogy szeptember 17-ikén föl­hagy eddigi passzivitásával. Hogy a szeptember 17-iki ülés milyen külsőségek közt zajlik majd le, az jórészt attól függ, milyen magatartásra szánja magát a kormány és a Ház elnöksége az ellenzék zenebonájával szemben? Időt en­ged-e előbb rá, hogy egy darabig szabadon tomboljon és sípoljon az obstrulkció s igy esetleg önmagát fárassza ki, vagy mindjárt a juniusi eszközöket és módokat veszi igénybe a rendcsinálás érdekében. Az bi­zonyos, hogy a közönség részéről már most oíly kíváncsiság jelentkezik a keddi ülés iránt, hogy a Ház elnöksége ma kom­münikében jelenti ki, ihogy minden karzati jegy elkelt s a Iháznagyi hivatal nem tehet többé ujabb előjegyzéseket. Az ülésen nem Tisza István gróf, ha­nem az egyik alelnök, alkalmasint Janko­vich Béla fog elnökölni. A Délmagyarország már a minap hí­rül adta, hogy a kormány mikép szándéko­zik az ellenzék harcos taktikájával szembe­szállanii. Megírtuk, hogy a kormány és a munkapárt őszintén kívánja a békét, hogy Tisza István gróf lemond elnöki állásáról és hogy a kormány a házszabály revízió­jával, meg a mentelmi jog szabályozásával óhajtja a béke tárgyi föltételeit megálla­pítani. Megírtuk azt is, hogy a imandátum­fosztó javaslatot esaik a végső esetben tár­gyalná a Ház, mert Lukács László minisz­terelnök és a munkapárt többsége lehetően nem 'kívánja a harcot elmérgesiteni. E hír­adást Lukács László miniszterelnök teg­nap közölt nyilatkozatában sorra megerő­sítette. A képviselőház munkarendje ezek után a következőkép alakul: Szeptember tizenhetedikén Lukács László miniszterelnök beterjeszti a jövő évi költségvetést és alkalmasint a nyugdíjtör­vényt is, azután megválasztja a Ház a de­legátusokat és a delegációk ülésezéseire el­napolja üléseit október végéig. A legköze­lebbi képviselőházi ülésen Lukács László mint belügyminiszter beterjeszti a válasz­tójogi reformjavaslatot ós a kormány több tagja egész sereg törvényjavaslatot ter­jeszt elő. Ha a béke ezúttal sem valósít­ható meg, akikor a Házat bizonytalan időre újra elnapolják. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET i Színházi műsor: PÉNTEKEN: Mayerék, bohózat. SZOMBATON: A kisdobos, operett. (Be­mutató. VASÁRNAP d. u.: Kaméliás hölgy. ESTE: A kis dobos. HÉTFŐN: A kis dobos, operett. KEDDEN: Mayerék, bohózat. SZERDÁN: Ártatlan Zsuzsi. CSÜTÖRTÖKÖN: Szép Heléna. PÉNTEKEN: Rablólovag. .SZOMBATON: Rablólovag. VASÁRNAP: Rablólovag. Nincs magyar darab. (Saját tudósítónktól.) Ékes kommünikét röpitett szét .minden szinház a szezon elején, hogy becsalogassa a közönségét. Elolvastuk ezeket a kommünikéket, elsősorban a fővá­rosi színházakét, tekintve, hogy mindent on­nan dirigálnak, szinte az egész ország terüle­tére. Ennyi szép .szóval és hévvel még_ soha­se mondták el a színházak, hogy nincs .ma­gyar darabjuk, ennyi lármával még sohase hirdették, hogy a jövő szezon kongó-üres, •minden szenzáció és .érdekesség nélkül. Mert a szinházak reklám-jelentését olvasni kell tudni. Mindig van tartalékban egy csomó név, amelyet a programra oda lehet bigy­gyeszteni és egy csomó darab, amelynek ép­pen csak a cime van meg, de más nincs és nem is lesz meg belőle. Egészen pozitiven tudjuk, hogy azok a magyar darabok, ame­lyeket a szinházak hirdetnek, csak éppen cé­gérül jók, de a szerzők nem dolgoznak raj­tuk, eszükágában sincsen, hogy megírják. Olvastunk egy drámáról, amelyet éppen tíz év óta hirdet egy szinház. Sohase adta elő. Az idén se adja elő. Kézirata már egészen meg­sárgult, a tintája meghalványodott, csak nagyitóüveggel lehetne kisilabizálni. Erek­lye lett belőle. Jövőre megint .szerepel a kom­münikén. Valljuk be őszintén, hogy csak ezek az Ígéretek és nevek tartják fönn a ma­gyar drámairodalom életét, csak ezek az él­tető hazugságai, amelyek nélkül nyomban el­pusztulna. Nincs magyar darab! A szinházi kapunyitáskor kérdezzük, mi ennek az okai Azt hisszük, helyessen tesszük, ha nyiltan beszélünk a szinházak nyavalyá­járól, arról, hogy: ma senkise gondolkozik egy uj darabról egy magas és magyar drámá­ról, ami nem utánzat és ócskaság, de a miénk, egészen a miénk. A magyar közönség a szin­padi költőt fényesen eltarthatja már. Mégse jelentkezik az uj generáció, egy drámai neki­buzdulás, mint öt-tiz évvel ezelőtt az iroda­lom többi ágaiban. Ennek az okát két dolog­ban látjuk. Először is az igazgatóknak nincs szivük uj emberekkel kísérletezni, holott kö­telességük lenne összevásárolni az összes igazi irókat és uj egyéni feladatokra bátorí­tani őket. öt-tiz évvel ezelőtt ép így pangott a magyar novella is. Ekkor néhány ember jött, akinek volt izlése hozzá, hogy értékes, ismeretlen fiatalemberekkel Írasson novellá­kat és a rendes mértéken felül fizesse őket. Most legalább van néhány kötet jó novellánk is, néhány kötet jó versünk is. Ma azonban az igazi irók még mindig kénytelenek máról­holnapra élni, apró dolgokra elfecsérelni az erejüket. Ha a színigazgatók észrevennék őket, elfáradnának hozzájuk, kiváltanák napi robotjukból, talán holnap megszületne az uj drámairodalom és nem kellene hazugsá­gokkal fentartaniok. Második oka a drámai pangásnak az, hogy a nemirók vették hatal­mikba. Néhány kiváló magyar irón kiviil csu­pa .mesterember, nagyiparos és lelketlen spe­kuláns dolgozik ott, hit és talentum nélkül. A magyar drámáról beigazolódott már, hogy kitűnő export-cikk, mihelyt vérbeli irók írják, de az első külföldi sikerek után egy­szerre gyártani kezdték .mások, egyenesen a külföldnek. Szürke, unalmas, savóvérii embe­rek, akiknek .semmi céljuk és mondanivaló­juk és a közönség nívóját már-már egészen lesülyesztették a 0-fokra. Miattuk van az, hogy a tehetségesek csak ígérnek, de nem irnak, az uj tehetségek, a friss generációk nem jelentkeznek és az iró, aki egyéni erőket érez magában, messzire elkerüli a szinházak tájékát is. * Zátony első szereplése. A Vígszínház soron következő újdonsága az „Erős láncok" Salten Félix háromfelvonásos vígjátéka, amely­nek szombaton, e hó 21-én lesz a bemutató előadása. Az újdonság Das starkere Barid cím­mel eredetileg a bécsi Volkstheaterben, ntóbb pedig számos más nagy színpadon rendkívüli sikert ért el. Udvari körökben játszik a derűs poézissei megirt cselekmény, amely a fiatal trónörökös és egy polgárleány szerelméről, va­lamint az ez ellen szőtt udvari intrikákról szól. Igen érdekes az uralkodó herceg alakja, ame­lyet Hegedűs Gyula visz a színpadra, mig Góthné-Kertész Ella az uralkodó második fele­ségének szerepében talál módot újszerű, szati­rikus alakításra. Góth Sándor egy örökösen diplomatizáló minisztert személyesít. A vígjáték hősnőjét, a szerelmes divatárusnöt, Varsányi Irén játszsza, aki partnerje a trónörökös sze­repében Zátony Kálmán, a Vígszínház uj tagja lesz. A darabot, amelyet Heltai Jenő fordított Jób Dániel rendezi. * A szinügyi bizottság ülése. A sze­gedi szinügyi bizottság ma délután 5 órakor ülést tartott a városháza egyik bizottsági ter­mében. Gaál Endre dr elnöklete alatt. Az ülés csak formális jellegű volt, mert a kultur­tanácsos is és a bizottsági tagok is, a pénz­ügyi bizottság ülésén voltak elfoglalva. Al­mássy Endre színigazgató bemutatta a szinház két heti műsorát, amit tudomásul vett a bi­zottság. Wimmer Fülöp bizottsági tag a jövő hétre ujabb bizottsági ülés megtartását fogja kérni, mivel a mai formális ülésen nem tár­gyalhattak az uj tagok működéséről. * Magyar darab nem kell Párisban. A párisi szinházak most tették közzé idei pro­gramjukat. Legérdekesebb az Odeon programja, mert ebben a nagyszerű színházban a külföldi irodalmak drámai temetését mutatják be. Ez uj és nagy dolog az exkluzív Párisban, mely nem igen kíváncsi a külföldre. Kissé lesújtó ránk nézve, hogy magyar iró, magyar darab nem szerepel a műsoron, holott mi azzal szeretünk dicsekedni, hogy az elsők közt is az első he­lyen állunk. Páris ezt nem akarja semmikép sem elhinni s bár Aischilostól kezdve Goothén, Goldonin, Plautuson, Schilleren, Machiavellin, Scheridanon, Shakespearon át Tolsztojig, Ibse­nig, majd minden nemzet szóhoz jut az Ode­onban, magyar darab cime után hiába kuta­tunk a hosszú lajstromban. * Premier a moziban. Az Uránia-szín­házban premier volt az este. Zsúfolt ház gyö­nyörködött a pompás képekben. Szenzációs film a Benjámin karrierje cimü két fölvonásos életkép a Hunnia filmgyár fölvételében. A megkapó hatású képet a Vígszínház kiváló művészeinek az alakításában élvezi a közön­ség. A főszereplő Grossmann Richárd Rein­hardt egyik legismertebb művésze, akinek a szereplését óriási áldozattal sikerült nyélbeütni a magyar filmgyárnak. A két fölvonásos élet­képen kivül több kacagtató kép is szinre ke­rül. -- A Fűss-moziban bámulatos sikerrel került bemutatóra a Halottak hallgatnak cimü csopaszép két fölvonásos film. A főszerepet a világhírű Henny Portén kreálja. A műsor min­den száma kiválóan érdekes. * Kis dobos. Szombaton este kerül elő­ször szinre Ottenheimer Pál hires operétje, A kis dobos, mely Bécsben a Johann Stratuss Theaterban egész télen uralta a műsort. A rendkívüli mulatságos és kacagtató szöveghg Ottenheimer a fiatal zeneszerzői gárda ekjye­leggeniálisabb tagja irt szebbnél-szebb énekz­és táncszámokat. Az újdonságban az egész mmmmmmű. | NEM ÉN YINÉI I FOGMÜ VESTERME Kárász-utca 6a. sz. alatt létezik. Készít mindenféle | fogmunkákat kaucsukban és aranyban, Vidékiek 24 óra alatt lesznek kielégítve. - Bármilyen javítás hat óra alatt elkészül. II

Next

/
Thumbnails
Contents